Még rejtély, ki felel a turizmusért a Tisza-kormányban, van egy kis adatvákuum is

A terület a Gazdasági és Energetikai Minisztériumon belül, Fábián Ágnes gazdaságfejlesztési államtitkárságához kerül, így várhatóan egy még meg nem nevezett helyettes államtitkár felügyeli majd. Szakmai berkekben korábban felmerült, hogy a turizmus akár a területfejlesztéshez is tartozhatna, végül azonban gazdasági terület maradt.

A Tisza párt egyik alapembere, Forsthoffer Ágnes, házelnök a szállodaszakmából és a Balatonról érkezett, belülről ismeri az ágazatot és a piaci szereplőket, de ez nem hozott prioritást a kormányzati felelős kiválasztásában. Információink szerint még mindig zajlik a „casting”, vagyis továbbra sincs meg a minden szempontból alkalmas személy. Akinek nem lesz könnyű dolga, hiszen az Orbán-kormányhoz közeli személyek és üzleti körök ebben az ágazatban is komoly érdekeltségekkel rendelkeznek; a Kisfaludy-program pályázati pénzeinek elosztását ugyanúgy át kell tekinteni, mint például a Balaton-part beépítését. 

Az elmúlt évek ráadásul egyfajta „adatvákuumos” időszakká váltak, amikor paradox módon rengeteg adat keletkezett a jelentős forrásokból létrehozott Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) révén, amelynek célja elvileg az volt, hogy pontosabb, gyorsabb és részletesebb képet adjon a turizmus teljesítményéről. A valós idejű adatokhoz való hozzáférés, illetve azok értelmezhetősége sokat segítene a piaci szereplőknek is: az előfoglaltság ismerete vagy a környékbeli szolgáltatók árainak követése rugalmasabb, a kereslethez jobban igazodó kínálatot eredményezhetne. A gyakorlatban azonban a legtöbb piaci szereplő, szakmai szervezet és kutatóintézet sem, vagy csak nagyon nehezen fért hozzá az adatokhoz. Vagy ha mégis, olyan nehezen értelmezhető adatokhoz jutottak, amiket nem lehetett összevetni a KSH számaival. Pedig a számok mögött időközben egyre inkább kirajzolódott, hogy a magyar turizmus a tömegturizmus irányába mozdult el: csökken az átlagos tartózkodási idő és az egy vendégre jutó költés. Nem mindegy, hogy a diszkont légitársasággal érkező vendég étteremben költ, vagy a szálláshelyéhez közeli közértben vásárol be, esetleg csak átutazik. 

Hosszú ideje a külföldi vendégforgalom növekedése táplálta a szektort, azonban a KSH legfrissebb adatai szerint 2026 áprilisában a turisztikai szálláshelyeken a vendégek száma 1 százalékkal, a vendégéjszakáké pedig 4 százalékkal csökkent éves összevetésben. Összesen 1,4 millió vendég 3,3 millió vendégéjszakát töltött el a hazai szálláshelyeken. A visszaesés főként a külföldi, azon belül is az izraeli vendégforgalom gyengülésével magyarázható, bár a belföldi turizmus is csak nagyon enyhén nőtt.

Beszédes az ágazati vállalkozások körében már négy éve havonta végzett Turizmus Konjunktúra Index (TKI) idén májusi értéke is, amely mínusz 9 ponton állt a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán. Eszerint a piaci szereplők közepesen negatívnak ítélik meg helyzetüket és kilátásaikat. A mutató az előző hónaphoz képest csökkent, és 6 ponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A vendéglátásban is gyengültek a várakozások, miközben a szálláshely-szolgáltatás indexe stagnált; a legnagyobb romlást az egyéb turisztikai szolgáltatások szegmense mutatta. A régiók többségében kedvezőtlenek a várakozások, ugyanakkor a turisztikai cégek továbbra is létszámbővítésre készülnek. A következő három hónapra vonatkozó foglalkoztatási várakozás indexe plusz 9 pont lett, ami jóval kedvezőbb a nemzetgazdasági átlagnál. A szállásadók és a vendéglátósok jelentős része forgalomnövekedést vár a nyári időszakban.