hiány;harc;adatok;betegek;élet;Belügyminisztérium;kórházi fertőzések;Hegedűs Zsolt;

Újra késik a Belügyminisztérium az éves kórházi fertőzési jelentéssel, pedig már november 1-én ki kellett volna adnia

Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi miniszterjelöltje szerint a betegek biztonsága, élete múlhat a pontos adatokon, és állítja: a legjobb nemzetközi gyakorlatok átvételével igenis fel lehet venni a harcot a kórházi fertőzések ellen.

Már megint késik a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatala… és ez nem csak adminisztrációs kérdés. Ismét november 1. után vagyunk, és megint nincs közzétéve az éves kórházi fertőzési jelentés, pedig jogszabály írja elő, hogy eddigre meg kellene jelennie – írja szombati Facebook-posztjában Hegedűs Zsolt ortopéd-sebész, a Tisza Párt egészségügyi szakértője, és eddig egyetlenként megnevezett miniszterjelöltje az ellenzéki párt tervei szerint újra létrehozandó egészségügyi tárca élére.

A szakember szerint a gond az, hogy még amikor közzé is teszik az adatokat, azokból igazán nehéz tanulni. – Jó biostatisztikusokkal sokkal többet is ki lehetne hozni ezekből – de úgy tűnik, ebből éppúgy hiány van a Belügyminisztériumban, mint bioetikusból – jelentette ki az ellenzéki politikus, aki kiemelte, hogy az átláthatóság nem csak technikai kérdés, hanem politikai és szervezeti döntés is.

– Vannak országok, ahol ez prioritás, és vannak, ahol a gyűjtött adat nem jut el a nyilvánossághoz. Magyarország sajnos jelenleg az utóbbi kategória. Pedig a fertőzéseket soha nem lehet nullára csökkenteni – sehol a világon, de törekedni kell rá, és ehhez az első lépés a tiszta, érthető, összehasonlítható adat – fűzte hozzá a Hegedűs Zsolt, aki  pontokba szedte, hogy miért probléma, hogy nincs kórházankénti, érdemi adat:

  • a betegek nem tudják, mire számíthatnak,

  • nincs független kontroll és felelősségre vonhatóság,

  • nem alakul ki egészséges szakmai verseny a biztonságosabb ellátásért,

  • eltűnik a közösségi, tudományos, beteg-oldali párbeszéd lehetősége,

Az ortopéd-sebész saját tapasztalatai alapján is állítja, ha az adatokat megfelelő módszertannal, kontextussal és szakmai magyarázattal tennék közzé fertőzési aránnyal, kézfertőtlenítési gyakorisággal, izolációs kapacitásokkal, a betegek átlagos kockázati profiljával, az nem gyengítené, hanem erősítené a rendszert és a betegek biztonságát. Javaslattal is élt, hogy mire lenne szükség:

  • nyilvános, kórház-szintű adatok közzétételére, megfelelő kontextussal,

  • automatizált, pontos, egységes adatgyűjtésre,

  • független civil és szakmai szervezetek bevonására az értékelésbe,

  • őszinte kommunikációra arról, mit jelentenek ezek az adatok – és hogyan teheti biztonságosabbá az ellátást a betegek, látogatók felelősségteljes viselkedése is.

„Ez Semmelweis Ignác hazájában nem csak szakmai, hanem erkölcsi kérdés is. Az, hogy az ország, amely a kézhigiéné forradalmát adta a világnak, ma nem képes átlátható fertőzési adatokat publikálni, több mint visszás. Méltatlan” – fogalmazott Hegedűs Zsolt, aki szerint a Tisza Párt egészségügyi kormányzása teljesen más irányt vesz majd.

„A legjobb nemzetközi gyakorlatok átvételével igenis fel lehet venni a harcot a kórházi fertőzések ellen. A transzparencia, a módszertani fegyelem és a független szakma bevonása mindenhol eredményeket hozott, és itt is fog. Minden beteg számít” – tette hozzá az ellenzéki szakpolitikus.

Nem reagált megkeresésünkre az új, a gyermekvédelmi nevelőszülői rendszerrel és az örökbefogadással kapcsolatos koordinációért felelős miniszterelnöki biztos, akinél elsősorban a kórházban rekedt kisbabák sorsának megoldásával kapcsolatban érdeklődtünk.