Mit jelentett az Osztrák Nemzeti Könyvtár (ÖNB) számára, hogy Krasznahorkai László lett 2025 irodalmi Nobel-díjasa, akinek hagyatéka már másfél éve a bécsi intézmény kezelésében van? Növekedett a magyar írótól Ausztria elsőszámú könyvtárának presztizse?
Számunkra nagy öröm és büszkeség, hogy egy ilyen fontos szerző hagyatékát az Osztrák Nemzeti Könyvtár gondozhatja. Évek óta tisztában voltunk azzal, hogy Krasznahorkai Lászlónak mekkora a jelentősége a magyar irodalomban, s a nagyszerű fordítások révén a németnyelvű és általában a nemzetközi irodalomban. A Man Booker Nemzetközi Díjjal (2015), az Európai Irodalomért adott Osztrák Állami Díjjal (2021) és a Prix Formentorral (2024) életműve már a Nobel-díj előtt is, amelynek már jóideje várományosa volt, jelentős nemzetközi elismerést ért el. Konkrétan ez számunkra azt jelenti, hogy a mi privilégiumunk egy világszínvonalú szerző archivumának a felelőssége.
Található-e Bécsben más nemzetközi szerző hagyatéka?
Krasznahorkai László már a második Nobel-díjas, akinek hagyatékát az Irodalmi Archívum őrzi. Peter Handkét 2019-ben tüntették ki irodalmi Nobel-díjjal. 2023 óta a Krasznahorkai számára különösen jelentős nagy osztrák író, Thomas Bernhard hagyatéka is az Irodalmi Archívumban található. De érvényes ez Ingeborg Bachmann és Robert Musil hagyatékára is, ezek az UNESCO dokumentumörökségéhez. a „Memory of the World“-höz tartoznak. Nálunk helyezték el az akkori Fiumében (Rijéka) született jelentős drámaíró, Ödön von Horváth irodalmi anyagait is.
Ha lenne Magyarországon kompetens kormányzat, itt tartaná az írói hagyatékokat, de az biztos, hogy az írói hagyatékoknak most jobb külföldönMit tartalmaz a Krasznahorkai letétemény és még milyen további anyagokra lehet számítani?
A hagyatékban a legkülönbözőbb munkaanyagok (kézirat, jegyzet, kefelevonat) találhatók a Sátántangó regénytől a Herscht 07769-ig. Ehhez jönnek Krasznahorkai levélváltásai barátokkkal, művészekkel és kiadókkal az egész világon, többek között egy levél Thomas Pynchontól (posztmodern regények amerikai szerzőjétől). Összességében több mint 2200 levél 23 ország több mint 700 levelezőpartnerétől a nyolcvanas évektől 2020-ig. Hasonlóképpen sorakoznak Krasznahorkai életével kapcsolatos dokumentumok: bizonyítványok, naptárak, naplók, útijegyzetek és egy csomó fénykép. Fontosak a digitális adatok (diszkekre és merevlemezekre vett digitális fotók és szövegrészletek), továbbá hangkazettákra és videóra vett audióvizuális dokumentumok. De biztos, hogy további izgalmas anyagokra számíthatunk Krasznahorkaitól.
Foglalkozik-e az Osztrák Nemzeti Könyvtár a hagyaték feldolgozásával? Ez konrétan mit jelent?
Az első teendő az anyag megőrzésének a biztosítása volt, beleértve a digitális állomány garantálását. Ezután következett a hagyaték szisztematikus rendezése és listázása. Azzal a szándékkal, hogy tartalmi áttekintést adjunk a kutatók tájékozódásához. Az áttekintés weboldalunkra kerül, mint ahogy a jövőben a katalogizálás is megtalálható lesz a világon bárhol lehívható könyvtári katalógusunkban. Az ÖNB Irodalmi Múzeumában a „Honnan jövünk? Irodalom és Eredet“ című rendkívüli kiállításon már láthatók anyagok a hagyatékból. A kísérőkönyvben ábrák és Krasznahorkai által az eredettörténetéhez fűzött adalékok találhatók. A szerző október 1-én személyesen is vendége volt egyik rendezvényünknek. 2025. december 10-től, tehát a Nobel-díj átadásától 2026. június 28-ig rendkívüli kis kiállítás nyílik az Irodalmi Múzeum folyosóján, további betekintést engedve Krasznahorkai archívumába. A Bécsi Egyetemen Krasznahorkai műveiről rendezett konferencián már sor került az anyag első tudományos felhasználására. A szentendrei Ferenczy Múzeumi Központ jelenlegi kiállításához számos scant és eredeti dokumentumot bocsátottunk redelkezésre.
Krasznahorkai László is külföldön helyezte biztonságba az irodalmi hagyatékátA hagyaték nagyrészt magyar nyelvű, eltekintve a hatalmas levelezéstől. Bevontak magyar nyelven beszélő irodalomtudóst a feldolgozásba?
Folyamatosan együtt dolgozunk archiválást tanult gyakornokokkal. Ám Krasznahorkai esetében hónapokon át támaszkodni tudtunk egy magyar történészre és egy Krasznahorkai-szakértőre is.
Az írók vagy örököseik hagyományosan saját országuk nemzeti könyvtárában helyezik el az alkotásaik kísérő anyagait. Miért sokasodnak a külföldi könyvtárakat előnyben részesítők száma? Gondolok itt Kertész Imrére, Esterházy Péterre, Nádas Péterre. Mit tud Ausztria, Németország, amit Magyarország nem?
A szerző kívánsága volt, hogy hagyatéka az Osztrák Nemzeti Könyvtár Irodalmi Archívumában legyen. Krasznahorkai közép-európai szerzőként tekint magára és hol Budapest közelében, hol Bécsben, hol Triesztben él. Művei erősen kötődnek az osztrák irodalomhoz, főleg Franz Kafka, Robert Musil és mindenekelőtt Thomas Bernhard alkotásaihoz.
Mint már említettem az ÖNB irodalmi archívuma a jelen irodalmának számos, Ausztria határain messze túlmutató, nagy nevű szerző anyagát gondozza. Anélkül, hogy az aktuális alkotóról beszélnék, kultúrpolitikai okai is vannak annak, hogy a magyar irodalom legjelentősebb írói az utóbbi évtizedekben Németországban, Ausztriában helyezik el műveiket. Mondhatni, magukra eltökélten európai szerzőként tekintve, elutasítják a nacionalista tendenciákat és európai értelmezést is igényelnek. Az irodalmi szövegek, a szerzők esszéi és interjúi önmagukért beszélnek.
Az érdeklődő magyarok hogyan férhetnek hozzá a bécsi Krasznahorkai anyagokhoz?
Minden érdeklődőt máris szívesen látunk, ha bejelentkezett és érvényes könyvtári jeggyel rendelkezik az Irodalmi Archívum könyvtárába. A dokumentumok digitális formában még nem láthatók, mert folyik a feldolgozásuk. Amellett tulajdonjogi korlátozások alatt is állnak.
Krasznahorkai László beérné egy A4-es lappal is, de a szülővárosának a könyvesboltja és a könyvtára nemigen mutat érdeklődést a Nobel-díja iránt