Bátonyi Péter: Szinte semmi műemlék nem maradt Hatvanpusztán, az Országház épületét sem fogják kímélni

Műemlékvédelmi szempontból értelmezhetetlen Hatvanpuszta, mivel csak a magtárat kímélték meg, minden mást elbontottak – jelentette ki a Népszava Törésvonal című műsorában a Lázár János által kirúgott korábbi kormányfőtanácsos.

Bátonyi Péter azt mondta, meglepődött a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavain. Gulyás Gergely korábban azt mondta, Hatvanpuszta a műemlékvédelem egyik legszebb példája.

Két okot sorolt fel állításának alátámasztására: a politikus jogász, másrészt négy évig műemlékvédelemmel is foglalkozott tárcavezetőként. Bár ez nem volt a fő profilja, alappal feltételezhető, hogy valamennyi ismeret mégiscsak ragadt rá. Hatvanpusztán azonban két épület teljesen eltűnt, még az alapokat is kitermelték, helyükre alépítményeket építettek, majd teljesen új épületeket emeltek. Ebben az esetben műemlékvédelemről fogalmilag sem beszélhetünk – magyarázta.

Kormányfőtanácsosként egy kis melléképület tervtanácsi véleményezése is hozzá került, mivel az ügy nem érintett műemléki értéket. Egy oldalsó raktárépületről volt szó, amely teljesen új építésű, korábban sem állt ott semmi. Már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy Hatvanpuszta hasonló sorsra jutott. Mivel műemléket nem érintett, a helyzet lényegében eldőlt: a magtáron kívül ebből az együttesből már nincs mit megmenteni. Így a véleményezés értelmét vesztette, ezért nem is adott róla állásfoglalást – mondta a műemlékvédelmi szakember.

Szólt arról is, hogy elsőként a kormányhivatalnak kellett volna közbeavatkoznia, és megakadályoznia ekkora bontást Hatvanpusztán. Először akkor, amikor a tervező ismertette a szándékokat, másodszor pedig a tervek benyújtásakor kellett volna nemet mondani. Ehelyett a kormányhivatal engedélyt adott a bontásra és azonos alaprajzú visszaépítésre, bár az engedély pontos szövege máig nem ismert. Legalább két jogszerű beavatkozási lehetőség maradt volna, amelyeket nem használtak ki. Ördöginek nevezte, hogy olyan légkör alakult ki a kormányhivatalokban, miszerint aki nem alkalmazkodik, annak „lehet máshol is dolgozni”. Közvetlen politikai nyomás ritkán érvényesül, de ez a fajta légkör elegendő ahhoz, hogy amikor beérkezik egy terv a miniszterelnök apjának nevével, az illetékesek felsőbb utasítás nélkül is értsék, mi az elvárás.

A szakember kifejtette, hogy a beadott terveken az épület- és helyiségelnevezések valóban egy mezőgazdasági üzemre utaltak, ez azonban nem mérvadó, hiszen bármit rá lehet írni. Az engedélyezési dokumentumok megnevezései hosszabb távon semmit sem garantálnak. Hozzátette: Magyarországon nem ritka, hogy uniós forrásból közcélra épült ingatlan néhány év után magánvillává alakul.

Bátonyi Péter arról is beszélt, hogy minisztériumi munkája során számos alkalommal tapasztalt nyomásgyakorlást, bár nem Hatvanpusztával kapcsolatban. Példaként a Vigadó tér mellett álló Mahart-székházat említette, amelyet lényegében lebontottak. Az akkori helyettes államtitkár kérte, hogy szakmai aláírással támogassa három épület egy helyrajzi számra vonását, de erre határozott nemet mondott, mivel a törvény tiltja a történetileg össze nem tartozó műemlékek összevonását. Tudható volt, hogy ez a bontás előkészítését szolgálja, és végül így is történt: belül teljesen átépítették, ma Dorothea Hotelként működik (Tiborcz István szállodaláncának részeként – a szerk.).

Elmondta, hogy már 2018-ban ismert volt a terv, amely ellen minden eszközzel próbált fellépni. Ő írta az épület védési dokumentációját és kezdeményezte a műemléki védettséget, így tisztában volt annak értékeivel, és egyértelműen nemet mondott a befolyásolási kísérletre. Hozzátette: döntésének nem volt közvetlen következménye, őt ugyan nem léptették elő, másokat viszont igen. Az újonnan létrehozott államtitkárságon fokozatosan kiszorították a döntésekből, és más került az osztályvezetői posztra. Bátonyi Péter a mai napig úgy érzi, helyesen döntött, amikor nemet mondott.

Kitért arra is, hogy információi szerint az Országház épületét is át kívánják alakítani. Természetesen nem a kupolacsarnokról van szó, hanem a csatlakozó helyiségekről. Műemlékvédelmi szempontból nehéz elfogadnia, hogy ha egy műemlékből akár a legkisebb darabot is feleslegesen eltávolítanak, csak azért, mert valakinek ez a mániája. Mint fogalmazott: – Nem lehet majd meggyőzni őket, hogy inkább házelnök úr ezt ne csinálja, kérem, mert nem azok a fajta emberek, akik velünk szemben ülnek, akiket meg lehet győzni bármiről. Ők kinyilatkoztatnak, és nekik meglátásaik, vízióik vannak, és ebbe holmi törvények, jogszabályok, jogállamiság, szakmai érvek nem zavarhatnak bele.

Elmondása szerint

Három évvel ezelőtt hallott először ezekről az elképzelésekről, és már akkor „megfagyott a vér az ereiben”, mivel tisztában volt azzal, hogy amint valamire rámutatnak – ebben az esetben a Parlamentre –, annak meg van pecsételve a sorsa. Hozzátette: a munkálatokról szóló bejelentés a nyilvánosság felé akkor történik meg, amikor már minden eldőlt, és nincs visszaút. Vélhetően úgy fogják kommunikálni, hogy nincs ok aggodalomra: a cél a korszerűbb, biztonságosabb és energiatakarékosabb épület. Így próbálják elhitetni, hogy a változtatások az ország érdekét szolgálják, még ha a műemléki szempontok háttérbe is szorulnak – mondta Bátonyi Péter.