Benzin és gyufa a gyümölcsösökre, drámai hatásai lehetnek az alkalmi és idénymunka idei, új szabályainak

Különösen a mezőgazdaság egyes szektoraiban. Lehet, alig akad majd, aki leszedi a termést.

Még kevesebben lehetnek, akik leszedik majd a termést

Mintegy 50-80 milliárdos kárt okoz évente a zöldség- és gyümölcstermesztésben, hogy nincs elég ember, aki leszedje a termést

Az ágazat számára ez ma már az időjárásnál és a tőkehiánynál is nagyobb problémát jelent.

Napszámosok a Nagy- Eged hegy oldalában

Drága portéka marad idén is a gyümölcs

A klímaváltozás okozta egyre szélsőségesebb időjárás, a terméskiesés, a drága és kevés munkáskéz okozta áremelkedést egyre kevesebben tudják megfizetni.

A drágulásnak a vásárlóerő szab határt

A termelési költségek, az infláció, a bérkiáramlás csökkenése, a covid járvány okozta gazdasági visszaesés mindenképpen fékezi a keresletet és az árakat a zöldség-gyümölcs piacon.

A katasztrofális időjárásra mutogat az Agrárkamara, a gyümölcsdrágulás valódi okáról azonban szó sem esik

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szaktanácsadója szerint azonban a szeszélyes időjárás nem okozott volna ekkora terméskiesést, ha korszerű ültetvények lennének az országban.

Csapások sora az agráriumban

A mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar is megsínylette a koronavírus-járványt. A forgalom-, s így a bevételkiesés mellett időjárás alakulása is gondot okozott.

Bizonytalanság a kertek alján, csak az biztos, hogy olcsóbb nem lesz a zöldség és a gyümölcs

Húsvét után megindulhat a sertéshús árának mérsékelt csökkenése. A zöldség-gyümölcs ágazatban viszont óriási a bizonytalanság.

Tartós lesz az árhullám: hiába van szezonja a friss zöldségnek, az árak nem csökkennek

A termelők a megváltozott időjárást okolják.

Csak a baromfihús ára nem szárnyal – Folytatódik a lopakodó drágulás

Idén januártól folyamatosan nőnek a fogyasztói árak, különösen az élelmiszerek drágultak. A rossz hír, hogy ez a tendencia – különösen sertéshúsnál – folytatódik.

Milliók halhatnak meg évente, mert nem esznek elég gyümölcsöt

Évente milliók halálát okozhatják a világon olyan szív- és érrendszeri betegségek, amelyek hátterében a zöldségek és gyümölcsök nem elengedő bevitele állhat.

Az elszálló zöldség és gyümölcsárak gyengítik a forintot

Az infláció egyik motorja az élelmiszerek, azon belül is a zöldségek és egyes gyümölcsök árának a dinamikus emelkedése. Csökkent az export, a termőterület és a termelési kedv is a kertészeti ágazatban.

Ugrásszerűen nő a zöldségek ára - és lehet, hogy ez még csak a kezdet

Az időjárási tényezők, mint az aszály vagy épp az özönvízszerű esők fontos szerepet játszanak a drágulásban. Kérdés, mit tehetünk, hogy a szélsőséges viszonyok közepette is legyen mit - elérhető áron - az asztalra tenni.

Zöldség- és gyümölcsevésben sereghajtók vagyunk Európában

Átlagosan csak napi 262 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a magyarok, a legkevesebbet a kisgyermekes családok. Ezzel a mennyiséggel az Európai Unióban az utolsók között vagyunk: a WHO szerint ideális zöldség- és gyümölcsbevitel ennek közel a duplája lenne; 400 gramm.

Illusztráció

Gyümölcsöt alig termesztünk, zsírba és cukorba fullad a világ

A szükséges zöldség és gyümölcsmennyiség harmada elérhető, gabonából viszont másfélszeres a globális többlettermelés.

Friss zöldség vagy gyümölcs? - A családok kétharmada nem is álmodhat róla

Közel minden harmadik vásárlói kosárba kerül friss zöldség vagy gyümölcs, friss áru vásárlásakor pedig fontos a fogyasztóknak, hogy magyar eredetű terméket vásároljanak - derül ki a GfK Hungária legfrissebb felméréséből, amelynek eredményeit kedden juttatta el az MTI-nek.

Fotó: Népszava
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang