Európai Unió;Oroszország;Orbán Viktor;vagyon;befagyasztás;

Brüsszelben tüntettek Ukrajna támogatásáért

Megszületett az uniós döntés a lefoglalt orosz vagyon befagyasztásáról

A döntést, amelyet most a tagállamok pénzügyminiszterei támogattak, és amely megnyitja az utat az Ukrajnának nyújtandó hitel előtt, az Európai Tanácsnak jövő csütörtökön jóvá kell hagynia. Az ügyben Orbán Viktor miniszterelnök „brüsszeli diktatúráról” posztolt.

Az Európai Unió tagállamai, az országok pénzügyminiszterei pénteken megállapodtak abban, hogy határozatlan időre befagyasztják az orosz jegybank Európában tartott eszközeit, ezzel elhárítva azt a jelentős akadályt, hogy a készpénzt Ukrajna Oroszország elleni védekezésének segítésére használják fel – írja a Reuters. A brit hírügynökség kiemelte, hogy az első nagy lépés, amelyben az uniós kormányok pénteken megállapodtak, az orosz szuverén eszközök 210 milliárd euró értékű vagyonzárolását nem kell félévenkénti felülvizsgálni, és arról újra szavazni. A lépés megszünteti annak a kockázatát, hogy az Oroszországgal más uniós országoknál „jobb kapcsolatokat ápoló” Magyarország és Szlovákia megakadályozza az uniós akaratot, kikényszerítve, hogy vissza kelljen fizetni az oroszoknak.

A döntés előtt Orbán Viktor dühös Facebook-posztjban tiltakozott. – A brüsszeliek a mai napon átlépik a Rubicont. Ma délben egy olyan írásos szavazás veszi kezdetét, amely jóvátehetetlen károkat okoz az Uniónak. A szavazás tárgya a befagyasztott orosz vagyon, amelyről eddig félévente szavaztak az uniós tagállamok, és hoztak egyhangú döntést. A mai eljárással az egyhangúság követelményét a brüsszeliek egy tollvonással megszüntetik, nyilvánvalóan jogellenesen – írta magyar kormányfő. Orbán Viktor szerint a döntéssel megszűnik a jogállamiság, és az európai vezetők a szabályok fölé helyezik magukat. Hozzátette: „az Európai Unióban a jog uralma helyére a bürokraták uralma lép, vagyis beáll a brüsszeli diktatúra.” A magyar kormány szándéka szerint mindent megtesz a „jogszerű állapot helyreállítása érdekében”.

A Reuters cikke kifejtette, hogy az EU Oroszország invázióját saját biztonságára leselkedő fenyegetésnek tekinti. A határozatlan idejű vagyonbefagyasztás célja, hogy meggyőzze Belgiumot az EU azon tervének támogatásáról, hogy a befagyasztott orosz pénzeszközöket egy 165 milliárd eurós hitel nyújtására fordítsák Ukrajnának az orosz agresszió alatt álló ország 2026-os és 2027-es katonai és polgári költségvetésének fedezetére. A kölcsönt Ukrajna csak akkor fizetné vissza, ha Oroszország kifizetné Kijevnek a háborús károkat, így a kölcsön gyakorlatilag egy olyan támogatás lenne, amely megelőlegezi a jövőbeni orosz jóvátételi kifizetéseket.

Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács december 18-i ülésén véglegesíthetik a jóvátételi kölcsön részleteit és garanciát adhatnak Belgium számára, hogy nem kell egyedül fizetnie a számlát, amennyiben egy esetleges moszkvai per sikeresnek bizonyul. Előzőleg, jövő hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Berlinbe látogat, ahol Friedrich Merz német kancellárral tárgyal, később pedig további európai, EU-s és NATO-vezetők csatlakoznak hozzájuk. A német kormány szerint nincs alternatívája a jóvátételi kölcsönnek, amihez 50 milliárd eurós garanciát nyújtanának. Eközben az orosz jegybank illegálisnak nyilvánította az uniós terveket, és azt is közölték, hogy egy moszkvai bíróságon pert indítottak a brüsszeli székhelyű Euroclear központi értéktár ellen – amely az Európában befagyasztott teljes vagyonból 185 milliárd eurót kezel.

Az első amerikai egyházfő nemhogy nem lett a washingtoni republikánus adminisztráció feltétlen híve, XIV. Leó mára a Fehér Ház egyik legjelentősebb erkölcsi ellensúlyává lépett elő. Ami Magyarországot illeti, Ferenc pápa idején még hihette a budapesti vezetés, hogy a Szentszék partner az oroszpárti békepolitikában, Leó XIV. realizmusa azonban mást diktál.