Bődületes számok: a lakásárak majdnem megnégyszereződtek, a bérleti díjak pedig több mint kétszeresükre nőttek tíz év alatt Magyarországon

Bődületes számok köszönnek vissza a statisztikából: Magyarországon a lakásárak 2015 óta 275 százalékkal drágultak, a bérleti díjak pedig 125 százalékkal nőttek, ezzel Európa-rekorder a hazai lakásár emelkedés mértéke. A bérleti díjak növekedési üteme is éllovas, egyben órási szociális és megfizethetőségi kérdéseket vet fel. Az Eurostat napokban közzétett, 2025 harmadik negyedévére vonatkozó jelentése rámutatott: az Európai Unióban a lakásárak 2025 első három negyedévében folyamatosan emelkedtek, a harmadik negyedévben 5,5 százalékkal éves szinten, míg ugyanezen idő alatt a bérleti díjak 3,1 százalékkal nőttek átlagosan. Negyedéves alapon a lakóingatlanok ára 1,6 százalékkal, a bérleti díjuk pedig 0,9 százalékkal emelkedett. Nem nálunk, mert a magyar lakásár emelkedés évek óta kiemelkedő mértékű, évtizedes távlatban a legnagyobb, éves szinten viszont Portugália az éllovas, amúgy a kelet-közép-európai régió van az élbolyban.

Az új és használt lakások, családi házak vételára és a bérleti díja egy 2022-ben tapasztalt rövid visszaesést és stagnálást leszámítva 2015 óta töretlenül emelkedik egész Európában, de a drágulás léptéke rendkívül nagy eltéréseket mutat az unión belül is. Háromszoros vagy annál is nagyobb mértékű áremelkedésre a közép-kelet-európai országokban volt, illetve van példa. Ez drasztikus különbség az EU-ban az elmúlt évtizedben - 2015 és 2025 harmadik negyedéve között - mért volumentől, ahol az ingatlanok ára 63,6 százalékkal, a bérleti díjak pedig 21,1 százalékkal emelkedtek.

Magyarországon ebben az időszakban, vagyis az elmúlt tíz évben 275 százalékkal lőtt ki az ingatlanok ára, és 125 százalékkal azok bérleti díja, vagyis az EU egyik leggyorsabban dráguló ingatlanpiaca a magyar. A kiemelkedően nagymértékű és gyors drágulás messzire szakadt a jövedelmek növekedési ütemétől, a gazdasági fundamentumok sem indokolják, a túlfűtött árak jelentős gazdasági, társadalmi és lakhatási hatással járnak. Nem is kell messzire menni a múltban az okokat kutatva, a 2025 nyarán meghirdetett és ősszel indult Otthon Start program olcsó, fix hitele ugyanolyan jelentős - vagy még jelentősebb - áremelkedést hozott a piacra, mint a csok, ami épp az Európa-rekorder áremelkedési ciklus kezdetén, azaz 2015-től robbantotta be a támogatott családok felől a keresletet, és vele az árakat.

A budapesti ingatlanok drágulásának mértéke mindvégig az országos átlag feletti volt, a Magyar Nemzeti Bank 2025. harmadik negyedévére itt éves szinten csaknem 30 százalékos - 29,9 százalékos - emelkedést mutatott ki legutóbb szemben az országosan átlagos 20 százalékossal. Ez kiemelkedően magas növekedés, ami jócskán meghaladja az országos mellett az EU‑s átlagot is. Az Otthon Start négyzetméterenkénti 1,5 millió forintos árplafonja egyelőre nem megtartotta, hanem felhúzta az alatta lévő árakat, bár a sokat emlegetett újlakásdömping, az olcsóbb lokációkban OSP-kompatibilis árakkal érdemi új kínálatot alkothat. Majd. Egyelőre azonban itt vannak a számok: a magyar lakóingatlanok vételára és bérleti díja kirívó mértékben emelkedett, elrugaszkodva minden gazdasági mutatótól. Az árrobbanást az állami lakásvásárlási támogatások fűtik, a fizetőképes kereslet kifulladása hűti majd. Ennek első jeleit már látni, a bérleti piacon ugyanis már két-három hónapja csökkenő kínálati árszintet mutat a statisztika. Méghozzá épp akkor, amikor a minden korábbinál többért vásárolt lakásokkal bővül a kiadó lakások kínálata. A kínálatbővülés ráadásul nagyrészt az állami támogatással piacra lépő első lakást vásárlók részéről jelentkezik. A tulajdonszerzést támogató állami lakáspolitika így közvetve hozzájárul a lakásbérleti díjak mérsékléséhez - de ahhoz is, hogy romoljon a lakásvásárlás elérhetősége a kiárazódó tömegek számára. A lakásárak 25 európai uniós országban nagyobb mértékben nőttek, mint a bérleti díjak, és az inflációt is rendre túlszárnyalja az ingatlanok drágulásának mértéke.