Nem átlátható a magyar államháztartás működése. Az Open Budget Survey (OBS) friss felmérése szerint magyarországi költségvetési ökoszisztéma az elérhető 100 pontból mindössze 43 pontot ért el – közölte a szervezet. A Délkelet-Európai régióban a legátláthatóbb költségvetése a háborúban álló Ukrajnának (65 pont) van, de Törökország is épp ennyi pontot kapott. 61 pont feletti, tehát még megfelelő minősítést ért el többek között Románia és Szlovénia, illetve Albánia. A balkáni régiós lista végén Észak-Macedónia áll 39, illetve Bosznia 30 ponttal.
A felmérést kétévente ismétli meg nemzetközi szervezet, az előző 2023-as felmérés során mindössze 22 pontot kapott a magyar kormány, ugyanis akkor az ukrajnai háborúra hivatkozva hivatkozva nem készült el időben 2023-as költségvetési törvényt, hanem azt egy vészhelyzeti kormányrendelet helyettesítette. 2025-ben – a jogszabályi környezet változatlansága ellenére – javult a minősítés, hisz tavaly végül is volt az év elején a kormánynak elfogadott költségvetése.
Orbán Viktor vétójával már senki nem számol, Ukrajna megkapja a 90 milliárd eurós hitelt az Európai UniótólA magyar költségvetési politikával kapcsolatban évek óta visszatérő probléma, hogy az adatok jelentős része nem nyilvános, így meglapozott társadalmi vitára sincs lehetőség, holott ez szükséges lenne ahhoz, hogy az éves költségvetések minél hatékonyabban jelenítsék meg a társadalmi igényeket. Nem készül, illetve ha készülnek nem nyilvánosak a költségvetési tervezést megalapozó irányelvek, nem készül féléves jelentés, a költségvetési törvényjavaslat vitája mindössze hat hét, ami messze elmarad a a nemzetközi gyakorlat szerint szükséges 3 hónaptól.
További probléma, hogy az éves költségvetési törvényeket nem előzi meg középtávú tervezés, ami melegágya a hiteltelen tervezésnek a rendszeres hiánytúllövéseknek, amiket az elmúlt években láthattunk.
A felmerés szerint a magyar parlament költségvetési jogai gyakorlatilag teljesen kiürültek. Bár a költségvetési törvényt a parlament fogadja el és elvileg ellenőrzi annak végrehajtását, a kormány mégis rendkívül széles körben alakíthatja át azt rendeleti úton, ráadásul ennek okairól nem számoltatható el sem a kormány, sem a pénzügyminiszter. A költségvetési tervezés során nem vizsgálják az előirányzatok indokoltságát, megfelelőségét, nem használnak nem pénzügyi mutatókat, amelyek alapvetőek lennének a hatékonyság méréséhez - sorolja a negatív minősítés okait az OBS hazai partnere, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) közleménye.
A felmérés készítői szerint a költségvetési átláthatóság megoldása jóval egyszerűbb kérdés, mint az oktatási vagy az egészségügyi reform, ugyanis költségvetési tervezési reformhoz rendelkezésre áll a szaktudás, így mindössze a politikai akarat kérdése.
Ennek következtében az átlátható költségvetési rendszer megteremtése azon kevés közügy közé tartozik, ahol kevés erőforrás felhasználásával látványos eredményeket lehet elérni – fogalmaz a KFIB.
Az Orbán-kormány 2010 óta 42 ezer milliárddal növelte, vagyis megháromszorozta az államadósságotA költségvetési folyamatok átláthatóságában változást hozhat a kormányváltás: a Magyar-kormány leendő pénzügyminisztere Kármán András többször elmondta, hogy első dolga lesz a felálló régi-új Pénzügyminisztériumnak a 2026-os költségvetés átvilágítása, illetve annak újratervezése egy reális növekedési és inflációs pálya mentén. A számvetés a nyári hónapokra várható – ekkor kerülhet a parlament elé a 2026-os költségvetés módosítása is.
Rekordhiány márciusban rejtett kiadásokkal
AZ OBS felmérést eredményeit alátámasztják a 2026-os költségvetési folyamatok: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) friss adatai szerint március végén az államháztartás hiánya 3420 milliárd forint volt, ami az egész évre engedélyezett 4218 milliárdos összeg 82 százaléka. A hiány rekordnak számít, ilyen magas deficit soha nem volt az első negyedben.
Unortodoxia, végállomás! – Már rég euróval fizethetnénk, de az Orbán-kormánynak a korrupció fontosabb voltA részletekből kiderül, hogy a büdzsé nem a bevételi oldalon csúszott meg, hisz azok időarányosan teljesültek és nőttek is 2025-höz képest. A gond a kiadási oldalon van: a költések 13963 milliárd forintra rúgtak, ami az éves előirányzat 32 százaléka, ami meghaladja a 25 százalékosan elvárható adatot. Irtózatos pénzeket költött el a kormány az első negyedben, amit az is jelez, hogy úgy alakult ki a rekordhiány március végére, hogy az első három hónapban a nettó kamatkiadások 669 milliárdra rúgtak – ez 786 milliárd forintos csökkenés 2025 első negyedéhez képest.
Az összeomlásból kell kirántani az Orbán-kormány költségvetését, parlamenti választás után jöhet a kiigazításAz NGM költségvetési beszámolójából kevés konkrétum hámozható ki, csak nem nyilvános miniszteri rendelkezésekből derülhetne ki, hogy pontosan mire költöttek el közel 14 ezer milliárdot. Egyes tételeknél azonban szembeötlő a túlköltés: rezsitámogatások keretének 43 százalékát, a költségvetési szervek kiadásainak 40 százalékát, a lakástámogatások 34 százalékát már elköltötték az első három hónapban – vagyis ezeken a területeken túllövés várható. Közismert, hogy év elején fizették a 13. és 14. havi nyugdíjat, a fegyverpénzt – ezek a választás előtti egyszeri kiadások voltak amelyek az év hátralévő részében már nem ismétlődnek. Ám több ágazatban jelentős béremelések voltak - részben emiatt nőttek a költségvetési intézmények kiadásai - , amelyek további nyomást helyeznek hiányra, de az év hátralévő részében kell fizetni a megnövekedett lakástámogatásokat, kamattámogatásokat is.
