Miközben rekord alacsony, és tovább csökken a születések száma, a gyermekvédelmi szakellátásba beáramló gyerekeké növekszik, az pedig a világ szégyene, hogy a belügyminiszter tájékoztatása szerint újabb csecsemőotthonok megnyitásával akarja kezelni a kormány a kórházban rekedt csecsemők helyzetét. Többek között ez is elhangzott a Láthatatlan áldozatok - Hogyan védjük a gyerekeket a családon belüli erőszak rejtett traumáitól című kerekasztal-beszélgetésen.
A Fővárosi Szociális Közalapítvány támogatásával szervezett eseményen a szakemberek kijelentették:
a kormány terve szembemegy a nemzetközi gyermekjogi egyezménnyel és a hazai gyerekvédelmi törvénnyel is.
Mint lapunkban is megírtuk, Pintér Sándor belügyminiszter a napokban közölte: új csecsemőgondozó intézeteket hoznak létre, december 31. és jövő év március 31. között valamennyi kórházban hagyott csecsemő ellátását meg fogják oldani.
Gyermekvédelem: a miniszterelnöki biztos is hallgat Pintér Sándor alpári megjegyzése utánBaranyai Blanka, a Kék Vonal gyermekvédelmi programvezetője a beszélgetésen úgy fogalmazott: nem is látni, hogy a csecsemőotthonok megnyitása milyen szakmai előkészületek után történik, milyen garanciákkal. Miként tervezik ott az egyéni gondozást annak érdekében, hogy a csecsemőket ki lehessen hozni a családjukhoz vagy nevelőszülőkhöz. Ameddig ilyen garanciákról szó sincs, addig ezt a kezdeményezést nem lehet támogatni. Kijelentette: a kórházban rekedt kisbabák bántalmazott gyereknek tekinthetők, hiszen megfosztották őket a családjuktól a családszerű elhelyezéstől. Az eseményen elhangzott az is, hogy a kórházban rekedt kisbabák általában nem első gyerekek, vannak idősebb testvéreik.
A család sokféle problémájának megoldására a helyi ellátórendszer nem képes, vagy egyszerűen nincs is helyi ellátórendszer.
Herczog Mária, az esemény moderátora, a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület elnöke úgy fogalmazott: rengeteg kiszolgáltatott nő van a történetek mögött. Nagyon sok esetben gondozatlan, nem kívánt, sőt eltitkolt terhességből születnek a gyerekek. Jellemző az is, hogy bántalmazó kapcsolatban, szexuális erőszakban fogannak. Az anyák egy része függőséggel küzd, így az újszülött is. Ez is áll az örökbefogadásuk ellehetetlenülése mögött. Továbbá a gyámügyi kapacitáshiány és a hosszú hónapokig elhúzódó teljesen értelmetlen adminisztratív tevékenység. De az is hozzájárulhat, hogy a kisbabák egy része nagyon kis súllyal, koraszülöttként, és ehhez kapcsolódó egészségügyi problémákkal születik.
Megjegyezte: folyamatosan csökken az ilyen gyerekek iránti örökbefogadási szándék, a kisbabák egy része esélytelen arra, hogy családba kerüljön.
A leendő szülők ugyanis nem tudják fölvállalni a nem létező szolgáltatási és intézményrendszerrel azt, hogy a nehezített élethelyzetű kisgyerekeket a családjukba fogadják.
A vérszerinti családok egy része azért nem tudja hazavinni a gyereket, mert nincs helyben segítség. A csecsemőotthonokban sem lesz - mondta. Úgy fogalmazott, fontos lenne, hogy Pintér Sándor belügyminisztert tájékoztassa valaki arról, hogy miként működik a gyerekvédelem, mert bár a szakemberek sokszor felajánlották ezt a lehetőséget, eddig nem élt vele. Herczog Mária kijelentette: nincsenek a rendszerben pszichiáterek, pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, és gyógypedagógusok sem.
Ha újabb csecsemőotthonokat nyitnak, akkor még nagyobb lesz a baj, hiszen a szakképzett gondozók hiánya a jelenlegi gyerekvédelmi intézményrendszernek az egyik legfőbb problémája.
Sorra zárnak be a lakásotthonok, illetve gyerekotthoni részlegek, mert nemhogy szakembert, de már senkit sem tudnak alkalmazni, aki három műszakban, alacsony fizetésért és nagyon gyenge megbecsültség mellett szeretnének a gyerekekről gondoskodni.
Herczog Mária szerint az egész probléma ott kezdődik, hogy nincs felvilágosítás az iskolákban, a tömegkommunikációban. Egy eset megbeszélésen merült fel – mondta,
hogy a szerelmi együttlét és a gyereknemzés közötti kapcsolat nem volt teljesen egyértelmű az érintett szülőjelölteknek.
Ugyanilyen nagy kérdés, hogy hozzáférhetőek-e a családtervezési eszközök vagy a nem kívánt terhességek elkerüléséhez szükséges jó színvonalú és ingyenes lehetőségek. Megjegyezte: azok az országok, amelyek az Európai Unióban nálunk gyengébben, vagy hasonlóan teljesítenek, például Bulgária és Románia, bezárták az összes nagy gyermekintézményüket. Nincsenek csecsemőotthonok, ugyanolyan nehéz feltételek mellett sikerült biztosítaniuk még a fogyatékkal élő gyerekek számára is, hogy kis létszámú, magasan működő, magas színvonalú lakásotthonokba, illetve nevelőszülőkhöz kerüljenek a gyerekek.
A konferencián a gyermekbántalmazás témával összefüggésben elhangzott,
hogy családjogi ügyekben a nem súlyos fizikai és bizonyított szexuális erőszak nem számít a gyerekelhelyezési perekben, a különélő szülő kapcsolattartási jogának biztosítása mindenek fölött áll, a testi épséghez, a lelki biztonsághoz képest prioritást élvez.
A gyermekotthonokban, ha ki is derül a bántalmazás, az intézményvezetők nem engedik az erről szóló jelzést, mert féltik a jó hírnevüket. Ám, ha komolyan vennék és számon kérnék az intézményeken, hogy jelezzenek ilyen esetekben, a gyerekjóléti szolgálatok nem tudnák kezelni a bejelentéseket, akkora kapacitáshiánnyal küzdenek, „már tűzoltásra sincs energia”.
Hiába ígérte az Orbán-kormány, nem kap idén 17 milliárd forint pluszpénzt a magyarországi gyermekvédelemPintér Sándor el sem ment, a belügyi államtitkár kivonult a gyermekvédelem helyzetéről szóló bizottsági ülésrőlCsecsemőkről kérdeztük a belügyet
Kérdéseket küldtünk a Belügyminisztériumnak, miután azt írták, a kórházakban hagyott csecsemőkről és gyermekekről – függetlenül elhagyatottságuk okától, annak felelősétől – az egészségügyi ellátórendszer elhivatottan gondoskodik, melynek keretében kiemelt pszichológiai, képességfejlesztő ellátásban is részesülnek.
Hiába vártuk a választ arra, hogy milyen jogcímen gondoskodik a kórházban rekedt, egészséges kisbabákról az egészségügyi ellátórendszer, a gyógyító intézmények gyógyító szakemberei közül kiknek a feladata ezeknek a kisbabáknak az ellátása, az életkoruknak megfelelő nevelése, a velük játszás, fejlesztés.
De arra sem kaptunk választ, hogy pontosan milyen végzettségű szakemberek végzik pszichológiai, képességfejlesztő munkát a kórházakban, összesen hányan vannak, melyik kórházban hányan dolgoznak, mely intézmény a foglalkoztatójuk, napi-heti hány órát foglalkoznak egy-egy újszülöttel, csecsemővel, és hány hetes/hónapos korukban kezdődik meg a a kisbabák fejlesztése?
