Nem fognak változni a szamócaárak – mondja a Lehel piacon az árus. Így feltehetően a szezon végig marad a kétezer forint körüli kilónkénti átlagár, de van ahol már 980 forintért is kapható, ha nem is a legjobb ízű. Legalább ilyen széles az árskála a zöldborsó kínálatban is: 580-1400 forint között lehet válogatni.
- Ez import kajszi, de a hazai sem lesz olcsóbb – közli a stand mögött álló férfi, igazítva egyet az 1480 forintos táblán. A spenót 800 forintos kilónkénti ára szinte felvidít, hiszen az előző héten még 1200 forintért adták. Kérdésemre a termelő hölgy, állandó saláta „beszállítónk” közli, ez az ár sem vált egyhamar lejtmenetbe. Sóska pedig nincs sehol. A helyi árolimpia győztese egyelőre a 3800-4800 forintos málna, így az 1800 forintos cseresznye csak ezüstérmes a gyümölcsök között.
Európában az inflációban is az élen állunk: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) áprilisi jelentése szerint a forint romlása 5,1 százalékkal haladta meg áprilisban a tavalyi hasonló időszakot. Erre 2012. óta nem volt példa. Az élelmiszerek idén a negyedik hónapban 2,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél.
Némi vigasz talán, hogy a zöldségek, legalábbis egy részük, nagyjából a tavalyi árszintet tartják. Ilyenek a melegigényes hajtatott – köznyelven fóliás, vagy üvegházi – növények, amelyeknek igen kiegyensúlyozott a piaca. Ezek árai az első négy hónapban nagyjából a tavalyi szinten maradtak – mondta a Népszavának Ledó Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértője. Ez jó hír a fogyasztóknak, kevésbé a magasabb költségekkel dolgozó termelőknek. A szakember szerint ennek oka, hogy a kiskereskedelmi láncokkal szemben nem tudták érvényesíteni a termelési költségeik emelkedését. Mindenesetre az úgynevezett tévépaprikából, fürtös, bogyós paradicsomból szinte teljesen önellátó az ország.
A hidegtűrőbb növények, mint a kínai kel, fejes káposzta, karfiol, valamelyest magasabb áron kerültek a pultokra. A karfiol olykor kilónként 1 000 forintot is kóstált. A hajtatási szezon ezeknél a növényeknél befejeződött és a hideg április-május miatt nagyjából 10 napos késéssel a szabadföldi termékeknek adják át a terepet. A főzőhagyma ugyan már megjelent a piacokon, élelmiszerláncokban, de zömében az import vöröshagyma uralja a standokat és az üzletek polcait. Ám két-három hét múlva megjelenhet a hazai hagyma is.
Bár a magyar konyhában nem meghatározó a spárga, de azért néhány éve megkezdte itthon is hódító útját. Minden fajta árusítóhelyen kínálják a fehér és a zöld változatot. Az árak kissé feljebb kúsztak a tavalyihoz képest - a nagybani piacon is 1500-1800 forintért adják kilóját -, mert a legnagyobb exportpiacunkon, Németországban gyengébb volt a termés, ez növelte az érdeklődést a magyar spárga iránt.
A piacokon kapható görögdinnye nagyrészt import és a hazai szezon 2020-hoz hasonlóan idén is két-három hét késéssel indulhat. Ledó Ferenc úgy vélte, a megszokott június utolsó harmada helyett július közepétől jelenhet meg a magyar dinnye az árukínálatban. A mennyiségről korai jóslásokba bocsátkozni, bár az nem sok jót ígér, hogy a korai kiültetések megfáztak, rosszak a kötések. Amúgy a jelenlegi kép szerint akár még jó termés is lehet. Az árakról pedig még annyit sem lehet mondani, mint a mennyiségről.
Összességében a szántóföldi kertészeti növénykultúrák szinte kivétel nélkül néhány napos, hetes késéssel jelenhetnek meg a piacon. Ráadásul jelentős tetűinvázió fenyegeti a zöldségültetvényeket. A hajtatott szegmensben pedig az ázsiai vándorpoloska okoz fejtörést a gazdáknak. Ezeknek a rovaroknak Magyarországon nincs is természetes ellenségük, a kemikáliákkal pedig nagyon óvatosan kell bánni, hiszen nem csak a poloskákat pusztítják el. A zöldségekre, gyümölcsökre veszélyes hazai rovarok ellen már 80-90 százalékban használnak biológiai védelmet. Bíztató kísérletek folynak Hollandiában egy fürkészdarázs fajjal, amelyik megtizedelheti a vándorpoloska állományt.
A gyümölcsösök termését újra a tavaszi fagyok befolyásolják a legnagyobb mértékben, és a terméskötődésnek nem kedvezett a szokatlanul hűvös, borult, fényszegény időjárás sem, és ezen egy-egy napos-meleg ciklus sem változtatott érdemben - tájékoztatta a Népszavát Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke .
Még mindig bizonytalan a miből mennyi terem a fákon, mert a rendkívül hűvös és fényszegény tavasz miatt nagyon vontatott a vegetáció, vagyis a gyümölcsök fejlődése, érése. Bő két hét csúszásban van a szezon, így érdemben még - a szamócán kívül - el sem kezdődött, jóllehet ilyenkor egy átlagos évben már szüretelik a cseresznyét.
A tavaszi fagykárok miatt várhatóan kajsziból és őszibarackból gyenge lesz a termés, minden más gyümölcsfajnál még egy közepes vagy akár jó termés is lehet. Valószínűleg a kajszi és az őszibarack ebben az évben is drágább lesz a megszokottnál. A többi gyümölcsfajtánál még van remény arra, hogy átlagos, kiegyensúlyozott piaci viszonyokkal, illetve árakkal találkoznak a vásárlók.
Ha a következő hetekben tartósan csapadékos időszakra váltana az időjárás, mint ahogyan az az előző három év júniusaiban megtörtént, az igen jelentős károkat okozna a szamóca-, a cseresznye- és a meggytermésben. Ez az árak emelkedését hozhatná, vagyis kedvezőbb lenne, ha napos, mérsékelten meleg és száraz idő következne júniusban – jegyezte meg Apáti Ferenc.
Ma még nehéz pontos árbecslésekbe bocsátkozni, hiszen a termés mennyiségét is sok minden befolyásolhatja. A természet képes 1-2 hét alatt átírni bármilyen előzetes várakozást és prognózist.
Európa számos területén voltak tavaszi fagyok, melyek – úgy tűnik – máshol is a kajszibarackot és az őszibarackot viselték meg legjobban, de ennek mértékéről sincs még átfogó és pontos információ.
Tavaly 400 ezer tonna körül volt az alma termés. Most zajlik a virágzás utáni természetes tisztuló hullás, ennek befejeződése után, június közepén lehet első termésbecslést készíteni –közölte a FruitVeB elnöke. Egyelőre az látszik, hogy a tavaszi fagyok az almát csak kisebb mértékben érintették, és egész jó termésre van esély. Az árak ennél fogva várhatóan mérséklődni fognak, ami azonban nem lesz nehéz, hiszen tavaly valóban szokatlanul magas árak alakultak ki.
A termelők nehezen ismertetik el az árban a költségeiket
A KSH egy főre jutó kiadásokat részletező statisztikájából kiderül, hogy az alacsonyabb nyugdíjból élők bevételük mintegy harmadát fordítják élelmiszerre, ez az arány ötből két idősebbre, tehát a nyugdíjasok 40 százalékára igaz – – írta meg az Azénpénzem.hu. Ez az aktív, de szegényebb háztartások esetén is meghaladja a 30 százalékot, a legfelső jövedelmi réteg 20 százalékával szemben.
A gyenge forint miatt drágultak az import termékek, az energiahordozók is, ami beépül az itthon előállított termékek áraiba is.
A Népszava által megkérdezett szakemberek szerint arra nincs országos statisztikai adat, hogy csökkent-e és ha igen, mennyivel az élelmiszerek mennyiségi forgalma. Az árbevétel ebből a szempontból megtévesztő lehet, hiszen a drágább termékből a kevesebb eladott mennyiség is hozhatja a korábbi pénzforgalmat.
A vásárlóerő azonban határt szab az áremeléseknek, s ezért a korábbinál is keményebbek az átadási ártárgyalások a termelők és az élelmiszerláncok között, hiszen a gazdák igyekeznek elismertetni a költségnövekedést, a kereskedők viszont szeretnék eladni az árut, ami mindkét fél érdeke. Egy termelői szakmai szervezet szakembere szerint emiatt a költségnövekedés 5-7 százalékát nem tudják elismertetni az átadási árakban.
Tény, hogy a termelőkre nagy súly nehezedik a piaci körülmények miatt, de az is igaz, hogy a kereskedők nem akarják minden áron lenyomni a beszerzési árakat. Ám van egy árkorlát, amit a kereskedő tud "belőni" a vásárlói viselkedések alapján. A járványhelyzet miatt a vevők sokkal óvatosabbak és sokaknak vékonyabb lett a pénztárcája is. Ha túl magasak lennének az árak, nagyon visszaesne a fogyasztás, és a kevesebb terméket sem tudnák biztonsággal értékesíteni, ami senkinek sem áll érdekében – mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
