Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke – aki rövidesen Magyarország miniszterelnöke lesz – már a választás előtt távozásra szólította fel a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökét, valamint az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a médiahatóság és az Országos Bírósági Hivatal vezetőjét. Ha nem mondanak le saját elhatározásukból, akkor ezt az alaptörvény módosításával fogják elérni – helyezte kilátásba Magyar Péter. Lényegében ugyanezt elismételte vasárnapi győzelmi beszédében, majd hétfőn tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján is, ahol Sulyok Tamás államfő és a többi „báb” gyűjtőnéven említette a felsoroltakat.
Kérdés, hogy mennyi foganatja lesz a felszólításnak. Az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék elnöke a hvg.hu megkeresésére nem adta jelét annak, hogy önként megválni készülne tisztségétől.
Kétharmados parlamenti többség birtokában, ha nem is nehézségek nélkül, szinte mindent el lehet érni – kezdte lapunknak nyilatkozva Majtényi László alkotmányjogász. A Magyar Péter által szóba hozott személycserék, noha például az Alkotmánybíróság elnökének esetleges lemondása aligha jelentene megoldást, valószínűleg keresztülvihetők az alaptörvény megváltoztatásával. Alkalmazta ezt a Fidesz is.
Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást, hogy kérje fel őt mielőbb a kormányalakításra – Percről percre a nemzetközi sajtótájékoztatórólMajtényi László ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy a Tisza Párt elnöke – Sólyom László volt államfő, az Alkotmánybíróság első elnöke gondolatát kölcsönvéve – rendre hangsúlyozza: a jogállamot nem lehet jogállam-ellenes módszerekkel helyreállítani. A jogállami megfontolásokat olyan ügyekben is szem előtt kell tartani, amikor a kormánynak elvileg korlátlan cselekvési lehetősége van – fogalmazott.
Az alkotmányjogász szerint azonnal el kellene kezdeni azt a munkát, amelynek célja Magyarország demokratikus és végleges alkotmányának a megalkotása. Ezzel végre megvalósulhatna egy olyan alkotmány, amilyenre Magyarország ezeréves történetében még soha nem volt példa.
Majtényi László értelmezésében ez a „nép színe előtti” alkotmányozást jelenti, ami nem tévesztendő össze a „népi alkotmányozással”.
A folyamatban kétféle értelemben kapna szerepet a nép: az alkotmányt állampolgári gyűléseken a társadalom bevonásával kellene megtárgyalni, a társadalmi vélemény irányadó lehetne például az önkormányzati, az ombudsmani rendszer és a köztársasági elnöki intézmény betöltése tekintetében, végül pedig az alkotmány szövegét – ahogyan máskülönben Magyar Péter is tervezi – végre népszavazással kell megerősíteni.
Mindehhez először a parlamentnek kell döntést hoznia az alkotmányozási folyamat megindításáról – vázolta a kívánatosnak tartott eljárásrendet Majtényi László. Az alkotmány szövegének tervezetét hozzáértő szakemberek készítenék el, akik tisztában vannak a tartalmi és formai követelményekkel. A tervezetet aztán a néppel kellene megtárgyalni: községekben, városokban, állampolgári gyűléseken.
Időigényes, legjobb esetben is egy évig tartó procedúráról van szó – ismerte el Majtényi László, miközben Magyar Péter nyilván gyorsabban szeretne változást a megnevezett testületek és intézmények élén.
Ami a sürgős feladatot illeti, Majtényi László úgy vélte, meg kell vizsgálni, melyek azok a pontok, amelyek módosítása feltétlenül szükséges az ország demokratikus működéséhez, illetve egyszerű üzemeltetésére. Az ilyen gyors beavatkozásokat – az „alkotmányozási tűzoltást” – csak indokolt mértékben célszerű elvégezni. Az alkotmányjogász nem szeretett volna állást foglalni abban a kérdésben, hogy mely személycserék tartozhatnak ebbe a kategóriába. A döntés mindenképpen alapos mérlegelést igényel. Előzőleg érdemes lenne tesztelni – tette hozzá –, hogy az érintett testületek és intézmények hogyan viszonyulnak az új Országgyűléshez és a kormányzathoz.
Magyar Péter: Felszólítom a leköszönő miniszterelnököt, hogy semmilyen olyan döntést ne hozzon, amely megkötné a következő kormány kezétNem ismerjük a Tisza terveit. Az alkotmányos gondolkodás, az alkotmányos értékek tisztelete azt kívánja meg, hogy a közel korlátlan hatalommal rendelkező politikai erőnek is némi önkorlátozást kell tanúsítania – javasolt óvatosságot Magyar Péternek.
A magyar nép az alkotmányjogász szerint bölcsen döntött, amikor a zsarnoki fideszes rendszer leváltására szavazott. Azt is helyesli, hogy a választók megadták a konszolidált körülmények között egyébként kockázatos kétharmados felhatalmazást. Evidencia tehát, hogy ezt a rendszert fel kell számolni. A felszámolás megvalósításakor viszont – jelentette ki Majtényi László – mértéktartóan kell eljárni.
