A TASZ folyamatosan dolgozza ki azokat a követelményeket, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a parlamenti kivizsgálás érdemben hozzájáruljon a jogállam visszaépítéséhez, illetve összeállítják azokat a kívánatos változtatásokat, amelyekkel megszüntethetőek a visszaélések a titkosszolgálatokkal, titkos adatgyűjtésekkel, mert erre most van történelmi pillanat, ez 1990 óta várat magára.
A titkosszolgálati visszaélések rendszerszintű jellege, a kormányzat titkolózása és az információhoz jutás, jogorvoslat teljes képtelensége nemcsak egyes embereknek okozott sérelmet, de a szolgálatok és általában a magyar állam iránti közbizalmat is rombolja, kezdte mondandóját Remport. Ezért kellene a visszaéléseket - Pegasus, Gundalf-ügy stb. - feltárni, a nyilvánosság elé tárni. Ebbe bele lehetne vonni a politikán túli szereplőket is: a bíróságot, szakértőket, vagy civileket. Létrejöhetne tehát egy ilyen testület. Ez jelezné, hogy a pártpolitikán túlnyúlna az ügy kezelése.
Pósfai Gábor: Nyilvánosságra hozzuk a 2010 óta elrendelt politikai motivációjú titkos megfigyeléseketA titkosszolgálatok működésében is változtatni kellene pár dolgon a visszaélések megszüntetéséért, visszaszorításáért. Legyen független bírósági kontroll a megfigyelések felett, hiszen most még az igazságügyi miniszter is adhat ezekre engedélyt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2016-ban kimondta, hogy a magyar gyakorlat nem felel meg az európai normáknak, változtatni kell a törvényen - tulajdonképp ennek az ítéletnek a végrehajtását kéri most a TASZ a Magyar-kormánytól, hiszen az Orbán-kormány nem tette ezt meg.
Szűkebb körben van most is bírói engedélyezés, és itt minden kérelem zöld lámpát kap, ez a gyakorlat, folytatja Remport. Ezzel a kvázi automatizált működéssel is kezdeni kéne valamit, vélhetőleg az lehet e mögött, hogy ugyanaz a pár bíró dönt ezekről, és kialakulhatott egy kollegiális viszony a szolgálatokkal. Az engedélyezési folyamat értelme, hogy érdemben mérlegeljék a megfigyelés szükségességét és összevessék az elérni kívánt eredményt a célszemélyek magánszférájába való beavatkozással. Ennek feltételeit a jogalkotónak kell megteremtenie: elképzelhető például, hogy a bírók tanácsban döntsenek az engedélyezésről, de más megoldás is, a cél a valós kontroll biztosítása.
A Pegasus kémszoftverrel megfigyelt újságíró javára döntött az AlkotmánybíróságA jogorvoslaton is változtatni kell, ugyanis kijelenthető, hogy ez a mai szabályok között gyakorlatilag még a legnyilvánvalóbb visszaélések esetében is elérhetetlen. Most senki nem értesül arról, hogy korábban titkos megfigyelés alatt állt, így nem értesül a lehetséges jogsértésről, és nincs is mivel bírósághoz fordulnia. Pedig az EJEB szerint az utólagos értesítés szükséges, amikor ez már nem sért nemzetbiztonsági érdeket. És
az is kívánatos lenne, hogy ne egy magánembernek kelljen bizonyítania, hogy titkos megfigyelés alatt állt, hanem pusztán ha gyanúja támad, elmehessen a bírósághoz.
És annak legyen joga megismernie a minősített adatokat, betekinteni az iratokba egy biztonságos eljárásban, és dönthessen arról, megtörtént-e, és jogszerű volt-e a megfigyelés. Ha pedig jogsértést talál, akkor megszüntethesse a titkosítást, és a sértett tudomására hozhassa azokat. Ilyen ún. titokfelügyeleti jogköre jelenleg csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) van, de az most nem vizsgálja az alapjogok érvényesülését, csak azt, hogy közérdek fűződik-e ahhoz, hogy feloldják a minősítést. Azaz csak közérdekű adatoknál vizsgálja a titkosítás feloldását, személyes adatoknál nem. És más bajok is vannak az eljárással: csak hivatalból indulhat meg, tehát nem lehet kívülről kezdeményezni. És nem lehet vele szemben jogorvoslattal élni, csak "vicces módon" a a titkos megfigyelés végzőnek, ha a NAIH valamit jogellenesnek talál, sorolja Remport. Illetve ha egy szerv titkos adatgyűjtést kezdeményez, nem jelöli meg előzetesen, milyen technológiát használna, így az engedélyező nem tudja megítélni, hogy mennyire lesz az invazív. Mert más egy sima lehallgatás vagy a Pegazus használata.
Ami az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát illeti. ez a testület lenne felelős a szolgálatok jogszerű működésének felügyeletéért, az elmúlt 16 évben azonban a kormánypárti többség akadályozta ezt. A bizottságot ezért úgy kéne kialakítani, hogy ne tudja a hatalom többségi szavazással ellehetetleníteni a munkáját, mint eddig, hanem érdemi munkát tudjon végezni.
Pegasus-ügy: itt a jelentéstervezet, Magyarországon durva visszaélések történtekÉs még egy dolog: a Gundalf-ügyben is felmerült, hogy magán-titkosszolgálatok vagy az állami titkosszolgálatokon belül egyes részek önjáróan működnek, amit tiltani kell, csak törvényben szabályozottan, világos felelősségi viszonyok mellett lehessen titkosszolgálati tevékenységet végeznie bármilyen szervnek, más működés nem megengedhető.
A Pegasus-ügyben 2021-ben derült ki többek közt (a szintén Pegasusszal megfigyelt) Panyi Szabolcs oknyomozó munkája által, hogy vélhetően a magyar állam magyar újságírók, aktivisták, politikusok telefonjait figyelte meg az izraeli Pegasus kémszoftverrel, amely teljes körűen képes hozzáférni az okostelefonok tartalmához, sőt akár állományokat, adatokat telepíteni is rá. A TASZ megkezdte a jogorvoslati eljárásokat, képviselve az áldozatok egy körét, de a jogi út eddig inkább részsikereket hozott.
(A szerző a Pegasus-ügy egyik magyarországi érintettje.)
