Negyvenhat, eddig zömmel a helyi kórházban gondozott, a szülők által hátrahagyott, vagy a nem megfelelő otthoni körülmények miatt átmenetileg a családtól elvett csecsemő került első körben abba az újonnan kialakított miskolci gyermekotthonba, amit szerdán adtak át a borsodi megyeszékhelyen. A 70 millió forintos költségvetésből épült intézmény 96 férőhelyes, és várhatóan hamarosan meg is telik, hiszen a térségben folyamatosan nő az ilyen ellátásba kerülő gyerekek száma – ismerte el az avatási ünnepségen Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára, aki azt is elmondta: idén Karcagon még megnyitnak egy hasonló, 32 férőhelyes gyermekotthont, jövőre Miskolcon egy másikat, valamint Mátészalkán is terveznek hasonló beruházást.
Az átadáskor elhangzott: a miskolci intézmény kialakításáról 2025 tavaszán „kezdtek el gondolkodni” (talán nem véletlenül attól a ténytől, amelyről lapunk tavaly elsőként számolt be, vagyis hogy több tucat hátrahagyott csecsemő „ragadt” a miskolci kórházban, illetve az ország több ilyen egészségügyi intézményében ahelyett, hogy nevelőszülőkhöz vagy örökbefogadó családokhoz került volna - a szerk.)
Hiába nyitna új csecsemőotthont az Orbán-kormány, a már működő gyermekotthonokban sincsenek szakképzett gondozók Gyermekvédelem: a miniszterelnöki biztos is hallgat Pintér Sándor alpári megjegyzése után- Minden intézmény bővülése egyben az adott terület gazdagodását is jelenti, ezért örülünk neki, de amikor a gyermekvédelemről van szó, akkor úgy korrekt, ha hozzátesszük: ezzel kényszerű kötelességünket teljesítjük, eddig is teljesítettük, és ezek után is teljesíteni fogjuk – mondta köszöntőjében Fülöp Attila államtitkár. Hozzátette: a gyermekvédelembe nem önszántából és boldogan kerül be egy csecsemő vagy egy gyerek, és nyilván az lenne az ideális, ha nem is lenne szükség ilyen intézményekre, vagy a nevelőszülői hálózatok fejlesztésére, mert minden gyerek családban nőhetne fel. A valóság azonban nem ez. Szavai szerint Északkelet-Magyarországon az elmúlt időszakban a korábbi évekhez képest nőtt azoknak az újszülötteknek a száma, akik valamilyen okból kórházban maradtak, ezért döntöttek úgy, hogy ezt a helyzetet rövidtávon is kezelni kell, s ezért épül az idén s jövőre összesen négy ilyen gyerekotthon a térségben. Hosszú távon viszont a kormány szerint is a gyermekek legjobb helye a családban van, akkor is, ha ez nem a vér szerinti családjukat jelenti. - Örömteli hír, hogy az örökbefogadások száma tavaly volt eddig a legmagasabb, 1291 esetben történt meg ilyen.
„Nem akarok hálátlan lenni, de ha februárban megkapom az első emelt fizetést, akkor majd elhiszem”Lapunk kérdésére, hogy a gyermekvédelemben létező, feszítő szakemberhiányt miként orvosolják, azt felelte: a miskolci gyermekotthon esetében a minimumlétszám fölött van az állomány, 70 ember állt be ide dolgozni, s 90 százalékuk szakképzett. Hozzátette: szükség van béremelésre, s a nevelőszülők helyzetének javítására, s ezek a kormányzati döntések január elsejétől életbe is lépnek. Ez szerinte olyan ugródeszka lesz a gyerekvédelemben, s olyan anyagi megbecsülést jelent majd, amivel joggal remélik, hogy a mostani létszámhiányt orvosolni lehet.
Megkérdeztük azt is, lehetővé teszik-e a gyermekotthonba került csecsemők szüleinek a látogatást, amire azt válaszolta: itt minden eset más és más, s a kapcsolattartásnak szabályozott módja van, amit az intézmények betartanak és a szülőkkel is betartatnak. Kérdésekre válaszolva elmondta még: nem tudja, hány nevelőszülő hiányzik a rendszerből, de tény, hogy a jelenlegi 5000-5500 fős létszámuk nem elég arra, hogy minden gyermek megkapja a számára legjobb ellátást. Szerinte a bérrendezésekkel ez a helyzet javulni fog, de, mint fogalmazott, a sajtónak is segíteni kellene a nevelőszülői rendszer népszerűsítésében és a gyermekvédelem korrekt bemutatásában, mert ez nemcsak kormányzati felelősség. Arra a felvetésre, miszerint mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi néhány évben folyamatosan és jelentősen nőtt a kórházban hagyott csecsemők száma - 2023-ban ez a szám még 100 alatt volt, idén pedig már 350 feletti –, miközben egyre kevesebb gyermek születik, az államtitkár úgy reagált: a gyerekvédelem egy állandóan változó létszámmal működő terület, de „érdemes lenne megnézni”, hogy mi van a növekedés mögött „szociológiailag”.
Gyermekjogokat sértő időket hoznak vissza
- A csecsemőotthonok a gyermekvédelmi törvényt megelőző, gyerekjogokat sértő időszakot hozzák vissza – a többi között ez szerepel a Gyermekjogi Civil Koalíció állásfoglalásában. A részt vevő neves szervezetek, szakemberek ismét egyeztetést ajánlottak a döntéshozóknak.
A Gyermekjogi Civil Koalíció szerint aggályos és kényszerű szükségmegoldás a kórházban rekedt csecsemők gyermekotthoni elhelyezése, amelyet így a 16 szervezet és a 21 egyéni szakértő nem támogat. Közös nyilatkozatukban kijelentették: teljes mértékben ellentétes a nemzetközi és a hazai szabályozással, a gyermek érdekeivel az, amit a belügyminiszter mondott. Pintér Sándor ugyanis nemrég arról beszélt, hogy a kórházban hagyott csecsemők ügyét újabb csecsemőgondozó intézetek létrehozásával oldja meg a kormány. A koalíció szerint a vér szerinti család komplex támogatása, a gyermekjóléti alapellátás és a nevelőszülői hálózat fejlesztése, továbbá az örökbefogadás gyorsítása nélkül nem születhet érdemi megoldás a kialakult krízishelyzet kezelésére.
Mint arról beszámoltunk, évről évre egyre több csecsemő, újszülött kezdi meg élete első heteit, hónapjait kórházi körülmények között, és két év alatt megháromszorozódott a kórházban maradt kisgyermekek ismertté vált száma. Jelenleg 353-an vannak.
Már több mint 350 elhagyott csecsemő él kórházakban MagyarországonA koalíció többször felhívta a döntéshozók figyelmét arra, hogy átfogó vizsgálat, a gyermekek és családjaik körülményeinek felmérése, a hiányzó ellátások, szolgáltatások megismerése, és az egyénre szabott segítség jelenthet megoldást a kialakult súlyos krízisben.
2023 novemberében, amikor még „csak” 50-100, kórházban hagyott csecsemőről volt tudomásuk,
jelezték, hogy az alapellátás hiányosságai, a családsegítés elmaradása okolható azért, hogy nem a vér szerinti családjukban nevelkedhetnek a babák, a gyermekvédelmi szakellátás pedig nevelőszülői férőhely hiányában nem tud gondoskodni róluk, illetve a túlterhelt gyámhatósági rendszer akadályozza az örökbefogadásokat. 2024. október 18-án levélben kérték az alapvető jogok biztosát, hogy az akkor már mintegy 300 csecsemő és kisgyerek helyzetét soron kívüli vizsgálja meg, és tegyen javaslatokat az ágazat irányítói felé az emberileg, szakmailag és jogilag is erősen aggályos helyzet gyermekközpontú szabályozására és az elvárható gyakorlatra. A koalíció felhívta a figyelmet: nem ismert, hogy milyen eredménnyel járt a hivatalból elrendelt vizsgálat, vagy lezárult-e már.
Ahhoz, hogy minden kisgyermek helyzetét rendezni lehessen – szerepel a mostani állásfoglalásban is -, választ kell kapni a többi között arra, milyen szakmai protokoll, felmérés és dokumentáció alapján kerülnek be és maradnak a kórházakban az érintett kisgyermekek.
Hány érintett gyermek van ideiglenes elhelyezésben, nevelésbe vételben, vagy örökbe adhatóként nyilvántartva az egyes kórházakban? Hogyan motiválhatók és segíthetők a szülők, hogy rendszeresen látogassák a csecsemőket és a kisgyermekeket, és mi az oka annak, ha nem látogatják őket? Melyek azok az okok és családi körülmények, amelyek ismeretében a védőnők már a várandósság alatt jelzik, hogy nem támogatják az újszülöttek hazavitelét, nemegyszer az alapellátásban dolgozó szakemberek tiltakozása ellenére? Milyen körülmény akadályozza örökbefogadásukat vagy nevelőszülőhöz történő elhelyezésüket? Milyen szerepet játszik a szegénység, a lakhatási probléma, illetve az előítélet abban, hogy a gyermekek nem mehetnek haza? A jelenleg működő különleges gyermekotthonokban, lakásotthonokban milyen ellátások, szolgáltatások állnak rendelkezésre a gyermekek számára, különös tekintettel a 3 év alatti gyerekekre? – teszik fel a kérdéseket.
Kitértek arra is, hogy a gyermekvédelmi rendszerben gondozott gyerekek száma elérte a 21 212 főt, de még mindig csak 14 169-en élnek nevelőszülőnél. Tavaly a gyermekvédelmi rendszerbe bekerülők között legnagyobb arányban az egészen kicsi, 0-12 hónapos csecsemők voltak, összesen 980-an, de 2010-től 2023 végéig kétszeresére, 1459-ről 2856-ra nőtt a szakellátásban lévő 3 éven aluli kisgyerekek száma. A koalíció ismét felajánlotta tudását, tapasztalatát, és jelezte: nyitott a szaktárcával és a döntéshozókkal a szakmai egyeztetésekre.
