Szepesházi Péter: Nem hiszem, hogy Varga Juditot átverték az elnöki kegyelmi ügyben

Gyanút kelt, hogy Kónya Endre kegyelmi kérvénye esetében kihagyták az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi osztályát - erről beszélt lapunk Törésvonal című műsorában Szepesházi Péter.

Szerinte ez külső, a hatalmi hierarchiában magasabban álló vagy ilyen körhöz kötődő befolyásra utalhat, bár erre bizonyíték továbbra sincs. Úgy látja, az ilyen hatásgyakorlásról jellemzően nem készül hivatalos irat, legfeljebb informális üzenetek létezhetnek, de szerinte valószínűtlen, hogy ilyen dokumentumok előkerüljenek.

Az egykori bíró szerint a kegyelmi ügyben politikai értelemben könnyebben kialakulhat közvéleményi bizonyosság, mint jogi bizonyíthatóság. Példaként említette, hogy az ügyben felállítandó parlamenti vizsgálóbizottságban a rendőri elővezetés lehetősége elméletileg elérheti, hogy egy beidézett szereplő a keresztkérdések alatt elárulja magát. Szepesházi Péter szkeptikus, hogy valaki saját magára nézve jogilag is értékelhető bizonyítékot szolgáltatna, a konkrét ügyet eleve inkább politikailag tartja meghatározónak, a jövőre nézve azonban jogilag is fontos lehet, hogy újra előkerült a kegyelmezés szabályozása. Jelezte: ő maga eltörölné az elnöki kegyelmet, mert egyszerűen „feudális” örökségnek tartja. A méltányossági szempontokat pedig inkább büntetés-végrehajtási bíró vagy bírói testület mérlegelhetné.

A volt igazságügyi miniszter, Varga Judit szerepéről szólva azt mondta, a javára szól, hogy először nem támogatta, hogy a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon körüli pedofilügyben kényszerítésért elítélt egykori igazgatóhelyettese, Kónya Endre elnöki kegyelmet kapjon, de nem hisz abban a magyarázatban, hogy később lényegében átverték volna. A volt bíró arra gyanakszik, hogy vélhetően meghajolhatott egy felsőbb akaratnak. A kegyelmi kérvény útjában szerinte formálisan az volt a döntő szabálytalanság, hogy kimaradt a kegyelmi főosztály. Az ügyvéd azt is elfogadhatatlannak nevezte, ha az elnöki kegyelem indoka valójában az igazságszolgáltatás döntésének felülbírálata volt, ugyanis a köztársasági elnöki kegyelem nem erre való.

A beszélgetésben szóba került azon alaptörvény-módosítás is, amely nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki tisztség betölthetőségét. Szepesházi Péter nem osztja azt az értelmezést, hogy a javaslat visszamenőleges hatályú lenne. A szabály a jövőre vonatkozna, és mivel nincs folyamatban olyan választás, amelyen Orbán Viktort már miniszterelnök-jelöltként megnevezték volna, a javaslatot nem tartja alkotmányossági szempontból eleve tarthatatlannak. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy ha egy aktuális kampányban, már megjelölt jelöltre alkalmaznák, az szerinte nem biztos, hogy kiállná az alkotmányosság próbáját. Magát a nyolcéves korlátot nem tartja csodafegyvernek, mivel más országokban is volt példa arra, hogy egy később autoriter irányba forduló vezető formálisan megkerülte a cikluskorlátokat. Szepesházi Péter szerint ezért a szabály önmagában kevésbé fontos, mint a fékek és ellensúlyok teljes rendszere.

Az ügyvéd alapvetően pozitívan fogadta azt a törvényjavaslatot, amelyet a Tisza terjesztett be a devizahiteles kérdés rendezésére. Előrelépésnek tartja, hogy a parlamenti irományok között megjelent javaslat általánosabban függesztené fel a devizahiteles alapú végrehajtásokat, és a pereket is érintené. Ebből szerinte az következik, hogy a devizahiteles csomag végeredménye még nyitott, és valódi szakmai-társadalmi egyeztetés jöhet. Jelezte: nem biztos, hogy indokolt lenne a perek felfüggesztése azokban az ügyekben, ahol a devizahiteles felperes folytatni akarja a pert, mert egy adott bank szerződésével szemben esélyesnek látja a keresetét. Összességében mégis jó lépésnek nevezte a javaslatot, és azt mondta, nem várható a devizahitelesek teljes anyagi és erkölcsi győzelme, de a kezdeményezés szerinte sokat ígérhet, ha az érintetteket, jogi képviselőket és érdekvédőket valóban bevonják az előkészítésbe.