Február végén az államháztartás hiánya 2106,8 milliárd forintra ugrott, ez az egész évre eredetileg tervezett 4218 milliárd forintos deficit 49,9 százaléka – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium februári költségvetési beszámolójából. Januárban még szolid, 32 milliárd forintos többlet volt a büdzsében, ám februárban az egyhavi deficit 2139,1 milliárd forint volt – így jött össze a 2106 milliárd forint a második hónap végére, ami minden idők legmagasabb februári hiánya, és 22,3 százalékkal magasabb az előző évi adatnál. A magas deficit kisebb részt stagnáló GDP következménye, a súlyosabb ok az év elejére időzített választási osztogatás.
Olyan vad osztogatásba kezdett az Orbán-kormány, hogy már februárban összeomlott a 2026-os költségvetésA bevételek rendkívül dinamikusan, 18,8 százalékkal növekedtek az előző évhez képest, annak ellenére, hogy az infláció februárban évtizedes mélypontra esett, miközben a gazdaság is stagnált.
Egyetlen apró probléma, hogy az államháztartás kiadásai még ennél is dinamikusabban, 21,8 százalékkal nőttek.
A bevételi oldalon egyelőre nincs jelentős probléma, hiszen az szja-bevételek a béremelkedések következtében 9 százalékkal nőttek, annak ellenére, hogy a 2 és 3 gyermekes anyák és más új kedvezmények havi 60 milliárdos bevételcsökkenést jelentenek. Az áfabevételeknél már csak 3,4 százalékos növekedésről számolt be a nemzetgazdasági tárca, míg a cégek adóbefizetései is 2,7 százalékkal nőttek. Az első két hónapban jelentős – 268 milliárd forintnyi – maradványt fizettek be a minisztériumok a tavalyi költségvetésükből, és az első két hónapban 363 milliárd forintnyi uniós támogatás is érkezett Brüsszelből, e két tételnek volt köszönhető a bevételek növekedése. Azonban a maradványok nagy valószínűséggel elfogytak, míg az uniós támogatások átutalása meglehetősen kérdéses – így ezen bevételekre a következő hónapokban már nem lehet számítani.
Kezd kínos lenni ez az orbáni háború, idén januárban az Európai Bizottság mentette meg a magyar költségvetéstAz állami kiadások 22,3 százalékkal növekedtek az első két hónapban, a számos jóléti és béremelési intézkedés következtében, amelyeket mind a választások elé időzített az Orbán-kormány. Béremelések voltak a közigazgatásban, az oktatásban, a kulturális ágazatban, a vízügynél, idén fizették ki a rendőrök, honvédségi alkalmazottak választások előtt járó bónuszát, amely az féléves illetmény kifizetését jelenti – ezek hatására a költségvetési intézmények kiadásai 39,7 százalékkal nőttek tavalyhoz képest, míg a minisztériumok kezelésében lévő más előirányzatok 130 százalékkal voltak magasabbak – ez ezer milliárdos túlköltést jelent az előző évi 743 milliárdhoz képest. Szintén az első hónapokban fizették ki a nyugdíjasok 13. havi, illetve 14. havi járadékát – igaz, ez utóbbiból csak egy hetet –, holott a költségvetés közel sincs abban az állapotban, hogy ilyen, egyébként év végén esedékes jövedelmi bónuszokat kifizessen. Idén debütált a köztisztviselők új lakástámogatási támogatása: minden jelentkező, akinek van lakáshitele, vagy lakást vesz idén, az egyszeri, egymillió forintos támogatást kapta – ami az adófizetőknek további 160 milliárd forintjába került.
Orbán Viktor véletlenül beismerte, hogy nem lehet tartani a korábbi ígéretét a béremelésrőlEgyetlen soron kedvezett eddig a költségvetés lefutása, ezek pedig a kamatkiadások: az első két hónapban 369,9 milliárd forint kellett az államadósság kamatainak kifizetésére – ez 572 milliárddal alacsonyabb a tavalyi összegnél –, ami annak köszönhető, hogy tavaly kifutottak az extra magas, 15–20 százalékos kamatozású államkötvények – ezzel együtt továbbra is hatalmas teher lesz a költségvetésen ez a tétel, hiszen a tavalyi 4197 milliárddal szemben idén is még 3314 milliárdot kell erre a célra fordítani.
A következő hónapokban a februárinál lassabb ütemben, de várhatóan folytatódik a hiány növekedése, így
a deficit az év közepére elérheti az egész évre tervezett hiány mértékét, ami miatt a májusban megalakuló kormánynak költségvetési kiigazításokat kell tennie.
Az iráni háború miatt megugró olaj- és gázárak hatalmas nyomást – több száz milliárdos extra kiadást – helyeznek az idei költségvetésre a rezsitámogatásokon keresztül, ráadásul a gazdasági növekedés sem éri el majd a tervezett 3,1 százalékot, vagyis az adóbevételek is lassabban nőnek. Emiatt május után költségvetési kiigazításra lesz szükség, kerüljön bárki is kormányra, ellenkező esetben a magyar államadósság leminősítése jöhet, ami újabb plusz terheket rakna a költségvetésre, végső soron adósságspirálba lökve az államot.
Bőkezűen költik a semmit, már januárban sem volt igaz a 2026-os költségvetésFelfoghatatlan károkat okozna egy Huxit, teljes összeomlás jöhet, ha az Orbán-kormány kilépteti Magyarországot az Európai Unióból
