Hegedűs Zsolt még kampányban azt mondta, hogy új egészségügyi miniszter első útjának a szakdolgozókhoz kell vezetnie, akkor még nem tudta, hogy önmagának ad feladatot. Pénteken délelőtt teljesítette vállalását, amikor részt vett a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) küldöttgyűlésén. Az erről beszámoló Facebook posztja alatt a miniszter erről saját közösségi oldalán.
Bejegyzésében a tárcavezető hangsúlyozta: az egészségügy egyik legsúlyosabb problémája a szakdolgozók helyzete, ezért is vezetett első útja hozzájuk, Szerinte „teljesen új pályára kell állítani” az ápolók és szakdolgozók karrierlehetőségeit. A küldöttek álló tapssal fogadták a minisztériumi csapatot, amit Hegedűs Zsolt a szakma bizalmának jeleként értelmezett.
Bejegyzése alá aztán lavinaként érkeztek a felháborodott hozzászólások, a kommentekből rövid idő alatt egészen más történet, egy mély bizalmi válság képe rajzolódott ki: sok ápoló és szakdolgozó szerint a MESZK elvesztette kapcsolatát a tagsággal, ma inkább kötelező adminisztratív struktúraként, mint valódi érdekvédelmi szervezetként működik.
„A MESZK nem képvisel minket, ápolókat, hanem belőlünk él” — írta egy hozzászóló. Más úgy fogalmazott: „A MESZK akkor küldött jelzést, amikor fizetni kellett. Mostanában nagyon aktív.”
A leggyakoribb panasz a kötelező kamarai tagság és a magas tagdíj volt. Többen sérelmezték, hogy évente mintegy 25 ezer forintot kell fizetniük azért, hogy egyáltalán dolgozhassanak az egészségügyben. „Nem kapunk érte semmit” — ismétlődött szinte minden második kommentben.
Sokan azt is kifogásolták, hogy miközben az orvosi kamarai tagság önkéntes lett, a szakdolgozóknál továbbra is kötelező maradt. Egy kommentelő ezt úgy fogalmazta meg: „Egyvalamiben egységes véleményen vannak a szakdolgozók: értetlenül állunk, hogy számunkra miért kötelező a kamarai tagság, míg az orvosoknak opcionális.” (Hegedűs Zsolt miniszteri meghallgatásán bejelentette, hogy a kamarai tagság ismét kötelező lesz az orvosoknak is.)
Évi 500 milliárd forint plusz, nyilvános kórházi minőségi mutatók, szuperkórház – Hegedűs Zsolt ígért és beszólt a miniszteri meghallgatásánA hozzászólások azonban messze túlmutattak a kamarai díjak kérdésén. Több száz kommentben jelent meg ugyanaz az panasz: túlterhelt osztályok, kiégett dolgozók, emberhiány és az az érzés, hogy a rendszer már csak az ott dolgozók lelkiismeretéből működik.
„Nincs ember, nincs idő, nincs biztonság” — fogalmazta meg egy szakdolgozó. Más arról írt, hogy pszichiátriai osztályon 35 betegre 2 vagy 3 szakápoló jut.
A szakemberkrízis nem oldódott meg, vészüzemmódban működik a pszichiátriai ellátás MagyarországonSzáz nap alatt rendszerszintű egészségügyi fordulatot ígér a Tisza Párt, szóltak is neki, hogy kozmetikázni most nem lesz elégKülönösen nagy visszhangot váltott ki a MESZK „Helyzetkép és javaslatcsomag” címmel összeállított 60 oldalas jelentése. A pénteken megjelent dokumentumot többen már nem reformtervként, hanem egy kifáradt rendszer utólagos diagnózisaként értelmeznek.
A remény hal meg utoljára, és Magyarországon már a végsőket rúgjaA jelentés maga is rendkívül súlyos állításokat fogalmaz meg:
több tízezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből, a pályán maradók átlagéletkor folyamatosan nő, a fekvőbeteg-ellátás hosszú távon nem működtethető biztonságosan, sérül az infekciókontroll, miközben az egészségügy túlórákra
és helyettesítésekre épül.
A legélesebb kritikák azonban nem magukat az állításokat támadják, hanem azt firtatják, hol volt eddig a kamara.
„Ez nem reformprogram. Ez egy utólag megírt vádirat egy olyan rendszerről, amelynek a szétesését a kamara végignézte” — írta az egyik kommentelő egy hosszú elemzésben , amelyet többen is megosztottak. A poszt szerint a dokumentum „nem egy harcos szakmai szervezet szövege, hanem egy adminisztratív intézmény késői önigazolása.
A hozzászólásokból az is látszik: sok szakdolgozó valódi érdekvédelmet, transzparens kamarai működést, demokratikusabb képviseletet és közvetlen párbeszédet vár az egészségügy új irányítóitól.
„Jöjjön lejjebb a valóságba, hadd mondjuk el mi milyen érzés a kamarai tagság és milyen egy szakdolgozói lét”
— írta valaki. A kommentek másik fontos üzenete, hogy az egészségügyi válságot sokan már nem kizárólag az ápolók vagy orvosok problémájaként látják. Orvosírnokok, laboránsok, betegszállítók, gyógyszertári asszisztensek és adminisztratív dolgozók is jelezték: szerintük az egészségügy „láthatatlan hátországa” évek óta kimarad minden valódi reformból.
Több hozzászólás bírálta Karikó Katalin tanácsadói szerepvállalásra való felkérését. Ez is egyfajta covid-utóhatás: sokan egyenlőség jelet tesznek Karikó Katalin neve és a Covid-oltás kampány közé.
Voltak, akik kifejezetten reménykedtek és azt írták: „emberközpontú”, „szakmaibb” egészségügyet várnak, azt hangsúlyozzák: még kitartanak, de gyors és kézzelfogható változásokat szeretnének látni. „Még kitartunk” — írta az egyik hozzászóló.
„A magyar orvosok és egészségügyi dolgozók hősök” – Díjazás nélkül vállalta Karikó Katalin az egészségügyi miniszter tanácsadói posztjátEgy öregedő generáció túlóráira és önfeláldozása működteti még a betegellátást
A MESZK jelentésének a legmarkánsabb állításaival a szerzők azt hangsúlyozzák, hogy rendszer már rég nem fenntartható, egy öregedő szakdolgozói generáció által vállalt túlórákra és önfeláldozására támaszkodik. A dokumentum szerint sok helyen nem teljesülnek a minimumfeltételek, sérül az infekciókontroll, és a humánerőforrás-hiány miatt egyes ellátások hosszú távú fenntarthatósága kérdésessé válik. Bár a szöveg ezt óvatos szakpolitikai nyelven fogalmazza meg, a tartalma lényegében az: a rendszer bizonyos pontokon már nem képes biztonságosan működni.
A MESZK szerint az egészségügy jelenlegi működése nagyrészt túlórákra, helyettesítésekre és folyamatos emberi túlterhelésre épül.
Az adminisztratív és informatikai terhek közben folyamatosan nőnek, ami a dokumentum szerint tovább rontja a betegellátásra fordítható időt.
Az egészségügyi finanszírozás nincs összhangban a valós működési költségekkel. A dokumentum nyíltan összekapcsolja az alulfinanszírozottságot a várólistákkal, az intézményi adósságokkal, a szakemberhiánnyal és a bérfeszültségekkel.
A MESZK gyakorlatilag kimondja: a jelenlegi finanszírozási szint mellett nem tartható fenn stabilan a rendszer.
A kamara szerint az „egy háziorvos – egy ápoló” modell elavult, és teamalapú működésre kellene áttérni, ahol a diplomás szakdolgozók — ápolók, dietetikusok, gyógytornászok, védőnők — jóval nagyobb kompetenciát és önállóságot kapnak.
A magyarok több mint fele rossz döntésnek tartja az ápolói pályát, együtt lép fel, nagyobb megbecsülésért küzd három egészségügyi szervezetCsökken az ágazat presztízse - írják – , továbbá a fiatalok számára a szakma egyre kevésbé vonzó, miközben a kiégés rendszerszintű jelenséggé vált. A MESZK gyakorlatilag azt állítja: ha mindez nem változik, úgy utánpótlás sem lesz. A dokumentumban a kamara azt is jelzi, hogy nagyobb szakmai beleszólást kérnek a képzésbe, minőségbiztosításba, standardok kialakításába és döntés-előkészítésbe. (Ez az a pont, amelyre a legerősebb kritikák érkeznek: sok szakdolgozó szerint a kamara úgy kérne nagyobb szerepet, hogy közben nem tudta megakadályozni a jelenlegi válság kialakulását.)
