Véget ért a Krasznahorkai László műveiből rendezett 30 órás felolvasási maraton az osztrák fővárosban. Az „Olvassuk a Nobel-díjasokat” elnevezésű rendezvényt pénteken 10 órakor, magyarul nyitották meg, ezt követően 20 perces blokkokban váltották egymást a felolvasók a Bécsi Népfőiskolán, a VHS Hietzing nagytermében. A résztvevők először a Sátántangót, majd a Megy a világot, végül pedig a mai Németországban játszódó Herscht 07769-et olvasták fel.
A maraton több szempontból is embert próbáló volt. Egyrészt azért, mert a rendezvényen megállás nélkül, éjjel is folyamatosan olvastak fel a résztvevők, másrészt pedig azért, mert Krasznahorkai Herscht 07769 című regénye egy végtelennek tűnő mondatból áll, ami egy felolvasás alkalmával igencsak megnehezítheti a gyanútlan előadó dolgát.
A maratoni felolvasást 2014 óta rendezik meg a Bécsi Népfőiskolán. Robert Streibel, a rendezvény főszervezője idén is az esemény teljes időtartama alatt fogadta és koordinálta a felolvasókat. Mint megjegyezte, sok barátság született már ennek az eseménynek köszönhetően, de a maratonnal kapcsolatos egyik legkülönlegesebb élmény, hogy komplett stratégiát kell felállítania annak, aki végig ki akar tartani. Streibelnek és a többi szervezőnek a bevett túlélési rituáléi közé tartozik a sok víz és a sok zöld tea fogyasztása, a kávé jól eltalált adagolása és a rendszeres friss levegő.
Egy másik érdekesség, hogy - szintén a főszervező szerint - ilyenkor egyfajta buborékba kerülnek azok a résztvevők, akik a maraton teljes időtartama alatt jelen vannak. Őket ilyenkor sok esetben például csak az újonnan érkező felolvasók tájékoztatják a külvilág híreiről, illetve azokról az eseményekről, amelyek a maraton megrendezése alatt történtek a környezetükben.
Magyarul kezdődött a Krasznahorkai László műveiből rendezett maratoni felolvasás Bécsben, ez Ausztria leghosszabb irodalmi rendezvényeMint említettük, a 30 órás maratoni felolvasást 2014 óta rendezik meg a bécsi intézményben. Kezdetben még nem kifejezetten az irodalmi Nobel-díjasokra koncentráltak a szervezők: első alkalommal, még 2014-ben az I. világháború kitörésének évfordulója adta az apropót a rendezvény életre hívásához. Akkor még az osztrák költő, a Magyarországra is többször ellátogató Karl Kraus művéből, Az emberiség végnapjaiból (Die letzten Tage der Menschheit) olvastak fel a résztvevők. Az azt követő évben a szintén osztrák Franz Werfel került terítékre, 2016 óta azonban már az aktuális évben irodalmi Nobel-díjat nyert szerző a maratoni olvasás főszereplője.
Elérhető a svéd közmédia portréfilmje Krasznahorkai Lászlóról, amelyben arról is beszél, hogy borzalmasnak tartja a mai politikai helyzetetAz első, irodalmi Nobel-díjat kísérő rendezvényen rögtön egy kihívással találták szembe magukat a szervezők, 2016-ban ugyanis Bob Dylan zenész kapta a legrangosabb irodalmi elismerést. Azonnal felvetődött a kérdés, hogyan lehet Dylan munkásságból 30 órán át felolvasni? Végül – a ötletgazdák elmondása szerint – egy egyedülálló esemény kerekedett a szokatlan Nobel-díj körül, több résztvevő ugyanis énekkel és zenével kísért szövegeket adott elő.
Ahhoz, hogy egy ilyen hosszúságú rendezvény megvalósulhasson, több mint 90 felolvasóra van szükség.
Idén pedig már a rendezvény előtt egy héttel megvolt az összes jelentkező, így éjjel és nappal, megállás nélkül szóltak Krasznahorkai végtelen mondatai a népfőiskola nagytermének terében, amit egyébként a szervezők élőben is közvetítettek a Youtube-on. Az előadásokból készült felvételt később aztán feldolgozzák és az egyes olvasási blokkokat külön filmként feltöltik a videómegosztó portálra. A szervezők ezzel kapcsolatban kissé humorosan megjegyezték, hogy ha valaki a jövőben az emberiség utolsó napjaira lesz kíváncsi, az nem kerülheti majd el a Bécsi Népfőiskola maratoni felolvasásról szóló videóit.
Robert Streibel, a rendezvény főszervezője Krasznahorkairól szólva lapunknak elmondta: meglátása szerint a magyar irodalmi Nobel-díjas könyvei nagy népszerűségnek örvendenek Ausztriában, sőt az irodalomkedvelők körében egyre népszerűbbnek számít Krasznahorkait olvasni.
Krasznahorkai László maga kérte, hogy a 2020-ig összegyűlt irodalmi hagyatékát az Osztrák Nemzeti Könyvtár gondozhassaNem csak a maratoni felolvasás miatt jut hangsúlyos szerephez Bécs városa Krasznahorkai munkásságát illetően. Mint arról beszámoltunk, a Nobel-díjas szerző maga kérte, hogy a 2020-ig összegyűlt irodalmi „hagyatékát” az Osztrák Nemzeti Könyvtár gondozhassa. Arra a kérdésre, hogy vajon miért választhatta Krasznahorkai Ausztriát a hagyatékának gondozására, Bernhard Fetz, az irodalmi archívum igazgatója korábban lapunknak azt válaszolta: a magyar Nobel-díjas közép-európai szerzőként tekint magára és hol Budapest közelében, hol Bécsben, hol Triesztben él. Művei pedig erősen kötődnek az osztrák irodalomhoz, főleg Franz Kafka, Robert Musil és mindenekelőtt Thomas Bernhard alkotásaihoz.
Krasznahorkai László filozófiai mélységeiKrasznahorkai László Nobel-díjáról sokan hallottak, de a felmérésben megkérdezett magyarok több mint fele Kertész Imrét már nem tudta megnevezni