Magyar zöldségekből - elsősorban a paprikából és paradicsomból - már a szezonban is kevesebb található a boltok polcain, mint amit a hazai termelési kapacitások lehetővé tennének. Ennek oka pedig az import kiszorító hatása. Tíz évvel ezelőtt még mintegy 2,5 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt állítottak elő hazánkban. Ez az utóbbi 4-5 évben 2 millió tonnára mérséklődött és ott megállt. E termékekből ebben az évben sem várható több 1,6-1,8 millió tonnánál. A visszaesés oka az észak-afrikai országokban felépült, rendkívül nagy területeken kialakított termelői kapacitás, amely nagy konkurenciát támaszt a magyar, de egyébként a teljes európai zöldségtermelő ágazatnak – mondta a Népszavának Nagypéter Sándor, az 500 termelőt tömörítő Délalföldi Kertészek Szövetkezetének (Délkertész) ügyvezető-elnöke.
A szezonban ugyan a magyar termékek aránya, ha lassan is, de eléri a teljes hazai bolti kínálat 80 százalékát – amit kívánatosnak tart a szakember –, de ez valójában egyre később történik meg. Idén például csupán pünkösd környékére jött össze, míg évekkel korábban ez a piaci arány már május elején vagy közepén teljesült.
A problémát azért tartják jelentősnek, mert egyébként a magyar termelők teljes egészében ki tudnák elégíteni a hazai paprika és paradicsom keresletet.
Szerinte már húsvét környékén is el lehetne érni a 80 százalékos hazai arányt, ehhez képest idén ekkor az import zöldségek volumene – a Délkertész saját mérései szerint – 25-45 százalék között volt. Az import magasabb részaránya különösen a nagy forgalmú üzletekre volt jellemző, ahol a gyorsabb áruforgalom miatt a termelőknek tetemesebb árbevételre van esélye – magyarázta.
Az eltolódó arányokért is a roppant árérzékennyé vált fogyasztó a felelős. A Covidot követő inflációs krízis óta ugyanis az emberek nemcsak egyre kevesebbet vásárolnak normál áron, de szinte kizárólag az akciókat keresik a zöldségek és gyümölcsök esetében is. Ebben a felállásban pedig fajsúlyos probléma, hogy a magyar gazdák nem azonos rajtvonalról indulnak például az egyiptomi, vagy marokkói konkurenciával szemben – folytatta. Egyrészt itthon a hazai frisspiaci szezonon kívüli, azaz téli időszakban való termelés jelentős többletköltséggel jár az éghajlati viszonyok miatt, a fűtés és a fény biztosítása is tetemes plusz költséget jelent egy a harmadik országból jövő szállítókkal szemben. Ezen felül az észak-afrikai termelők nem ugyanazokkal a szabályozási környezettel néznek szembe, mint a magyar vagy az uniós gazdák. Az Európai Unióban ugyanis szigorú reguláknak, többek között fenntarthatósági és munkakörülményekre vonatkozó előírásoknak, minőségbiztosítási folyamatoknak kell megfelelni, míg az észak-afrikai országokban ezeknél jóval enyhébb előírások élnek. Így az önköltségük jelentősen alacsonyabb, mint itthon.
Fogytán a magyar dolgozó, egyre több gazdaságban kénytelenek vándorbrigádokat, ázsiaiakat fogadni a mezőgazdasági idénymunkákraEnnek az az eredménye, hogy a hazai paprika, paradicsom a piaci megjelenéstől, azaz április közepétől június elejéig 10-30 százalékkal drágább az import szállítmányoknál. Ez a különbség ezt követően eltűnik, ám akadnak olyan helyek, ahol az említett 80 százalékos hazai arány a kínálatban még ekkor sem, vagy csak nehezen érvényesül. A kívánatos az lenne, hogy a szezonban, azaz április második felétől október végéig állandó legyen a 80 százalék körüli arány. Ez nem vágyálom - mondta -, ezek a mutatók jellemezték például a 2019-2020-as piacot. A hazai termelők pozícióit, versenyképességét további körülmények is rontják. Így például a környező országokhoz képest magasabb, 27 százalékos az áfa, és Szlovákiához képest lényegesen nagyobb környezetvédelmi termékdíj (EPR) kerül itthon a zöldségekre.
A termelők számára gondot jelent az is, hogy az emelkedő költségeiket is alig tudják beépíteni az árakba. A termelői árak például 2025 első öt hónapjában a fehér paprikánál és a fürtös paradicsomnál a tavalyi szinten, a paradicsom különlegességek és a kaliforniai paprika termékeknél 25 százalékkal csökkentek. Egyedül a hegyes erős paprikánál volt a munkabéreket elérő termelői ár növekedés.
Az észak-afrikai import egyébként nem csak a magyar piacon okoz nehézséget a helyi gazdáknak – tette hozzá. Egész Európában, így például Németországban is megváltoztatta a piacot az olcsóbb import. Aminek az is oka, hogy mára már a német vásárló is spórol és kétszer megnézi, hogy mit és főleg mennyiért vesz le a polcról – hangsúlyozta Nagypéter Sándor.
Az, hogy az afrikai termelők ilyen erős pozíciókat tudtak kiépíteni a kontinensen, túlmutat az alacsonyabb termelési költségeken. Az adottságaiknak köszönhetően ugyanis vannak olyan zöldségfajták, amelyeket a kereskedelmi láncok az ellátásbiztonság miatt főként tőlük szerzik be. Ez pedig olyan pozíciót biztosít számukra, amelyet nehéz kikezdeni – mondta a szakember.
Egyre kevesebb a dolgos kéz
A hazai kertészeteket nyomasztja, hogy a szedéshez a megfelelő időszakban egyre nehezebb alkalmas munkaerőt találni. A jellemző óradíj már nettó 2000-2500 forint, mégsem akad elegendő ember a betakarításhoz, és ezen az alkalmi munkavállalás közterheinek emelése sem segített. Tudomásul kellene venni, hogy ezeknek a munkásoknak a döntő része egyszerűen nem alkalmas hagyományos munkaidőben való alkalmazásra. A Délkertész vezetője szerint ezen kör foglalkoztatását nehezíteni nem a megfelelő irány, arról nem beszélve, hogy a gazdaságoknak sem tesz jót.
