Az agráriumból – és különösen a zöldség-gyümölcs ágazatból – a betakarítást végzők létszáma messze elmarad a szükségestől. A FruitVeB számai szerint a szezonban, azaz a betakarítások idején egy olyan évben, amelyet nem sújtanak fagykárok, már 60–80 ezer szezonális alkalmazásban álló emberrel többre lenne szükség. Ezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy vannak területek, ahol kétséges, hogy találnak-e munkásokat a betakarításhoz. Vonatkozó közleményében a hazai piac egyik meghatározó, HR-szolgáltatásokat nyújtó társasága, a WHC Csoport egészen sarkalatosan fogalmazott: kritikus ponthoz ért az agrár-munkaerőpiac, és idén nyáron az a fő kérdés, hogy ki szedi le a gyümölcsöt.
A zöldség-gyümölcs ágazatban csak a teljesen gépesíthető művelésű fajok (csemegekukorica, zöldborsó, hagyma) élőmunkaigénye elhanyagolható - hangsúlyozta. A kizárólag kézzel szedhetőké viszont fajtól függően hektáronként 500-4000 munkaóra (sőt, a több zöldmunkát igénylők esetében elérheti a 6000 munkaórát), míg a hajtatott zöldségtermesztésben még több, 10-25 ezer munkaóra is lehet. Ezekből világosan látszik, hogy ebben a szektorban a kétkezi munka nem mellőzhető.
Mentőöv lenne az áfacsökkentés a magyarországi zöldség-gyümölcs ágazatnakA gyümölcstermesztésben három műveletcsoport van, amely jelentős munkaerőt igényel: a metszés, a termésritkítás, valamint a betakarítás. Utóbbi gyümölcsfajtól függően viszont csupán 1-3 hónapos időszakot jelent tavasztól késő őszig, éppen ezért ezért nem lehet kizárólag állandó munkásokkal megoldani, ide szükségeltetik legfőképpen a szezonális munkaerő - jelezte válaszában a cég .
A hajtatókertészekben (többnyire a paradicsom és az uborka mellé) jellemzően hosszabb távon, sőt, akár folyamatosan (8-12 hónapra) is szükség van munkaerőre, így képesek nagyobbrészt állandó foglalkoztatottakkal dolgozni. A FruitVeB elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban felmerülő
munkamennyiséget növényfajtól és termelési módtól függően 30-70 százalékban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi,
és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal. A magyarországi zöldség-gyümölcs ágazat körülbelül 140 ezer főállású foglalkoztatottnak megfelelő volumenű munkaerőnek ad munkát, így az idénymunkásokkal együtt 200-250 ezer ember megélhetéséhez járul hozzá.
A 20-30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest legalább 300-500 ezer munkavállaló hiányzik a magyarországi munkaerőpiacról (nem csak az agráriumból), ezért a FruitVeB elnöke szerint nem csoda, hogy például a Fülöp-szigeteki és egyéb, látszólag egzotikus helyekről érkező munkások „importjában” kell gondolkodni. Apáti Ferenc a kérdéseinkre kifejtette, hogy az előző években még elsősorban a környező országokból, főleg Romániából és Ukrajnából érkeztek vendégmunkások, onnan is inkább a magyar anyanyelvűek, leginkább erdélyi magyarok. Mindössze néhány ezer főről lehet beszélni, de sokan közülük is inkább továbbmennek Nyugat-Európa felé, ahol a munkabérek
annyival magasabbak, hogy azt a magyar gazdaságok egyszerűen nem tudnák kifizetni.
Németországban és Spanyolországban például kötelező minimális órabért határoz meg a vonatkozó törvény. Éppen ennek a nyugatra vándorlásnak a következménye, hogy Magyarországon messze nincs annyi külföldi idénymunkás, mint a nyugati vagy a szomszédos országokban. (Korábbi cikkünkben jeleztük, hogy a harmadik országokból érkezők száma jelenleg nem éri el a 100 ezret országosan. Ez a munkaerő 2-3 százaléka, és ezzel az egyik legkisebb mutatót Magyarország produkálja a régióban.)
Mintegy 50-80 milliárdos kárt okoz évente a zöldség- és gyümölcstermesztésben, hogy nincs elég ember, aki leszedje a terméstA külföldi (elsősorban ázsiai, távol-keleti) munkaerőre viszont égető és egyre nagyobb szüksége van a kertészetnek, illetve a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaságnak – hangsúlyozta Apáti Ferenc. Jelenleg ez jelenti az egyetlen megbízható és hatékony munkaerőforrást, ami még biztosítja a versenyképes működést. Ha ezt szűkítik, az komoly nehézséget okoz a hazai élelmiszer-gazdaságban. Ám amint a Tisza Párt környékéről érkező több vélemény is megfogalmazta, nem teljes tiltásban gondolkodik a kormány, de amíg a végleges szabályok megszületnek, addig valóban lehet egy moratórium a harmadik országokból érkezőket illetően. A FruitVeB elnöke egyértelműen kijelentette: az elmondottak miatt az élelmiszer-előállítást és más ipari szektorokat ebben a helyzetben nem lenne szabad egy kategóriában kezelni.
Nincs még szabályozása
Korábban a Tisza-kormány részéről többször elhangzott, hogy júniustól megtiltják a harmadik országokból érkező munkavállalók munkavállalását és a magyarországi közvetítését. Ezzel kapcsolatban akadt több kormánypárti vélemény, amely szerint teljes tilalom nem lenne, de amíg a pontos szabályozást kialakítják, addig egy teljes moratórium élne. Ezzel kapcsolatban azonban egyelőre vár a munkaerőpiac, ugyanis hiába voltak az ígéretek, a Magyar Közlönyben a szabályozással kapcsolatban egyelőre nem jelent meg semmi.
