Magyarország hivatalosan is pert indított az Európai Unió Tanácsa és az Európai Békekeret (EPF) ellen, mert vitatja azt a döntést, amely az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás új forrását szabályozza – írja a Portfolio.
A portál felidézi, a keresetet először az Európai Unió Bíróságához adták be, amely azonban tovább irányította az Európai Unió Törvényszékhez, állami támogatásokkal, a dömpinggel és a végrehajtási jogkörrel kapcsolatos jogi aktusokat ugyanis ezen a fórumon lehet megtámadni. Az EUT formai szempontból elfogadta az ügyet, és augusztus 25-én közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ez azt jelenti, hogy
a per hivatalosan eindult, a bíróság vizsgálni fogja az Orbán-kormány kifogásait. Ugyanakkor az eljárás további menetrendje – a főtanácsnoki indítvány, a tárgyalás vagy az ítélethozatal időpontja – még nem ismert.
A kereset középpontjában az Európai Tanács 2024. május 21-én elfogadott határozata áll. Ez a döntés előírja, hogy a zárolt orosz jegybanki eszközök kezeléséből származó nettó nyereség 99,7 százalékát az Európai Békekeretbe kell átutalni. Az EPF az EU kül- és biztonságpolitikai eszköze, amelyből katonai támogatást, fegyvereket és hadianyagot biztosítanak Ukrajnának.
Az Orbán-kormány azt kéri a bíróságtól, hogy semmisítse meg az EPF irányító bizottságának 2025 februárjában hozott döntését, valamint a döntést rögzítő jegyzőkönyvet, amely a tanácsi határozat végrehajtásáról rendelkezett. Kifogásolja azt is, hogy a „megtámadott határozat elfogadása során az Európai Békekeret Bizottsága megsértette az említett rendelkezéseket azáltal, hogy döntése során úgy ítélte meg, hogy Magyarország – mivel állítólagosan nem minősül »hozzájáruló tagállamnak« – nem vehet részt a szavazásban”, és ezért szavazatát figyelmen kívül hagyták. Az érvelés szerint
az eljárás sértette az uniós alapszerződésekben megfogalmazott jogszerű döntéshozatal alapelveit, és a jegyzőkönyv nem tükrözi pontosan a folyamatot.
Az Európai Tanács jogi szolgálata és a tagállamok többsége úgy érvelt, hogy a zárolt eszközökből származó hozam felhasználása nem új költségvetési kötelezettségvállalás az EU büdzsé terhére, hanem egy meglévő szabály végrehajtása, amelyhez nem szükséges egyhangúság. Ebből következően a februári döntést a magyar szavazat nélkül is hozták, amit Szijjártó Péter magyar külügyminiszter már akkor bírált is.
Európai Bizottság: Ukrajna 1,6 milliárd euróhoz jut a befagyasztott orosz banki vagyon kamataibólAz uniós tagállamokban körülbelül 200 milliárd eurónyi orosz jegybanki eszköz van zárolva, ennek döntő része a belga Euroclear elszámolóházban. Ezek a pénzek magukhoz az EU-hoz nem kerülnek, de a kezelésükből származó kamat- és befektetési hozam évente több milliárd euróra rúghat. A szakértői becslések 3–5 milliárd euró közötti éves bevételt valószínűsítenek, amelyet az új szabályozás alapján közvetlenül Ukrajna katonai támogatására lehet fordítani. A Portfolio kiemeli, az Európai Békekeret eddig is több mint 11 milliárd eurót utalt ki a kijevi vezetés számára, fegyverek és hadianyag beszerzésére, a mostani konstrukció pedig egy új, folyamatos bevételi forrást biztosítana, a hitelfedezetet az orosz vagyon adja.
Az Orbán-kormány elismerte, hogy vétózott, Ukrajna helyett inkább balkáni és észak-afrikai béketeremtésre fordítana pénztA bírósági eljárás hosszú folyamat lehet: a kereset befogadása után írásbeli szakasz következik, majd – ha szükséges – főtanácsnoki indítvány, ezt követően tárgyalás, és végül ítélet. Ez akár több évet is igénybe vehet, és nem kizárt, hogy az ügy fellebbezés után az EU Törvényszékétől a EU Bíróság elé kerül. Ezalatt a megtámadott döntés érvényben marad, tehát az orosz eszközök hozamából származó pénzek folyósítása folytatódhat Ukrajna számára, bár közbeiktatható egy végrehajtásra vonatkozó felfüggesztési kérelem a folyamatos jogsértés elkerülése érdekében.
Bár a magyar kormány keresete még a korábbi szabályozás alapján indult — amely szerint az orosz eszközökből származó nyereséget teljes egészében az Európai Békekeret (EPF) javára kellett felhasználni — a gyakorlatban időközben megváltozott a mechanizmus. A jelenlegi rendszer már nem csak katonai célokra irányítja a forrásokat, hanem bizonyos arányt civil és újjáépítési feladatokra is allokál.
Közös fegyveralappal kerülné meg a magyar vétót Ukrajna támogatása ügyében az Európai UnióSzijjártó Péter bejelentette, konstruktívan tartózkodott az Orbán-kormány az Európai Békekeret bővítésének ügyébenSzinte mindenki felrótta a magyar EU-elnökségnek, hogy a programjában nem szerepel Ukrajna támogatása