A magyarokk történelmi felhatalmazást adtak Magyar Péternek és a Tisza pártnak az állami reformok végrehajtására, ugyanakkor több kulcsfontosságú külpolitikai kérdésben továbbra is megosztott a közvélemény – derül ki az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) megbízásából készült, lapunkhoz eljuttatott felmérésből.
A csütörtökön publikált közvélemény-kutatást az ECFR megbízásából a Stratega Research és a Mandate Research végezte online formában 2026. április 17. és 27. között, 1001 fős, országosan reprezentatív mintán. A felmérés alapvetően a magyarok hozzáállását vizsgálja a Tisza programjához, valamint azokban a ügyekben kérte ki az állampolgárok véleményét, amelyeknél vélhetően ellentétek alakulhatnak ki Budapest és Brüsszel között, például Magyarország Ukrajnához való viszonya vagy és az orosz energiáról való leválás kérdésében.
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a Tisza párt az elsöprő választási győzelmét nem elsősorban a konkrét politikai programjának, hanem a változás iránti igénynek köszönheti. Amikor arra kérték a válaszadókat, saját szavaikkal írják le, miért húzták be az ikszet, a Tisza támogatóinak többsége a rendszerváltás iránti vágyát (37 százalék) vagy a Fidesszel szembeni ellenérzését (30 százalék) nevezte meg fő motivációként, miközben mindössze 15 százalék hivatkozott a párt programjára vagy Magyar Péter vezetői alkalmasságára. Ez a jelentés szerzői szerint arra utal, hogy a kormányzati felhatalmazás „törékenyebb lehet, mint amilyennek a földcsuszamlásszerű győzelem sugallja”. A felmérés szerint
a Tisza szavazóinak fele az Orbán-kormánnyal szembeni elégedetlenséget tartja az ellenzéki győzelem elsődleges okának, míg csupán 21 százalék hivatkozik a párt pozitív tulajdonságaira vagy programjára.
A felmérésből egyértelműen kirajzolódik, hogy a választók elsősorban belföldi problémák megoldását várják az új kormánytól. A megélhetési költségek (37 százalék), a közszolgáltatások minősége (33 százalék), a korrupció és kormányzás kérdése (26 százalék), valamint a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés (24 százalék) állnak a prioritási lista élén. A külpolitikai kérdések jóval hátrébb szerepelnek, az EU-val való kapcsolat az ötödik helyen végzett.
Bemutatták a Tisza Párt programját, a jogállamiság helyreállításával, a milliárdosok különadójával és az euró bevezetésével jönne Magyar Péter kormányaKármán András: Nem lesznek megszorítások, ha győz a Tisza, a magyar euróval rengeteget nyerhetünkEnnek ellenére a válaszadók 79 százaléka számít arra, hogy a Tisza-kormány javítani fogja a viszonyt az Európai Unióval, és 73 százalék bízik a befagyasztott uniós források hazahozatalában – még ha a többség, 56 százalék úgy látja, utóbbi nehéz feladat lesz. Az EU-tagságunk támogatottsága egyébként továbbra is magas: a magyarok 73 százaléka egyetért vele, és 62 százalék az euró bevezetésével is.
Az Európai Bizottságban sem hiszik, hogy a Tisza minden eurót meg tud menteni, a támogatás egy része augusztus végén örökre elvészHatszázmilliárd forintos listával várja Budapest Magyar Péter kormányát a befagyasztott EU-s források megszerzéséhezMíg a válaszadók többsége elvárja, hogy Magyarország javítsa kapcsolatait Kijevvel (64 százalék), és jóváhagyja az EU Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatását (69 százalék) – amire sokan a befagyasztott uniós források felszabadításának előfeltételeként tekintenek –, addig a háborúban álló ország megsegítésének egyéb formáit tekintve erős ellenállás mutatkozik. A lakosság 54 százaléka ellenzi az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitását, a megkérdezettek mindössze 24 százaléka támogatja, hogy a kormány pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának, és csupán 12 százalék hagyná jóvá a katonai segítségnyújtást.
A magyarok 53 százaléka azt is elutasítja, hogy Ukrajna végül az EU tagjává váljon, a támogatók aránya mindössze 33 százalék.
Az ECFR megjegyzi, ez nagy politikai kihívást jelenthet a leendő Tisza-kormány számára, különösen annak fényében, hogy Magyar Péter népszavazást ígért Ukrajna uniós tagságáról. Az energiapolitika terén is markáns a társadalmi ellenállás a változásokkal szemben: a megkérdezettek 52 százaléka ellenzi az orosz energiahordozóktól való elszakadást, és csak 30 százalék támogatná az import leállítását. Figyelemre méltó azonban, hogy a Tisza-szavazók körében jelentős elmozdulás történt: amíg a parlamenti választás előtt kétharmaduk támogatta a leválást az orosz energiáról, ez az arány mára 48 százalékra csökkent.
Magyarország eddig 285 milliárd forintot vesztett az orosz földgázszerződésen, Vlagyimir Putyin már szinte mindenkinek olcsóbban mér, mint nekünkDe az is meglepő lehet, hogy a felmérés szerint a Tisza táborában erős támogatottságot élvez az LMBTQ-emberek jogainak védelme: a szavazóinak 71 százaléka támogatja, 19 százaléka ellenzi – ennek aránya a teljes népességben 49, illetve 32 százalék. A Tisza-támogatók több mint kétharmada (77 százalék) szeretné, ha a kormány határozottabb lépéseket tenne a klímaváltozás ellen – ezt a véleményt a magyarok többsége is osztja (62 százalék támogatja, 26 százalék ellenzi).
Megvizsgáltak 30 országot, Magyarországon vállalják fel legkevésbé a másságukat az LMBTQ-közösség tagjaiAzért a szivárvány az úr – Percről percre a betilthatatlan Budapest Pride-rólA jelentés szerzői szerint ha ezek a megállapítások igazak, akkor ez nagy stratégiai dilemmát jelenthet az új kormány számára. „Magyar Péter elsöprő győzelme a belpolitikai változásokról szólt, nem egy geopolitikai fordulatról. Bár a magyarok készek lezárni a korrupció és az elszigeteltség éveit, egyértelmű vörös vonalat húztak országuk energiafüggetlensége és nemzetbiztonsága köré – ezeket a tényeket a brüsszeli vezetőknek tiszteletben kell tartaniuk. Az új Tisza-kormány számára a következő hónapok meghatározó kihívása az lesz, hogy bebizonyítsák: képesek tartós közeledést elérni az EU-val anélkül, hogy elveszítenék azt a belföldi mandátumot, amely hatalomra juttatta őket” – fogalmazott Pawel Zerka, az ECFR közvélemény-kutatási vezetője.
Piotr Buras, az ECFR varsói irodájának vezetője pedig arra figyelmeztetett, hogy ha az EU drámai külpolitikai fordulatot kényszerít Magyar Péterre, azzal megkérdőjelezheti egy olyan vezetőnek a legitimitását, akinek elsődleges feladata Magyarország rendbetétele. „Ha túl sokat követel túl korán, az EU akaratlanul is alááshatja annak az embernek a munkáját, aki vissza akarja vezetni Budapestet az európai mainstreambe” – kommentálta a felmérés eredményeit Buras.
