Bár az egészségügyért felelős Belügyminisztérium vezető tisztségviselői az elmúlt időszakban olyan kijelentéseket tettek a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban, amelyek szerint Magyarország még jól is teljesít ezen a téren európai viszonylatban, valójában tisztában vannak azzal, hogy nagy a baj – derül ki a Direkt36 birtokába került belső minisztériumi dokumentumból, az erről szóló cikk a Telexen jelent meg.
Ebben a többi között az áll, hogy
az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések gyakorisága egyre nő és „kedvezőtlen tendenciát jelez”, az egészségügyi ellátórendszerben pedig „humánerőforrás krízis” tapasztalható.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) által összeállított dokumentum tartalmaz egy helyzetjelentést, és szerepelnek benne intézkedési javaslatok is. A terveket ismeri és támogatja a dokumentumot augusztus 28-án aláíró Pintér Sándor belügyminiszer is.
Többet kell tesztelni, hiába romolhatnak emiatt a statisztikák
„Az adatok országos monitorozása nem megoldott. Egy ilyen országos adatbázis objektív képet biztosítana az infekciókontroll intézményi és országos szintjéről” – áll a dokumentumban, mely szerint az évenkénti, intézményi szinten történő önértékelés segítségével azonosíthatók lennének a fejlesztést igénylő területek és nyomon követhető lenne a fejlődés.
A kiszivárgott irat a legfontosabb teendők közé sorolja, hogy az egészségügyi vezetők segítsék az infekciókontroll-programot, illetve a szakemberek gyűjtsék és elemezzék az antibiotikumfogyasztási adatokat. A szerzők kiemelték a mikrobiológiai mintavételek számának növelését is, ezekből derül ki ugyanis, ha valaki kórházi fertőzést kapott el.
„Az ellátottak érdeke a minél nagyobb számú mintavételezés, még abban az esetben is, ha ez nagy számban növeli a fertőzések számát és ezzel rontja a hazai statisztikát”
– olvasható az iratban. A szerzők hangsúlyozzák, hogy fontos lenne a szakemberhiány feloldása, az infekciókontroll és antibiotikum alkalmazásával kapcsolatos oktatás megerősítése és az elsajátított ismeretek ellenőrzése. A kórházi takarítás minőségének javítása érdekében pedig elengedhetetlen a takarítók betanítása, rendszeres képzése és ellenőrzése.
„A kórházi fertőzések száma nulla sosem lesz”Sokat még nem költenének
A feladatokat meghatározó rész bevezetőjében az áll, hogy egyelőre nem szándékoznak sok pénzt fordítani a problémák megoldására. Elsősorban azokra a rövid távon megvalósítható feladatokra koncentrálnak, amelyek jelentősebb ráfordítás nélkül megvalósíthatók, és amelyek figyelembe veszik az egészségügyi ellátórendszer jelenlegi adottságait,
például a „humánerőforrás krízisét”, vagy az egyágyas kórtermek hiánya miatti izolációs problémákat.
A dokumentum szerint például
frissítenék a fertőzések megelőzéséről szóló útmutatásokat,
több figyelmet fordítanának a betegelégedettség mérésére,
a kórházi dolgozók kézhigiénés tevékenységének ellenőrzésére,
valamint az antibiotikumok felelős használatának ellenőrzésére új jelentőrendszert és adatbázist hoznának létre, hogy segítsék a multirezisztens kórokozó típusú kórházi fertőzések visszaszorítását.
A meghatározott feladatok az OKFŐ és az NNGYK kalkulációja szerint összesen egyelőre 60 millió forintba kerülnek.
A fideszesek úgy döntöttek, nem kell tudnia a parlamenti szakbizottságnak, milyen a kórházak higiéniai állapotaNemrég a Direkt36 elemzést készített arról, hogy országos viszonylatban miként alakul a kórházakban a fertőzések gyakorisága. Kiderült, hogy vannak kórházak, amelyek több fertőzéstípus tekintetében is kifejezetten rosszul állnak a többséghez képest. Erről ide kattintva olvashatnak bővebben.
Elkészült a magyar kórházak fertőzöttségi rangsora, nem mindig a nagyok teljesítenek a legrosszabbulSokkal több a kórházi fertőzés, mint gondolnánk, de az állam szerint pánikot okozna az őszinteség