Mentőöv lenne az áfacsökkentés a magyarországi zöldség-gyümölcs ágazatnak

A zöldség- gyümölcs ágazatban keringő információk szerint – amelyek alapját úgymond minisztériumi folyosói beszélgetések adják – júliustól esedékes lehet a zöldségek és a gyümölcsök áfájának 5 százalékra való mérséklése  – mondta lapunknak a neve mellőzését kérő, a hazai szektorra rálátó forrásunk. Ezzel egybevágó véleményt fogalmazott meg egy minapi háttérbeszélgetésen Nagypéter Sándor, Magyarország legnagyobb, mintegy 450 Szentes környéki termelőt tömörítő kertészeti szövetkezetének, a DélKerTÉSZ-nek az elnöke. A szakember derűlátó, amit arra alapozott, hogy egyebek mellett a miniszteri meghallgatásán Bóna Szabolcs és Kálmán András is utalt erre.

Jelezte, hogy az áfacsökkentés szándékát szinte egyöntetűen üdvözli a szakma, és hozzátette, hogy ezt 2012 óta szerették volna elérni. A lépés mára elengedhetetlenné vált, és nyomán szinte azonnal megindulna a szektor fehéredése. Ezzel teljes mértékben egyetértett Lakatos Bertalan, a 76 gazdát összefogó, és így mintegy 500 hektáron gazdálkodó Tuzsér és Térsége Termelői Értékesítő Szövetkezet elnöke. A Népszavának konkrét számokat is előrevetített: szerinte számos gyümölcs esetében a jelenlegi termelési volumen 20–30 százaléka is megjelenne a papírokon. Ilyen, 5 százalékos áfaszint mellett egyszerűen nem éri meg a csalás kockáztatása – tette hozzá. Nem lesz szokatlan az sem, hogy a piacokon ezek után számlát is kapjon a vásárló.

A szakember úgy vélekedett, hogy éppen az említettek miatt a költségvetés számára az ágazatból származó áfabevétel-csökkenés sem lesz érdemi, ha egyáltalán tapasztalnak majd ilyet. Szerinte ugyanis

Úgy vélte, ez nem lesz hosszú folyamat, hanem egyik évről a másikra lezajlik. Becslése szerint egy átlagos évben például a „látható” étkezési alma mennyisége a jelenleg jellemző 170–180 ezer tonnáról akár 230–240 ezer tonnára ugorhat. (Csalódottan hozzátette, hogy az idei évet a jelentős fagykár miatt nem igazán lehet majd átlagosnak nevezni.) Most nagyon komoly szállítmányok jelennek meg feketén a hazai piacon, éppen a rendkívül magas áfa miatt – jegyezte meg.

Ha ez a lépés az árstopok kivezetésével együtt történne, az már rövid távon is keresletnövekedést hozna az ágazat szereplői, különösen a kis- és közepes vállalkozások számára – jegyezte meg Nagypéter Sándor. Úgy vélte, hogy a fogyasztói árakban a 22 százalékpontos áfa-csökkentés hatása rövid távon biztosan meg is jelenik. Ahhoz viszont, hogy ez hosszú távon, az ágazati szereplők jövedelmezőségével együtt megmaradjon, érdemes lenne elgondolkodni egy francia mintájú kereskedelmi árrésmodell bevezetésén. Ebben a rendszerben a beszállítók és kiskereskedők közötti szerződéseknek figyelembe kell venniük a termelési költségeket. Ennek lényege, hogy

kötelezően legalább 10 százalékos saját hasznot (árrést) kell rátenniük a polci árra. Ez a megoldás garantálja, hogy megszűnik a beszállítók kizsigerelése. Nagypéter Sándor szerint ez egyben arra is garanciát nyújtana, hogy az áfacsökkenés hatása hosszú távon is megmaradjon a fogyasztói árakban.

Ezen a ponton a két szakember viszont eltérő véleményt fogalmazott meg. Lakatos Bertalan ugyanis azt illetően volt bizonytalan, hogy a döntés valóban meg tud-e jelenni rövid távon a fogyasztói árakban. Ezt a forgatókönyvet „nem látja tisztán”. Ahogy fogalmazott, a maga részéről a hosszabb távú megjelenésben volt inkább bizakodó, mondván, a piaci verseny miatt ez vagy ennek egy markáns eleme alighanem beépül majd.

A francia modellhez visszatérve – annak szükségességével kapcsolatban – Nagypéter Sándor kiemelte: ez azért is lenne indokolt, mert az utóbbi években egy abnormális kiskereskedelmi magatartás alakult ki. Érdemi fogyasztás csak az akcióknak köszönhetően volt, miután óriási különbség alakult ki egy normál hét és egy akciós időszak árai között. Ez viszont a frisspiaci termékek esetében nem tartható fenn, itt ugyanis a mennyiség az időjárástól is nagyban függ, arról nem beszélve, hogy ezek az áruk kevésbé eltarthatók.

Az áfacsökkentés további „járulékos” előnyének tartja, hogy ebben az esetben – miután nem kell finanszírozni a magas áfakulcs forrásigényét – több marad a termelők számára fejlesztésekre. A DélKerTÉSZ vezetője így arra számít, hogy a hazai termények versenyképessége mellett a beruházások is lendületet kapnak. Persze ehhez valóban elengedhetetlen, hogy a lépés hatására a magyar termények iránt fokozódjon a kereslet.