„Most mérjük fel a károkat” – Kemény év vár Budapestre, a január túlélése is kérdéses

Rövid időt nyert csak a fővárosi önkormányzat az év végi számlatologatással. A közösségi közlekedés hiába várt 12 milliárdos támogatása miatt rapid ügyeskedéssel pakolták át a szállítói tartozásokat. A hirtelen pénzügyi manőverek azonban mindig rejtenek kockázatokat.

„Most mérjük fel a károkat” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki nem tagadta, hogy az év végi pénzügyi manőverek fő célja az volt, hogy legalább formailag nullszaldósra hozzák ki az évet, amelynek eredményeként újra megnyílhatnak az önkormányzati és céges működési folyószámlahitelek. Kérdés, hogy kitart-e a lendület az iparűzési adóbevétel előlegek márciusi befizetéséig.

Az önkormányzat felett még mindig ott lebeg a szolidaritási hozzájárulás decemberi 6,3 milliárdos részletének inkasszója, amely ellen azonnali jogvédelmet kért a főváros. Az ügyben az ünnepek miatti ítélkezési szünet miatt a héten születhet döntés. Ha ez kedvező lesz, akkor is itt az újabb csapás. A kormány – tanulva az Alkotmánybíróság és a Kúria ítéleteiből – módosította a szolidaritási hozzájárulás beszedésének rendszerét, illetve jelentősen előrébb hozta az első részlet esedékességét. Az elmúlt években előzékenyen megvárta az elvonással a márciusi adóelőlegek beérkezését, most viszont már januárban kéri az első befizetést, ami a főváros esetében ráadásul 11,7 milliárd forint. Ha a decemberit is be kell fizetni, az együtt már 18 milliárd. Erre pakolódik rá a 12 milliárd forintos átütemezett számlatartozás, amelyet még januárban ki kell fizetni.

A BKK-BKV 65 milliárd forintra rúgó banki adósságának törlesztése márciusban esedékes, de átütemezést kértek a NAV-tól is. A visszafizetés nehézségéről megkérdeztük a BKV-t, amely annyit válaszolt, hogy „a BKV a fővárossal és a BKK-val közösen végrehajtott likviditási intézkedések eredményeképpen visszafizette 2025. évi hiteltartozását. A hitelkeret az év elejével ismét megnyílik, így a BKV teljesíteni tudja pénzügyi kötelezettségeit”.

Tavaly néhány napot leszámítva hitelből élt a főváros, azt fizették vissza a beérkező adó- és egyéb bevételekből. Azon kevés napok egyike, amikor pluszban volt a fővárosi számla az iparűzési adóelőleg első részletének beérkezése utánra esett, de éppen csak addig tartott, amíg vissza nem fizették a BKV előző évi 50 milliárd forintos adósságát.

Kiss Ambrus nem tagadta, hogy szoros lesz a január, de szerinte valamennyi önkormányzatot rosszul érinti az előrehozott befizetés. Mint mondta: a főváros vizsgálja a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó új jogszabályt és megteszi a szükséges jogi lépéseket. Marad a tavaly bevezetett szoros likviditás menedzsment is. A főigazgató bízik abban, hogy a meglévő folyószámlahitelek révén eljutnak márciusig, amikor az idei évre betervezett 318 milliárdos adóelőleg negyven százaléka beérkezhet. Ez rövid időre megkönnyebbülést hozhat.

Közben felpöröghetnek a szolidaritási hozzájárulás miatt indított perek is. A 2024-es kötelezettség miatt indított per tárgyalását már ki is tűzték, ezt ugyanis a 2023-as elvonások miatt indított per végéig felfüggesztették, de most, hogy abban az ügyben a Kúria is a fővárosnak adott igazat, újranyitották.

A jogi út tehát meglehetősen hosszú, a főigazgató nem is kíván jóslásokba bocsátkozni arról, hogy ebből mikor is lehet bevétele a fővárosnak.

Márpedig ez korántsem elhanyagolható kérdés, hiszen a fővárosi költségvetésben több tízmilliárdos bevételt terveztek be a perekből. A másik függőben lévő tétel a szolidaritási hozzájárulás 63 milliárdja, ennyit nem fizetne be a főváros – a nettó befizetői pozíció elutasítása okán – az államkincstárba a 2026-ra kiszabott 97,7 milliárdból.

Mindezek mellett eltörpül, de nem lényegtelen, hogy az idén már bele kell kezdeni legalább a Petőfi híd felújításának tervezésébe, elő kell teremteni a nagy fővárosi cégek közgyűlés által megszavazott újabb átvilágításának várhatóan több százmillióra rúgó költségét, ki kell fizetni a Fővárosi Csatornázási Művek visszavételének árát. Erről már 2022-ban döntött a Fővárosi Közgyűlés, de még nem volt módja kifizetni a 16,8 milliárdos vételárat. A főigazgató szerint mindezeknél is fontosabb, hogy kezdeni kell valamit az öregedő járműállománnyal, ha nem tudnak újakat venni, akkor külső szolgáltatóktól kell bérelni, ami a legdrágább megoldás.

Külső nyomás, belső ellenzék, új rend

Az áprilisi országgyűlési választás – így vagy úgy – nagy hatással lesz a fővárosra is. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a teljes önkormányzati rendszer újrastrukturálását, a korábban elvont jogkörök visszaadását, a finanszírozás újragondolását ígéri, sőt, belengette a szolidaritási hozzájárulás teljes eltörlését is. Kérdés, hogy az önkormányzatoktól idén várt 390 milliárd feletti befizetés mennyire hiányozna az államkasszából. De ha ezt győzelme esetén meg is lépi a Tisza, 

Navracsics Tibor a regnáló kormány közigazgatási minisztere már meg is kezdte konzultáció-sorozatát a rendszer átalakításáról, bár a tavalyi önazonossági törvény, illetve az adótöbbletet lefölöző Versenyképes Járások Program után joggal merül fel a kétkedés a végeredményt illetően. A szolidaritási hozzájáruláshoz azonban mindenképpen hozzá kell nyúlni, hiszen már a fideszes települések is lázonganak. A Megyei Jogú Városok Szövetsége 15 százalékban maximalizálná a befizetendő összeget. Navracsics szerint a kormány nem zárkózik el ettől. Ez önmagában több tízmilliárd megtakarítást jelentene a fővárosnak.

A választás – eredménytől függetlenül – cezúrát hozhat. Az Orbán-kabinet már tavaly sem hagyott kétséget afelől, hogy bedöntené az ellenzéki vezetésű fővárost, bármi legyen is az ára. Ha marad a Fidesz, akkor várhatóan módot találnak arra, hogy új, céljaikat szolgáló politikus üljön a főpolgármesteri székbe. Ennek előkészítéseként Sára Botond főispán minden lehetséges alkalmat megragad, hogy bíróság elé citálja a városvezetést, hol a hiányzó helyettes, hol a költségvetés miatt. A főpolgármester Országgyűlés általi elmozdítása továbbra is opció. Jó alkalom lett volna erre a segélyhitel is, amellyel politikai bizottságot raktak volna a városvezetés feje fölé, de ebből a hurokból egyelőre kicsúszott a főváros.

S ha nem elég a külső nyomás, akkor ott a belső ellenzék. Vitézy Dávid – Karácsony Gergely korábbi kihívója – továbbra is éles kritikusa a városvezetésnek, miközben ügyesen hol együttműködik, hol a Tisza vagy éppen a Fidesz előterjesztését támogatva szembefordul vele. Így sokkal nagyobb politikai teret mozogva ki magának, mint amennyi a háromfős Podmaniczky-frakció révén nyerhetett volna. A sorsdöntő választás előtti kaotikus ütésváltásokból még inkább megerősödve jöhet ki, a Tiszának tett gesztusok előrevetíthetik, hogy a soron következő – akár előrehozott – főpolgármester-voksoláson a Tisza támogatásával akár le is gyűrje Karácsony Gergelyt.

A Magyar Péter által kézivezérelt fővárosi frakció egy másik táblán játszik, az országos politika egyik sakkfigurájaként. Budapest működését láthatóan még mindig kevéssé értik a fővárosi tiszások közül, előterjesztéseik egy külső szemlélő látásmódját tükrözik. Afelől viszont kétséget sem hagynak, hogy a Tisza győzelme esetén új rendet akarnak vágni a fővárosban is.

Vékony jégen manőverez a városvezetés. A pénzügyi bizonytalanság, a közgyűlést szétfeszítő politikai ambíciók nehezen lesznek kezelhetőek a korábban bevált módszerekkel. 

Rákosrendező, Gellért fürdő

A Karácsony-féle városvezetés legnagyobb projektje Rákosrendező. Az ügyes húzással megszerzett hatalmas, 85 hektáros belvárosi fejlesztési terület 50,9 milliárd forintos vételárából eddig még csak 12,7 milliárd forintot fizetett ki a főváros – a Budapest Közművek (BKM) – révén. De már a második részlet 17,8 milliárd forintja sincs meg. Kiss Ambrus nem aggódik emiatt, mondván még a terület birtokba adása sem történt meg. Alig egyharmadát tudták eddig átvenni. Ezután következik a kiszabályozás, a telekegyesítés, az adásvételkor vállalt jogszabályi csomagban való megállapodás, amiről várhatóan a választás után dönt a kormány. A mestertervekre vonatkozó pályázatot mindenesetre kiírták, nagy az érdeklődés, márciusban eredményt hirdetnek. A folytatásról, az ütemezésről szóló döntések azt követően születhetnek meg, de nagy építkezések az idén még aligha indulnak. A főváros nem kíván hitelt felvenni erre – módja sincs rá -, de lehetőséget teremtenek az ingatlanfejlesztőknek egy különleges városnegyed kialakítására a főváros útmutatása szerint. Mondjuk a földalatti felújítása, a járműcsere mindenképpen állami- önkormányzati feladat lesz.

A tavaly októberben bezárt, évi 4 milliárdos bevételt termelő, rendkívül rossz állapotú Gellért fürdővel viszont kezdeni kell valamit. A Fővárosi Közgyűlés támogatta a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. felújítási terveit, de a kormány nem adott engedélyt a hitelfelvételre. Csakhogy se a fővárosnak, se a BGYH-nak nincs pénze a felújításra, ezért két banktól összesen 60 millió euró (24 milliárd forint) keretösszegű hitelt vennének fel. A pénz egy részét a 2002 óta zárva tartó 2021-ben a főváros által visszavásárolt Rác fürdő újra-felújítására, illetve az évi 13 milliárdot kitermelő Széchenyi fürdő termál részlegének rendbe tételére használnák fel.