Orbán Viktornak mintha földgömbfétise lenne, csak mindig túltolja

A földgömb készítésnek megvannak a maga szigorú kartográfiai szabályai: legyen méretarányos, a feliratok jól olvashatók, földrajzi határokat tekintve korhű. Ha viszont a hatalmi reprezentációs szerepét nézzük, ezeket a követelményeket gyorsan felülírja a lehető legreprezentatívabb méret igénye: ez pedig sokszor jó 100 centiméter feletti átmérőig meg sem állt a történelem folyamán.

Ilyen tekintetben pedig a Karmelita egykori miniszterelnöki irodájában található földgömb kézenfekvő dekorációs elemnek bizonyult. Hiszen a Perczel László által az 1860-as évekre elkészült glóbusz egy évszázadig a legnagyobb volt az országban a maga 132 centiméteres átmérőjével. (Mellesleg még Nagy-Magyarország határaival, amely jól illett a leköszönt miniszterelnök nemzetegyesítő világképébe.) Ezt később is csak az 1965-ben elkészült, két méternél nagyobb átmérőjű földgömb verte kenterbe, amely jelenleg az ELTE Természettudományi Karán tekinthető meg.

A földgömb eredeti funkcióján túlmutató történelmi reprezentációs szerepét pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy a puritánnak szánt – bár valójában súlyos milliárdokból átalakított – Karmelita belső tereinek egyik leggyakrabban emlegetett eleme lett Perczel glóbuszának másolata. Nem csupán azért, mert a sötétbarna, tömörfa bútorok előtt könnyen szemet szúrna bármilyen indokolatlanul nagy dekorációs elem. Hanem azért is, mert kizárólagos reprezentatív funkciója megtestesíti mindazt az álságos gyakorlatot, amellyel a világ vezetőinek irodáiban a míves asztaloktól kezdve (pl. a francia elnök esetében), a giccsbe hajló aranyozott stukkókon át (pl. a Donald Trump által átalakított Ovális Iroda) az utolsó csavarokig mindennek üzenete van. A politikai, gazdasági folyamatokat a világ egészében látó, művelt, nem mellesleg világlátott embert reprezentálják – na meg olyan, mint a fekete szín: nincs élő ember, akinek ne állna jól, ha egy igazán nagy földgömb mellett pózolhat. Bár mostanában kiment a divatból: jó eséllyel köszönhetően annak, hogy úgy látszik még egy földgömbre is érvényes az az egyetemes igazság, bármi képes veszíteni a bájából, ha a ma divatos kifejezéssel élve túltolják.

Bár több, végtelen hatalmi törekvéssel rendelkező vezető látott fantáziát az impozáns földgömbökben – Bonaparte Napóleon francia hadvezértől (később császártól) kezdve többek között a Harmadik Birodalom kancellárjaként Adolf Hitlerig – korántsem csak a történelem kérlelhetetlen vezetői között volt népszerű dekorációs elem. Nehéz például megmondani, Franklin D. Roosevelt az Egyesült Államok 32. elnökében és Winson Churchill egykori brit miniszterelnökben mennyi közös volt, de annyi bizonyos, hogy mindketten kaptak ajándékba egy több mint 120 cm átmérőjű glóbuszt. Rooseveltnél csak unokatestvére, Theodore Roosevelt, az USA 26. elnöke pózolt nagyobb előszeretettel földgömb mellett – utalva kormányzásának erős külpolitikai fókuszára. Ettől függetlenül ha a világ vezetőinek glóbuszokhoz való különleges kapcsolatáról van szó a történelemben, lehetett akármekkora hatalmuk, a karikaturistákon és a popkultúrán végül úgysem fogtak ki. Az óriás földgömbről már túl sokaknak jut eszébe Charlie Chaplin legendássá vált, A diktátor című, 1940-ben bemutatott filmjében feltűnt felfújható földgömbje vagy a bolygót szalámizva bekebelező Napóleon karikatúra. Így pedig komoly munka rácáfolni arra, hogy ez nem a megalomán nagykutyák kedvenc szimbóluma. Nem is sikerül mindenkinek.