Magyarország;műemlékvédelem;feljelentés;meghallgatás;Agrárminisztérium;Bátonyi Péter;

Az épület elvesztette műemléki értékét – mondta a szakember

„Ez a legdurvább műemlékpusztítás a NER-ben, innentől kezdve akár a Parlament épülete is bontható”

Négyszer is meghallgatta már a rendőrség Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakembert, volt kormányfőtanácsost az általa tett három feljelentés, köztük az Agrárminisztérium Kossuth téri épületének a bontása ügyében. 

A tanúmeghallgatásokból kettő a választás előtt, kettő a választás után történt - mondta el lapunknak Bátonyi Péter.

A felújításról 2021-ben született kormányhatározat, ez azonban konkrétan azt jelenti, hogy az épület csaknem négyötödét lebontják, hogy az egykor Bukovics Gyula tervezte épület (illetve maradéka) alá mélygarázst építsenek. Ez maga nagybetűs  műemlékpusztítás Bátonyi Péter szerint.

A szakember még 2024 novemberében tálalt ki az ügyről két másik műemlék (a józsefvárosi Heinrich-udvar és a ferencvárosi Kilián-laktanya) ügyét is említve. Mint kifejtette, az Agrárminisztérium esetében az első kategóriás, teljes védettséget élvező műemlék le lett fokozva második kategóriássá, minden jogalap nélkül. Ezzel üresítették ki a műemléki védettséget. Mindezt a Steindl Imre Program intézte el a NER-es Miniszterelnökség jogi lépéseivel. Az inkriminált rendeleteteket jegyző Gulyás Gergely akkori miniszter most úgy látja, nem érte kritika a projekteket. – Nem tudom, amnéziás-e - mondja erre Bátonyi, Gulyás ugyanis többször reagált korábban az agrárminisztériumot ért kritikákra, sőt az UNESCO világörökségi ügyeket intéző bizottságának is írt erről levelet.

Bátonyi Péter szerint nem Hatvanpuszta, nem a Citadella, nem a Karmelita kolostorhoz épített erkély, hanem ez a legdurvább műemlékpusztítás a NER-ben, mégpedig azért, mert

egy értékes épületet olyan mértékben pusztítottak el, amelyekhez képest a többi ügy - nem bagatellizálva a jelentőségüket - mégiscsak kisebb súlyú. Ez az épület elvesztette műemléki értékét. És innentől bármi bontható – mondta –, akár a Szent István-bazilika vagy a Parlament épülete is.

Ezért ebben az ügyben szerinte a hivatali visszaélés mellett a műemlékpusztítás ügyében is lehet nyomozni.

A 2024 végi Bátonyi-féle feljelentést elutasította a rendőrség (így járt Hadházy Ákos egykori független képviselő feljelentése is), de 2026 januárjában az ügyészség, Bátonyi felülvizsgálati kérelmére válaszul, elrendelte a nyomozást. Ezek után jött a négy meghallgatás. Bátonyi szerint a rendőrségnek azt is meg kellene vizsgálni, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely bizottságnak Kövér László vezetésével milyen szerepe volt mindebben, ahogy a Steindl Imre Program vezetőinek is. Mindeközben az új épület készül a Kossuth téren, felemésztve sok-sok milliárd forintot, nemrég derült ki, 2028 közepére lesz kész.

Sulyok Tamás államfő hivatala hozta nyilvánosságra a kegyelmi botrány iratait, de továbbra se látni tisztán. A nyomás azonban erősödik. Galgóczi Eszter politológus azt valószínűsíti, hogy így vagy úgy, de sarokba fogják szorítani az ügy érintettjeit.