Olyan vad osztogatásba kezdett az Orbán-kormány, hogy már februárban összeomlott a 2026-os költségvetés

Ahogy az várható volt, már februárban összeomlott a magyar költségvetés a választás előtti vad osztogatás súlya alatt: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint február végén az államháztartás központi alrendszerének (önkormányzatok nélkül) számított hiánya 2106,8 milliárd forint volt – ez az az érvényes költségvetési törvényben rögzített 4218 milliárdos deficitcél 50 százaléka.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a 2026-os költségvetési törvény elfogadása óta már több lottószámot mondott be a 2026-ban várható kormányzati hiánycélra: novemberben 5445 milliárdos várható deficitről beszélt, decemberben egy NGM anyagban 5395 milliárdos hiányról írtak – de hivatalosan továbbra is a törvényben szereplő 4218 milliárd forint lehet az éves hiány.

Ennek február végére már összejött 49,94 százaléka, ami túlzás nélkül arra utal, hogy tarthatatlan a költségvetés is. Januárban még (nagyon) szolid – a szokásosan elvárható 100-200 milliárddal szemben – 32,3 milliárd forintos többlettel indult az év, erre jött rá a februári 2139,1 milliárdos egyhavi hiány – így lett a kéthavi deficit 2106,8 milliárd. Mondani sem kell, február végén még soha nem volt ilyen magas a hiány, a túlköltés tavaly is „csak” 1722 milliárd  forint volt.

Az okok előre láthatóak voltak: a bevételi oldalon a két-, és háromgyermekes nők teljes adómentessége, a családi adókedvezmények 50 százalékos emelése nem múlhat el bevételcsökkentő hatás nélkül. Részletekkel most még nem szolgált az NGM, csak annyit közölt, hogy az összes adó és járulékbevétel 8,8 százalékkal nőtt így is az előző évhez képest, ami azt jelenti, hogy a fogyasztási adók jól teljesítettek.

A kiadási oldalon ott sorakoznak a választási osztogatás tételei: meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. Február végéig a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 1922,4 milliárd forintot biztosított a költségvetés, ebből a 13. havi nyugdíj és ellátások 579,3 milliárd forintot, a 14. havi nyugdíj és ellátások egy heti része pedig 144,8 milliárd forintot tett ki. 2025 februárjának a  költségvetési egyenlegét az otthontámogatások kifizetései is jelentősen befolyásolják. 2026. januártól az állami és közfoglalkoztatottak évente nettó legfeljebb 1 millió forint támogatást kaphatnak, lakásvásárlás esetén az önerő kiegészítésére, vagy a már meglévő lakáshitel esetén a törlesztőrészletek csökkentésére. Idén februárban az erre a célra fordított kiadások mintegy 160 milliárd forintot tesznek ki. Az Orbán-kormány idén is jelentősen emeli a közszférában dolgozók bérét, 2026 januárjától emelkedett a pedagógusok, a szakképzésben oktatók, a kormányhivatali foglalkoztatottak, az önkormányzati tisztviselők, valamint az igazságügyi-, vízügyi-, szociális- és kulturális ágazatban dolgozók bére is, melynek első havi pénzforgalmi hatása a februári költségvetési kiadásokban jelentkezik – olvasható az NGM közleményében.

Az NGM nem szól róla, de az év eleji nagyobb államadósság lejáratok is növelhették a hiányt, a honvédségi és rendőrségi alkalmazottaknak a félhavi illetménynek megfelelő fegyverpénzt – igaz, ezt már januárban folyósították.

Így a májusi kormányváltás idejére bőven összejön az egész évre tervezett 4218 milliárd forintos hiány, vagyis az új kabinetnek a munkát egy pótköltségvetéssel kell kezdenis. A Fidesznek nincs hivatalos forgatókönyve a május utáni időkre. Ha hatalmon maradna, akkor a 2022-es recept nyomán vélhetőleg jelentős kiigazításokra és megszorításokra kerítene sort.

A Tisza Párt nincs könnyű helyzetben. A hiány magas, Magyar Péter pártja azonban további azonnali kiadásnövelő intézkedéseket ígér: adócsökkentés a mediánjövedelem alatt, az alacsony nyugdíjak azonnali emelését. Kármán András, a Tisza Párt gazdaságpolitikusa korábban lapunknak adott interjúban elmondta, hogy nem törekednek azonnali kiigazításra, inkább egy hiteles költségvetési és gazdasági programot állítanának össze, amely a hiány fokozatos csökkentésével számol, a kérdés csak az, ezt mennyire fogja tolerálni a kötvénypiac. A Tiszát segítheti, ha az idei és második felében sikerül elérni legalább részlegesen, a zárolt uniós támogatások egy részének feloldását, ami fontos likviditási biztonságot adna a büdzsének. Bármilyen kormány alakul is májusban, abban bízhat, hogy az év második felében megindulhat egy nagyon szerény 1-2 százalékos gazdasági növekedés, ami konszolidálhatja a bevételi oldalt. Ezzel együtt övezik kétségek, hogy a nemzetközi befektetők a jelenlegi helyzetben, mit fogadnak el a magyar kormánytól költségvetési hiány címen, ettől függ ugyanis, milyen áron lehet finanszírozni az államadósságot.