Az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot nyújtott be a Tisza két országgyűlési képviselője.
A Melléthei-Barna Márton volt igazságügyiminiszter-jelölt és Hantosi István, az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának a vezetője által jegyzett T/51. jelzésű dokumentum szövege szerint a Tisza-kormány teljesíti az egyik legfőbb ígéretét, vagyis nyolc évben maximálja azt az időt, amelyet egy miniszterelnök Magyarországon hivatalban tölthet. Az erről szóló szövegrész a következőket rögzíti:
Az Alaptörvény 16. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen - megszakításokkal együtt - már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.”
Mindez azt jelenti, hogy Orbán Viktor már nem térhet vissza a hatalomba Magyarországon, nem mellesleg pedig Magyar Péter is csak 2034-ig lehet miniszterelnök, ha a 2030-as parlamenti választást is a Tisza nyeri meg. Gyurcsány Ferenc még három évet, Bajnai Gordon pedig hét évet tölthetne kormányfőként, ha győz valamilyen jelenleg talán nem is létező párt élén parlamenti választáson.
Magyar Péter: Orbán Viktorra visszamenőleg is vonatkozna az a tervezett alkotmánymódosítás, amely megtiltaná, hogy valaki 8 évnél tovább lehessen miniszterelnökEzen túl változtatni kell az Alaptörvényen ahhoz is, ha a közjogi méltóságok és más állami vezetők - köztük Sulyok Tamás köztársasági elnök - nem teljesítik a követelését, és nem mondanak le 2026. május 31-ig.
Elkészült a felmérés, a fideszesek csaknem egyharmada is szabadulna Sulyok Tamástól, nem fizetne végkielégítést az Orbán-kormány tagjainakAz alkotmánymódosítás megszünteti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (KEKVA) is. Ez a szövegrész így néz ki:
Az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(6) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítói jogait a Kormány gyakorolja. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt a Kormány megszüntetheti. A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam."
Mindennek a befagyasztott EU-s pénzek megszerzése szempontjából is van jelentősége, annak a feltétele ugyanis az akadémiai szabadság biztosítása.
Egy egész generáció lett vesztes, a magyar közoktatás egyedüli sikere, hogy még működik„Az elmúlt 16 év eléggé tönkretette a felsőoktatást, de ennél nagyobb baj, hogy tönkretette a fiatalságot”Magyar Péter szerint sietni kell az EU-s pénzek megszerzéséhez, négy pontban készül intézkedésekreA részletes indokolás szerint ezeket a vagyonkezelői alapítványokat mint magánjogi szereplőket hozta létre az Orbán-kormány, jelentős mértékű közvagyont játszva át nekik, ráadásul az alapítói jogok gyakorlását az alapítványok kuratóriumainak adták, megszüntetve ezáltal a demokratikus kontrollt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felett a közvagyon felhasználását illetően. Az előterjesztők szerint ez a jogalkotói hatalommal való visszaélés volt. Az alapítványi szervek feletti demokratikus kontroll megteremtéséhez szükséges annak rögzítése is, hogy az alapítói jogokat a mindenkori kormány - nem pedig a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriuma - gyakorolja. A kabinet bármikor dönthet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetéséről. A jogbiztonság és a hitelezők érdekeinek védelme pedig megköveteli annak alaptörvényi szinten történő rögzítését, hogy az így megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja a magyar állam
Emellett az előterjesztés eltörölné az Alaptörvény azon passzusát, amely így hangzik: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” Ezt mindössze azzal indokolták, hogy a cél jogalapot adni a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének.
Az Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka kimondta, hogy EU-s jogot sért a szuverenitásvédelmi törvényEzen túl változtatni kell az Alaptörvényen abban az esetben is, ha a közjogi méltóságok és más állami vezetők - köztük Sulyok Tamás köztársasági elnök - nem teljesítik Magyar Péter követelését, és nem mondanak le 2026. május 31-ig. A miniszterelnök már többször beszélt arról, hogy több lépcsőben egy egész alkotmányozási folyamatot képzel el, az alkotmánymódosítást pedig népszavazásra bocsátja.
