Az elmúlt 16 év az elherdált lehetőségek időszaka volt. Most hagyjuk, hogy ténylegesen mennyi mindent loptak el a közösből, vagy vesztette el közpénzjellegét. Már önmagában az is hatalmas kárt okozott, hogy az arra érdemes, versenyképes, fejlődési lehetőséget rejtő cégek és projektek nem kapták meg a szükséges támogatásokat, mert előbb ellopták az uniós pénzeket, majd 2022 után gyakorlatilag nem is érkeztek meg ezek a források. Így több ezer cég, vállalkozás és projekt esett el a támogatásoktól, amelyek értéket teremtettek volna, és növelhették volna a GDP-t. Ez az a növekedési veszteség, amelyet már soha nem tudunk behozni. A mérleg másik oldalán ott vannak a működésképtelen NER-cégek, amelyek semmilyen érdemi hozzáadott értéket nem hoztak létre.
Most új lehetőséget kap az ország. Az uniós pénzek felszabadítása és – ami ugyanilyen fontos – azok hatékony felhasználása növekedési pályára állíthatja a magyar gazdaságot, munkahelyeket teremtve, amelyek remélhetőleg versenyképes fizetéseket biztosítanak. A magasabb jövedelmek növelik a fogyasztást, ami tovább gyorsíthatja a gazdasági növekedést. Az uniós támogatások helyes felhasználása javíthatná a magyar gazdaság versenyképességét az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátások és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése révén, így egy modernebb, élhetőbb és talán boldogabb ország kialakulását segíthetné elő. Az uniós források új iparágakba és szolgáltatásokba történő befektetése segíthetné az országot kikerülni a közepes fejlettség csapdájából, amelyből a világon kevés országnak sikerült saját erőből kitörnie. Az uniós támogatások tehát nem csodaszerek, de óriási lehetőséget jelentenek.
A segítségnek viszont ára van. A jogállamiság, az igazságszolgáltatás, a tudomány és az oktatás szabadságának helyreállítása terén széles társadalmi konszenzus mutatkozik. Ugyanilyen fontos azonban a felelős és átlátható költségvetési, valamint gazdaságpolitika megteremtése is. Nem vezet versenyképes gazdasághoz, ha a közpénzeket nem hatékonyan használjuk fel, ha ezermilliárdokat költünk el felesleges kiadásokra. Ezekkel a problémákkal szembe kell nézni.
Az elmúlt években a Helyreállítási Alapból (RRF) 9,5 milliárd euró támogatást és kedvezményes hitelt, a kohéziós forrásokból további 7 milliárd eurót, valamint a védelmi célokat szolgáló SAFE-hitelprogramból 16 milliárd eurót függesztett fel az Európai Bizottság. Ebből most 16,4 milliárd euró válhat elérhetővé a magyar gazdaság számára, ami nagyságrendileg 6000 milliárd forintot jelent. Politikai cél lehet a támogatások és hitelek teljes körű megszerzése, de még a legfelkészültebb országok is várhatóan az RRF-forrásaik mintegy 80 százalékát hívják le.
Ha végül csak minden második zárolt euró érkezik meg, már az is jelentős pótlólagos forrást jelentene. Az elmúlt két évtizedben a lehívható források maximalizálása volt a cél. A jövőben azonban csak egy cél lehet: minden lehívott eurócent jó helyre kerüljön, és akkor a lehetőségből valódi esély születhet a felzárkózásra.