Az ördög a részletekben rejlik, fontos a nevelőszülők bérének emelése, de ettől még rengeteg probléma megoldatlan marad. Fontos lesz majd nyomon követni, hogy milyen hatással lesz ez a nevelőszülők toborzására – egyebek mellett így reagált Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakma vezetője a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentésére.
Gulyás Gergely a Kormányinfón közölte: a nevelőszülői munka továbbra is teljes foglalkoztatási jogviszonynak számít, és kétszeresére emelik a nevelőszülők járandóságát. Míg jelenleg egy gyermek után a minimálbér 30 százaléka járt, januártól 60 százalék lesz. A második, harmadik, negyedik gyerek után eddig további kiegészítő díjat kaptak a családok, a minimálbér 20 százalékának megfelelő összeget, ezentúl ez a juttatási forma megszűnik, és minden gyermek után a minimálbér 60 százalékát kapják majd meg. A speciális juttatás, ami a fogyatékkal-, speciális-, különleges szükségletű gyerek után járt eddig 7 százalékos volt, a jövőben 15 százalék lesz. Létrehoznak egy 80 fős csecsemőotthont, mert a kórházban hagyott csecsemők problémája még mindig csak részben megoldott – mondta Gulyás Gergely.
Gulyás Gergely jött a bankadóval, a 14. havi nyugdíjjal és a gyermekvédelemmel, de egy ellentmondást már úgysem fognak tisztázni – Kormányinfó percről percreSzilvási Léna szerint az emelés szükséges, ennek örülünk, de nem elégséges. Azt, hogy a most bejelentett emelés elég vagy kevés, nem tudta megmondani, „ki kell modellezni, ki kell próbálni”. A kormány célja vélhetően az, hogy legyen több nevelőszülő, de, hogy ennek kizárólag ez a módja, abban már kételkedik. Szerinte most könnyebb helyzetbe kerülnek azok, akik normál szükségletű gyerekeket nevelnek, és eljárnak dolgozni is, a többiek helyzetén viszont nem sokat javít.
Differenciálás nélkül tehát a kórházban rekedt kisbabák helyzete sem oldódik meg. Őket továbbra is csak nagyon kevesen választják majd, hiszen nevelőszülőjüknek még a megemelt javadalmazás mellett is a minimálbér 60 százalékából kell megélniük, és dolgozni sem mehetnek el. Hasonló helyzetben vannak az extra magaviseletű, problémás, agyontraumatizált gyerekek nevelői is. Az a nevelőszülő, aki kap egy ilyen fiatalt, nem tud többet magához venni, hiszen azzal az eggyel az átlagosnál jóval több időt kell tölteni, és sok helyen még olyan iskola sincs, ahova egy iylen súlyos magatartási problémákkal küszködő gyerek járhatna.
Hiába van láthatás, mégsem találkozhat nagyszülő és unoka, és senki nem ellenőrzi, megfelelő helyre került-e a tízéves autista kislánySzilvási Léna elmesélte, hogy több kórházban rekedt kisbabán segíthettek volna azok a párok, akik nemrég jelentkeztek az SOS Gyermekfalvaknál nevelőszülőnek. Volt közöttük jogász, vállalkozó, cégvezető. Mindannyian dolgoznak, jól keresnek. Ám munkaviszonyukat meg kellett volna szüntetniük, hiszen ez előírás, ha valaki nem saját gyerekével, hanem nevelőszülőként megy gyedre. Ám ellátásuk havi összege így a minimálbér 55 százalékának 70 százaléka, napi nettó 3 359 forint lett volna. Saját gyerek után más a helyzet, akkor nem kell megszüntetni a munkaviszonyt, és a szülő korábbi jövedelmének 70 százaléka, legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka a gyed összege. Szilvási Léna elmondta: jelezték ezt a visszásságot a minisztériumnak, ott szóban azonnal reagáltak, és azt mondták ők is látják, hogy ez óriási probléma. Majd nem történt semmi, és Gulyás Gergely mostani bejelentés sem reagál erre a problémára.
Érczi Zsolt, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnökségi tagja gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértő azt mondta,
az emelés kiindulási alap jó, de összességében nem elég.
A hálózatoknak nagyon komoly feladatuk lesz abban, hogy felmérjék a nevelők szülő lehetőségeit, képességeit arról, hogy ki hány gyerekről képes gondoskodni, és megakadályozzák azt, hogy valaki csak a pénzért vegyen magához több gyereket. Ő is kiemelte, mennyire kevés nevelőszülő vesz magához csecsemőt, mert aki így tesz, annak ott kell hagynia a munkahelyét. Azt is megjegyezte: nagy kérdés, hogy a gyerekek ellátmányát mikor és mennyivel emeli majd a kormány.
A nevelőszülőt alapdíjként jelenleg havonta a kötelező legkisebb munkabér 30 százaléka illeti meg, ez most havonta 87 240 forint, a jövőben ezt az összeget duplázzák meg, és lesz 174 480 forint.
Egyedi szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 7 százaléka jár, ez jelenleg havi a 20 356 forint, a jövőben 40 712 lesz.
Hiányzik a megbecsülés
Ez az egész nem hangzik rosszul és nem akarok hálátlan lenni, de éppen ideje már. Ha majd aláírtam az új munkaszerződésem, és februárban megkapom az első emelt fizetést, akkor majd elhiszem – mondja egy neve elhallgatását kérő nevelőszülő. – A béremhez talán a fenntartó nem nyúlhat hozzá. Mert sajnos a gyerekek ellátmánya, ami többlet, és a törvényi minimumon felül adható, nem kötelező. Sok esetben leragad a fenntartónál és a gyerekek csak részben kapnak belőle. Több mint 10 éve vagyok nevelőszülő, de sok olyan ismerősöm van aki 20 vagy 30 éve. Talán most végre esélyt kapok arra, hogy az eltelt idő alatt a lakásunkban, autónkban keletkezett károkat is helyrehozzuk vagy egy kicsit magunkkal is törődhessünk, például egy magánorvosi rendelés meglátogatása ne legyen vállalhatatlan anyagi teher. Nálunk egy heti bevásárlás 100 ezer forint a 4 gyerekre és 2 felnőttre. Az árak régóta az egekben. Amitől félek és amit hiányolok is, az a nevelőszülőség becsülete.
Félek, hogy még jobban elítélnek majd minket azok az emberek, akik eddig sem néztek ránk jó szemmel,
mert azt hiszik, hogy mi a gyerekek pénzéből élünk jól. De nem látnak bele a hétköznapi életünkbe. Egyre több a problémás gyerek. Mi nevelőszülők hosszú évek óta a saját és párjaink fizetéséből pótoljuk ki azt hogy a gyerekeinknek meg tudjuk adni azt ami szükséges.
Hiába ígérte az Orbán-kormány, nem kap idén 17 milliárd forint pluszpénzt a magyarországi gyermekvédelemA belügyi államtitkár bejelentette, hogy 2025. november 1-től naponta 4000 forint jut majd a gyermekotthonokban élők étkezésére
