Gyermekvédelem: a miniszterelnöki biztos is hallgat Pintér Sándor alpári megjegyzése után

Kardosné Gyurkó Katalintól interjút kértünk, de felkészülve arra, hogy ezt esetleg megtagadja, kérdéseket küldtünk a témában, miután Pintér Sándor belügyminiszter a napokban azt mondta a 353 kórházban rekedt kisbabával összefüggésben: – Nem mi szültük őket és nem mi hagytuk őket ott.

Reméltük, hogy a miniszterelnöki biztostól megtudjuk a konkrét terveket, közösségi oldalán ugyanis azt írta, feltett szándéka, hogy minél több, kórházban lévő, örökbefogadó szülőre, vagy nevelőszülőkre váró kisbabán segítsen.

Kardosné Gyurkó Katalin azt kérte az összes nevelőszülői hálózat vezetőjétől, írják meg, hálózatukban hol van szabad hely csecsemő fogadására. A héten találkozott az örökbefogadó szülői szervezetekkel, hogy megtudja, kik azok a párok, akik még most is szeretnének gyereket fogadni. Konkrétumok ezekből a mondatokból nem derültek ki, ezért rákérdeztünk például arra, hogy miniszterelnöki biztosként feladat lesz-e a koordináció. Azért voltunk erre kíváncsiak, mert a nevelőszülőséggel és a gyermekvédelemmel kapcsolatos hatáskör a Belügyminisztériumnál van, az örökbefogadás pedig a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozik.

A napokban döntött a Fővárosi Törvényszék a Társaság a Szabadságjogokért által indított perben arról, hogy a minisztériumoknak és állami szerveknek kötelességük kiadni a kórházakban visszatartott kisbabákról szóló adatokat. Kötelesek kiadni intézményi bontásban, hogy hány kisbaba vár a kórházakban elhelyezésre, és hány gyermeket nyilvánítottak örökbefogadhatónak. Lapunk ez ügyben többször falakba ütközött, például, amikor a Kulturális és Innovációs Minisztérium többszöri megkeresésünkre még csak nem is reagált kérdésünkre. Vagy amikor a Belügyminisztérium legutóbb október 10-én mindössze annyit közölt: „A szociális indokból a szülők által kórházban hagyott gyermekek létszáma folyamatosan változik”. Januárban pedig az Országos Kórházi Főigazgatóságnak passzolva a kérdésünket, azt a válasz kaptuk, hogy „a jelenleg legidősebb kórházban hagyott gyermekről, a személyiségi jogaira való tekintettel nem adhatunk tájékoztatást”. Ez a szervezet árulta el a közelmúltban a Telexnek, hogy jelenleg 353 kisbaba vár elhelyezésre a kórházakban, miközben januárban lapunkat 260-ról tájékoztatta.

A bírósági végzést követően okkal gondoltuk, hogy ha a két illetékes minisztériumtól nem, a miniszterelnöki biztostól választ kapunk arra, hogy jelenleg hány újszülött és csecsemő él kórházban, és melyik megyében pontosan hányan vannak. Mennyi idős a legidősebb, kórházban rekedt kisbaba, és hányan vannak, akik jelenleg is örökbe adhatóak. Hányan vannak, akikről lemondtak a szülei, ők milyen indokkal vannak még az egészségügyi intézményben és hány kisbabáról nem mondtak le.

Mivel elhelyezésükhöz tudni kell, hány olyan nevelőszülő van a rendszerben, aki vállal újszülöttet és csecsemőt, ezért erre is rákérdeztünk. Ahogy arra is, hány olyan nevelőszülő van a rendszerben, akinél jelen pillanatban van üres férőhely egy csecsemőnek, hány nevelőszülőre lenne szükség ahhoz, hogy egyetlen kisbaba se rekedjen kórházban, és születése után legfeljebb egy hét múlva családban várja a végső elhelyezést. Megkérdeztük azt is, hány örökbefogadó pár vár kisbabára, és mi az oka annak, hogy a kórházban rekedt, örökbe adható kisbabák és az örökbefogadásra váró párok nem találtak eddig egymásra. Kíváncsiak voltunk arra is, számíthatnak-e állami segítségre a nehéz helyzetbe került, de kisbabájához ragaszkodó szülő. Ezekre a kérdésekre azonban nem kaptunk válaszokat.