A Tisza-kormány első alkotmánymódosítási csomagja megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt és az úgynevezett „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat”, valamint előírja, hogy a miniszterelnök legfeljebb két cikluson keresztül láthatja el tisztségét. Nem választható kormányfővé az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be.
Az első két rendelkezés „teljesen rendben van” – értékelte az Országgyűlésnek benyújtott javaslatot Majtényi László alkotmányjogász. Az, hogy miért pont ezeket vette előre a kormány, nyilván politikai megítélés függvénye volt, de nem abban a szűk értelemben, ami a hatalmon lévő párt közvetlen érdekeit szolgálja: mindkét döntést indokolja az állam működtetése, morális szempont és a közvagyon védelme.
A Tisza benyújtotta az alkotmánymódosítást, hogy Orbán Viktor soha többé ne lehessen miniszterelnök MagyarországonA miniszterelnöki tisztség betöltésének két ciklusban történő korlátozása viszont felvet alkotmányos problémákat – mondta Majtényi László a Népszavának. Az egyik ilyen a visszamenő hatályú jogalkotás, a másik a személyre szabott jogalkotás kérdése, amiben – ahogyan fogalmazott – a Fidesz világbajnok volt.
A személyre szabott jogalkotás az alkotmányos elvek tagadása. A rousseau-i formula szerint a jog általános akarat, aminek nem felel meg, ha egy konkrét személy ellenében – vagy akár érdekében – születik törvény. Ebben az esetben a korlátozás nemcsak a Fidesz még mindig aktív elnökét, Orbán Viktort, hanem Gyurcsány Ferencet, magát Magyar Pétert, akinek több ciklusra is lehet esélye, és utódait is érinti.
Óvatosságot javasol Magyar Péternek az alkotmányjogászMajtényi László ugyanakkor súlyosabb problémának tartja az esetleges visszamenő hatályt. Alkotmányjogászok körében már kialakult vita erről. Az egyik álláspont szerint nem elfogadhatatlan az ilyen típusú szabályozás.
Visszamenő hatálynak minősül, ha az érintett személy, amikor cselekszik, nem tudja, hogy a cselekedete számára hátrányos jogi megítélés alá esik. Például elkövet valamit, ami az elkövetés időpontjában nem bűncselekmény, az elbíráláskor viszont már annak számít. Az ilyen értelemben vett visszamenő hatály tilos. Amennyiben viszont az adott személy tudja, hogy a rá vonatkozó szabály alkalmazandó lesz, ha annak ellenében cselekszik – az analógia alapján: miniszterelnök szeretne lenni, pedig tisztában van azzal, hogy számára ez már nem engedélyezett –, akkor a korlátozás elfogadható.
A másik álláspont tágabb értelmezésben vizsgálja a kérdést, és a szóban forgó esetet is ezzel a jogelvvel ellentétesnek tartja. Hisz amikor valaki már kétszer miniszterelnök volt, nem tudhatta azt, hogy többet már nem pályázhat erre a tisztségre.
Majtényi László hajlik arra, hogy ezzel a második, szigorúbb felfogással értsen egyet. Rendszerint minden alkotmányos elvet úgy kell értelmezni, hogy az minél tágabb körben legyen előnyös az érintettekre nézve
– magyarázta.
Az viszont biztos – jelentette ki –, hogy a visszamenő hatálynak nem ez a legdurvább fajtája. Szerencsés helyzetben az ilyen kérdéseket egy normálisan működő, független szakemberekből álló Alkotmánybíróságnak kellene így vagy úgy elbírálnia.
Az alkotmányjogász hozzátette: parlamentáris rendszerekben, amilyen a magyar is, nem szokás ilyen szabályt bevezetni. Nem elfogadhatatlan, de szokatlan. Hasonló korlátozás elnöki rendszerekben fordul elő, például az Egyesült Államokban. Abban a rendszerben az elnök a törvényhozásnak nem alárendelt hatalmi tényező.
Parlamentáris közjogi berendezkedéshez ez a megoldás nem illik: a miniszterelnök ugyanis a bizalmatlansági indítványok révén „ki van szolgáltatva” a mindenkori parlamenti többségnek.
Ha nem olyan zsarnoki rendszerben élünk, mint amilyen az Orbán-rezsim volt, a miniszterelnök túlhatalmának veszélye sokkal kevésbé merül föl, mint az elnöki rendszerekben.
Bár egy idő óta erről már nincs szó, a Tisza Párt tavaly közzétett „21 pontjában” még az szerepelt, hogy a miniszterelnök mellett a parlamenti képviselők mandátumát is nyolc évben maximalizálnák. Majtényi László ezt a korlátozást nem tartaná észszerűnek, ráadásul a magyarországi parlamenti gyakorlattal is ellentétes, és nem is látja, hogy milyen célt szolgálna.
Ugyanígy gondolja Ágh Attila politológus, aki abban is teljes mértékig egyetért az alkotmányjogásszal, hogy helyénvaló döntés a Szuverenitásvédelmi Hivatal és az említett alapítványok megszüntetése. Mindkét lépés illeszkedik az az Európai Unióval zajló tárgyalások menetébe, amelynek célja a jogállamiság helyreállítása, és amelyhez Magyar Péter miniszterelnök a lengyelországi tárgyalásai során is megerősítést kapott.
„Reméljük, hogy a lehető legrövidebb időn belül az összes kekvát megszüntetik”Ágh Attila szerint azonban a miniszterelnökre vonatkozó korlátozásban sincs semmi kivetnivaló. Az intézkedés közvetve valóban Orbán Viktor ellen szól, egyúttal az Orbán-rendszer bírálata. Magyar Péter azzal is próbálja erősíteni az új magyar demokrácia helyzetét, hogy jogilag kizárja Orbán visszatérésének lehetőségét – állapította meg.
A politológusnak nincs kétsége afelől, hogy indokolt és törvényes a fellépés. Fleck Zoltán jogszociológust idézte, aki arra a következtetésre jutott, hogy „alkotmányos bűnözés” folyt a Fidesz kormányzása idején. Nem szabad megengedni, hogy ez még egyszer megtörténhessen.
Ágh Attila hangsúlyozta, hogy rendet kell vágni a jogi dzsungelben, amit a Tisza-kormány örökölt, és létre kell hozni egy olyan állapotot, amelynek eredménye – több év munkája után – egy népszavazással megerősített, demokratikus társadalmi részvételen nyugvó, az európai normáknak megfelelő új alkotmány lesz.
