Az elmúlt években látványosan lassult Magyarország felzárkózása az uniós átlaghoz képest, de régiós helyezésünk is egyre rosszabb – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Közgazdasági Társaság közös konferenciáján.
A tanácskozás Magyarország uniós integrációs lehetőségeit tárgyalta, a legfigyelemreméltóbb előadás azonban éppen a lehetséges dezintegrációs forgatókönyvek gazdasági hatásainak vizsgálatáról szólt. A tanulmány készítője, Gulácsi Gábor, a Gondolat Erejével Közhasznú Alapítvány kutatója szerint 2022 óta – amikor megindultak a jogállamisági eljárások Magyarországgal szemben – az unióval szembeni konfliktus társadalmi költségei „fájdalmasan megnőttek”. A kutató szerint az Orbán-rendszer második évtizedében az ország úton van afelé, hogy kiszakadjon az uniós integrációból. A következő évek politikai fejleményei egyfelől fokozhatják ezt a szembeállást, de akár visszarendeződést is hozhatnak; mindez az áprilisi parlamenti választás fényében nem csupán elvi lehetőség.
Jött egy nyelvbotlás, úgy tűnik, Orbán Viktor lélekben már kiléptette Magyarországot az Európai UnióbólGulácsi Gábor kutatásai szerint az ország számára rosszabbik forgatókönyv a dezintegráció felgyorsulása, amely végső soron az uniós tagság megszűnéséhez, vagyis a Huxithoz vezethetne: ez teljesen felforgatná a magyar külgazdasági kapcsolatokat, felborítaná a fizetési mérleget, elriasztaná a befektetőket, és nem utolsósorban megszüntetné a hozzáférést az uniós egységes piachoz, amely – minden vizsgálat szerint – még nagyobb gazdasági jelentőséggel bír, mint a közvetlen uniós támogatások. Bár mindezek mellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy Magyarország a csatlakozás óta nettó 70 milliárd eurónyi támogatást kapott – jegyezte meg Gulácsi Gábor.
A kutató hat forgatókönyvet vizsgált, ebből négy a jelenlegi ellenséges viszony befagyását vagy romlását feltételezi a magyar (Orbán-)kormány és az Európai Bizottság között, egészen a Huxitig. A pozitív forgatókönyvekben az uniós jogállamisági feltételek teljesítésével, illetve az euró bevezetésével számolt a kutató. (Az előadó nem említette, de mindkét forgatókönyv megfelel a Tisza Párt választási programjának.)
Kármán András: Nem lesznek megszorítások, ha győz a Tisza, a magyar euróval rengeteget nyerhetünkAmennyiben a jelenlegi szinten befagyna a konfliktus a két fél között, az már az RRF-támogatások teljes és a kohéziós támogatások részleges elvesztésével járna a 2028-ig tartó uniós költségvetési ciklusban, majd a 2028–2034 közötti költségvetési időszakban az összes Magyarországnak járó támogatás több mint felének elvesztésével. Ez a forgatókönyv 18–20 milliárd eurós kohéziós és RRF-forrás kiesésével járna 2030-ig – ez nagyságrendileg 7500 milliárd forint. A konfliktus további mélyülésével nagy valószínűséggel már a földalapú mezőgazdasági támogatásokat sem kapnák meg a magyar gazdák; ez esetben reálisan feltételezhető a támogatások teljes elvesztése, ami 2028 után az előbbieken túl további évi 5 milliárd eurós (2000 milliárd forintos) támogatás elmaradásával járna.
Ha odáig fajulna a helyzet, hogy Magyarország kilépne az Európai Unióból, akkor megszűnne az uniós piachoz való hozzáférés, és a schengeni övezetből is kikerülne az ország, aminek hatására jelentős kivándorlás és tőkemenekítés indulna be, pénzügyi hatásai pedig a jelenleg rendelkezésre álló modellekkel nem is számszerűsíthetők. A támogatások elvesztése évi 0,7–1,7 százalékkal mérsékelné a magyar gazdaság növekedését az alappályához képest,
a Huxit pedig 12,4 százalékos GDP-csökkenéssel járna,
ami már egy háborús veszteséggel érne fel. Ilyen mértékű visszaesésre nem volt példa a magyar gazdaság történetében a II. világháború óta, és ez lényegesen nagyobb lenne, mint a Covid-válság vagy akár a 2008-as pénzügyi válság idején elszenvedett évi 6–7 százalékos visszaesés.
Abban az esetben, ha bekövetkezne egy visszarendeződés a normalitás irányába, és Magyarország teljesítené a jogállamisági feltételeket, akkor a befagyasztott kohéziós támogatások lehívhatók lennének, ám a Covid utáni RRF-pénzektől a lejárt határidők miatt végleg elesett az ország. Ha azonban sor kerülne az euró bevezetésére is, abban az esetben az ország pénzügyi stabilitása egy szinttel feljebb kerülne, aminek köszönhetően az államadósság finanszírozási költségei minimum a GDP 1 százalékpontjának megfelelő összeggel (évi mintegy 1000 milliárd forinttal) csökkennének; az előnyök hatására a gazdasági növekedés évi 0,7 százalékkal magasabb lehetne az alapforgatókönyvhöz képest – ismertette számait Gulácsi Gábor.
„Nemzeti tragédia lenne a kilépés az EU-ból és a NATO-ból” – Interjú Bod Péter ÁkossalA magyarok kétharmada most is megszavazná az EU-tagságot, a Fidesz számára végzetes lenne a kilépés
A magyar felzárkózás az egyik leglassabb
Magyarország uniós felzárkózása szinte minden téren gyengén teljesít – mondta Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet közgazdásza. Az egy főre jutó GDP esetében az 1995-ös 3. helyről 2025-re a 8. helyre esett vissza az ország a térség 11 országát tekintve. Kisebb mértékben, de hasonlóan csökkent a helyezésünk a termelékenységi rangsort tekintve is. Ez utóbbi azért különösen fájó, mert emiatt jelentősebb tőkeberuházásoktól esik el a gazdaság. A lakossági jövedelmet vizsgálva a leglassúbb a magyar felzárkózás: az 1995-ös 3. helyről – még a csatlakozás előtti időszakhoz képest – az utolsó helyre csúszott vissza a magyar adat. A régió egyértelmű győztese Szlovénia, Csehország és Észtország.
