Új támogatásként egy 140 milliárd eurós hitelt nyújtana Ukrajnának az Európai Bizottság (EB) – írja a Politico egy belső európai bizottsági feljegyzés alapján. A hitel forrása az uniós tagállamokban zárolt csaknem 200 milliárd eurónyi orosz vagyon lenne, amelynek döntő része a belga Euroclearnél van. Ezek a pénzeknek a kezeléséből származó kamat- és befektetési hozam évente több milliárd euróra rúghat, de közvetlenül nincs az Európai Unió birtokában, így felszabadításukhoz az Euroclearrel kellene megállapodni. Továbbá a felhasználáshoz újabb Oroszország elleni szankciós döntés szükséges.
– Az Európai Bizottság a pénteki európai uniós nagyköveti találkozó előtt köröztette a jegyzéket, ahol lefektetik az európai vezetők jövő szerdán tartandó koppenhágai találkozójának alapjait – olvasható a cikkben, amely arra is kitér, hogy az Euroclear a 185 milliárd értékű befagyasztott orosz vagyont nyugati államkötvényekbe fektette, hozama készpénzként az Európai Központi Banknál vezetett betéti számlán van. A dokumentum szerint az EU-nak innen kellene átirányítania a készpénzt Ukrajnába, és ahhoz egyedi, nulla százalékos kamatozású adósságszerződést kötnie az Euroclearrel. A fennmaradó 140 milliárd eurót részletekben fizetnék ki Ukrajnának, amint védelmi kiadásokra és Kijev költségvetési támogatására lehetne fordítani.
Az Orbán-kormány nagyon félti a befagyasztott orosz vagyont, pert indított az Európai Tanács ellen az Ukrajnának fizetett támogatás miattFriedrich Merz német kancellár a The Financial Times csütörtökön megjelent véleménycikkében jóvátételi kölcsönről írt, amelyet Ukrajna kizárólag katonai fejlesztésekre fordíthatna . Ettől függetlenül ugyancsak egyfajta jóvátételi kölcsönre tett javaslatot az Egyesült Királyság is, amelynek forrása 25 milliárd dollár lenne a náluk zárol orosz vagyon egy része. Ezekről a felvetésekről a tervek szerint A G7 pénzügyminiszterei a jövő szerdán online tárgyalhatnak erről.
A legnagyobb kockázatot az ügyben Magyarország jelenti, az egészhez ugyanis meg kell újítani az Oroszországgal szemben elfogadott EU-s büntetőintézkedéseket, Orbán Viktor esetleges vétója pedig visszaadná Oroszországnak a pénzt. Ez esetben az EU-tagországoknak kellene fizetniük a hitelt. Ezért is szerepel a feljegyzésben az a korábban többször megpendített ötlet, hogy az EU-szankciók elfogadásának szabályait meg kell változtatni, az Európai Tanácsban az egyhangú szavazat követelménye helyett inkább minősített többséghez kellene kötni a döntéshozatalt. Ehhez azonban magas szintű politikai megállapodásra van szükség az összes vagy a legtöbb uniós állam között.
A The Kyiv Independent az üggyel kapcsolatban emlékeztet, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök többször is megtörte az EU egységét Oroszországgal kapcsolatban, blokkolta vagy késleltette a kijevi vezetésnek nyújtott segélyeket, ellenezte a szankciókat, és szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával.
Litvánia megkerülné Magyarországot, megnyitná az EU-csatlakozáshoz vezető tárgyalási fejezeteket UkrajnávalEurópai Bizottság: Ukrajna 1,6 milliárd euróhoz jut a befagyasztott orosz banki vagyon kamataiból