irodalmi Nobel-díj;Krasznahorkai László;Krasznahorkai Nobel-díj 2025;

„Amíg mi leírtuk egy dolgozatnál a nevünket, addig ő két-három oldalt is” – Krasznahorkai László előtt tisztelegtek Gyulán

Krasznahorkai Lászlótól olvastak fel egy-egy mondatot a gyulai civilek a helyi Mogyoróssy János Városi Könyvtárban.

Most, a legmagasabb irodalmi díj stockholmi átadása előtt két nappal Krasznahorkai Lászlót köszöntjük, és a mögötte álló elképesztő életművet idézzük meg. Méghozzá azzal, ami a legautentikusabb hozzá: a szövegeivel – mondta Bod Tamás újságíró a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban, ahol az „Egy mondat Krasznahorkai Lászlótól” című eseményen gyulai civilek olvastak fel a Nobel-díjas szerzőtől tizenöt szöveget abból a célból, hogy megszólítsanak olyan gyulai és nem gyulai irodalombarátokat, akik egy-egy, számukra kedves, elgondolkodtató, érdekes, figyelemreméltó vagy különösen szép Krasznahorkai-mondattal voltak jelen. A szervező kiemelte, hogy ez a feladat nem magától értetődő és könnyű, hisz ismerik Krasznahorkainak a ponttal mint írásjellel való rendhagyó viszonyát.

A felolvasók között régi ismerősök is megjelentek, mint Pataki Mihály egykori nyomdász, pénzügyőr nyugdíjas, aki egy osztályba járt az íróval 1968-tól 1972-ig a helyi Erkel Ferenc Gimnáziumban.

Laci volt az egyik eminens, nagyon jó tanuló volt, latin szakon tanultunk. Amíg mi leírtunk egy dolgozatnál a nevünket, addig Laci két-három oldalt is. Már akkor is megvolt az írói vénája. Nagyon szerény volt gimnazistaként is, és nagy tudású mindenféle területen, művészetek, történelem, irodalom, zene terén 

– mondta a férfi. Ő Krasznahorkainak egy, a reményről szóló korábbi írását olvasta fel, szembeállítva azt a vasárnapi, stockholmi díszelőadáson elhangzott beszédével. – Huszonegy kötetem van Krasznahorkaitól, és én már nagyon régen várom ezt a Nobel-díjat. A cimboráim jósnak neveztek, és hát, bejött a jóslatom. Ha valaki megérdemelte, akkor az ő volt. Nehéz olvasni Lacit, olvasom is természetesen, az utóbbi két könyv, amit olvastam tőle a Zsömle odavan és a Herscht. Tudom ajánlani, mert ezek valamivel könnyedebbek, mint például a Sátántangó – mondta Pataki.

A felolvasáson Kiss Ottó gyulai József Attila-díjas költő, író is részt vett, aki a Háború és háború című regényből olvasott fel. A szerző szerint a Krasznahorkai-féle szövegépítkezés, a mondatok ereje, a világ szó szerinti szemlélete és a róla való gondolkodásmód olyan erős hatást gyakorol az emberre, hogy lehetetlen kivonni magunkat alóla.

Volt, aki a felolvasása előtt történetet osztott meg az íróval kapcsolatban. Erdészné Németi Anikó, az Erkel Ferenc Gimnázium magyar irodalom és történelem tanára elmesélte, hogy 2016-ban a Békés Megyei Könyvtárban volt író-olvasó találkozó, melyen bemutatták a Báró Wenckheim hazatér című regényt, melyből az író felolvasott egy olyan részletet, melyben a címszereplő betér a jelenlegi Komló Szálló helyén korábban működő kínai áruházba, ahol a kínai tulajdonos azzal fogadja, hogy „Minden van.”. A tanárnak tetszett ez a mondat, melyet univerzális metaforaként értelmezett, és ezt szerette volna a saját példányába beleíratni a szerzővel, de Krasznahorkai a dedikálás során mégsem írta bele azt. – Később szerencsére a levéltáros férjemmel munkakapcsolatba került az író, mert kérte, hogy a lakásán segítse az iratait rendezgetni, hogy azok kutathatóak legyenek a későbbiekben. Ezt a kapcsolati tőkét kihasználva elértem, hogy a férjemnek leírta a „Minden van.” mondatot – mondja Erdészné, aki most, hogy már Nobel-díjas lett Krasznahorkai, be szeretné kereteztetni a szöveget.

A felolvasáson nemcsak az író ismertebb, korai szövegeiből olvastak fel, hanem szinte mindegyikből. Minden előadás egyedi volt, egy hölgy például a 2019-es Mindig Homérosznak című kötetéhez lejátszotta a mobilján Miklós Szilveszter zenész egy szerzeményét, melyet a könyvhöz komponált. Kiss László, az Erkel Ferenc Gimnázium tanára elmondta, hogy nemrég kétszer is újraolvasta a Sátántangót, és ezúttal a szöveget humorosnak találta. Az eseményen pedig megjelent az író testvére, Krasznahorkai Géza is, aki húsz éven át volt igazgatója az eseménynek helyt adó Mogyoróssy János Városi Könyvtárnak. – Többségében a barátaim olvastak fel, akik már régóta kísérik Laci munkásságát – mondta Krasznahorkai Géza. Megkérdeztük tőle azt is, hogy mit szeret a testvére szövegeiben.

 – Nagyon sok esetben a saját világomat látom meg a szövegekben. És az olyan, mint az ő könyvei. A környező világot értelmező, és állandóan újraértelmező szemléletük van 

– válaszolta.

Emellett még számos gyulai helyszínen emlékeznek meg ezen a héten a Nobel-díjas íróról. – Erős Krasznahorkai-hype van az Erkel Ferenc Gimnáziumban, ahol az író érettségizett. Most például próbálunk a diákokkal, mert a Néma a süketnek című novellájából fognak felolvasni csütörtökön, amikor az iskola könyvtárát Krasznahorkai László Könyvtárnak nevezik el – mondta Kiss László magyar – történelem tanár, hozzátéve kedden a Bálna Filmklubban levetítik Az ellenállás melankóliája regényből készült Werckmeister harmóniák című Tarr Béla-filmet. – Itt hagyománya vannak ennek, a hét órás Sátántangót már vetítették itt a diákoknak egy este – mondja a tanár.

A Városház utcában egy magyar Nobel-díjasokat bemutató kiállítást nézhetünk meg, ahol a következő bevezető olvasható: „Kedves Krasznahorkai László! Kérjük, fogadja Gyula város polgárainak gratulációját Irodalmi Nobel-díjához! Tudjuk, hogy kapott már üzenetet A4-es lapon, ereszcsatornán, gratuláló levelek, cikkek, posztok sokaságában, mi ezen a 115X176 cm-es felületen (is) örvendünk irodalmi munkássága elismerésének. A dicsőség az Öné, a büszkeséget engedje meg nekünk is”. A tárlat kiemeli azt is, hogy „regényeinek köszönhetően a mi szeretett városunk is felkerült a világirodalom könyvespolcára, hiszen mi tudjuk, hogy írásaiban – mégha láthatatlanul is, de – meghatározóak a gyulai helyszínek, a gyulai élmények, a gyulai alakok”. 

A Magvető NobelMobil-akciójához is csatlakozik a főváros.