Orbán Viktor megy Vlagyimir Putyinhoz, de aligha a béke érdekli

Bár a kormányzati megerősítés még mindig nincs – erre a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely sem volt hajlandó, de nem is cáfolt –, sajtóinformációk szerint pénteken Moszkvába utazik Orbán Viktor, aki Ukrajna megtámadása óta már harmadszor fog találkozni Vlagyimir Putyinnal. Az Oroszország-szakértő, egyetemi oktató Sz. Bíró Zoltán szerint azonban bár a miniszterelnöknek vannak békeközvetítői ambíciói, azok soha nem voltak reálisak, a jelenlegi helyzetben pedig különösen abszurdak.

– hívta fel a figyelmet.

A szakértő két lehetséges indokot lát Orbán moszkvai útjára. Az egyik, hogy Putyin besegítene neki a kampányban: az orosz elnök számára ugyanis egyáltalán nem mindegy, ki kerül ki győztesen a magyarországi választásból. – Egy nyílt találkozó alkalmas eszköz lehet Orbán nemzetközi súlyának felmutatására; arra, hogy az oroszok „megint csak” fontos szereplőként tüntessék fel őt, aki a legnagyobb vezetőkkel tárgyal a háború lezárása érdekében – mondta Sz. Bíró Zoltán.

A másik magyarázat szerinte sokkal súlyosabb: politikai egyeztetést folytatnak arról, hogy milyen módon nehezítsék meg Ukrajna európai szövetségeseinek egy igazságos és tartós béke érdekében tett erőfeszítéseit.

A szakértő nem tartja kizártnak, hogy mindkét motiváció jelen van Orbán és Putyin találkozójában.

Az sejthető, hogy a magyar kormányfő és az orosz elnök pénteken sajtótájékoztatót tart találkozójuk eredményeiről. Sz. Bíró Zoltán azonban nem vár tőlük tartalmi bejelentést. – Valószínűleg mondanak majd valamilyen általánosságot a béke reményéről, hivatkozva arra – ezt nyilván Putyin fogja hangsúlyozni –, hogy az csak az alaszkai tárgyalások során körvonalazott keretek között lehetséges. Ezeket a kereteket pedig a napokban nyilvánosságra került 28 pontos tervezet sokkal pontosabban tükrözi, mint annak az európaiak és az ukránok által módosított változata. És talán hangot adnak annak is, hogy egy esetleges megállapodást Budapesten is alá lehetne írni. Sz. Bíró szerint a magyar miniszterelnökkel lebonyolított találkozóval aligha kerül sor áttörésre. – Ha majd egyszer történik is ilyen, azt Putyin aligha egy Orbánnal való találkozó után jelenti be. De egyébként is nagyon messze vagyunk ettől – mondta.

Sokadik randevú olajozott barátsággal

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteki várható moszkvai vizitje mondhatni egyáltalán nem meglepő, ha sorra vesszük kormánya 15 évét. Orbán ugyanis – ha valóban utazik pénteken – tizennegyedszer fog találkozni a moszkvai vezetővel. A tárgyalásnak minden bizonnyal valamilyen szinten köze lehet a Donald Trump által előkészített, Putyin, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az Európai Unió által is forró krumpliként dobált béketervhez. Orbán ugyanis kerékkötője az ukrán erőfeszítéseknek. Zelenszkij bár nyíltan nem bírálta a tervet, implicite igen: felsorolt belőle olyan részleteket, amik – mint mondta – vörös vonalat jelentenek az ukrán vezetés számára, azaz elfogadhatatlanok. Putyint pedig Steve Witkoff, Trump oroszországi kapcsolataiért felelős megbízottja segítette azzal, hogy pár hete tanácsokat adott az orosz elnök egyik legfontosabb külpolitikai tisztviselőjének, Jurij Usakovnak, hogyan érdemes előadni Trumpnak egy olyan béketervet, amely az orosz–ukrán háború lezárását hozhatja el.

Orbán Viktornak azonban nem a mostani lesz az első moszkvai útja a háború kitörése, azaz Ukrajna megtámadása óta. Utoljára 2024. július 5-én találkozott személyesen Vlagyimir Putyinnal, Moszkvában, „békemisszió” címén. Ezt is nagy titkolózás övezte, csak akkor erősítették meg a magyar miniszterelnök jelenlétét az orosz fővárosban, amikor landolt a gépe. A pénteki találkozó előtt visszatekintünk az elmúlt 15 év összesen 13 hivatalos Orbán–Putyin-pillanatára.

Európa egyik legoroszellenesebb politikusa még a második kormányának megalakítása előtt hajtott végre egy 180 fokos fordulatot. Orbán Viktor 2009 novemberében, egyedüli európai politikusként vett részt az Egységes Oroszország Párt szentpétervári kongresszusán. És nemcsak részt vett rajta, de szokatlan módon Putyin még egy félórás négyszemközti találkozón is fogadta őt. Itt történt valami, ami az addig oroszellenes politikusból Európa máig legelkötelezettebb oroszbarát miniszterelnökét faragta. Háttérinformációk akkor arról szóltak, hogy a téma a magyar–orosz kapcsolatok hosszú távú rendezése volt, illetve – és minden bizonnyal ez volt a jolly joker – az energetikai együttműködés kipárnázása. Putyin pedig a magyar 2011-es soros EU-elnökséghez fűzött reményeket a kontinenssel való viszonyának rendezésére.

2013 januárjában már szintet lépett, és nem csak elméletben volt jelen az energetikai együttműködés: Orbán egynapos moszkvai látogatásán a paksi atomerőmű két blokkjának felújításáról és a jövőbeli bővítés előkészítéséről beszéltek. Orbán itt ki is jelölte Oroszországot hivatalos partnerként a bővítésre.

2014 januárjában a magyar miniszterelnök már az elnöki rezidencia mellett, a Moszkvától nem messze lévő Novo-Ogarjovóban járt, ahol szó esett Paks II-ről, a Déli Áramlat gázvezetékről, valamint Orbán Viktor ekkor deklarálta a hosszú távú orosz–magyar baráti együttműködést. 2015 februárjában egy Budapestet teljesen felbolygató, komoly biztonsági intézkedések mellett lefolytatott Putyin-vizit következett, melynek során átalakították az orosz–magyar gázszerződést: ennek keretében Magyarország elkerüli a körülbelül 3 milliárd eurós „take-or-pay” büntetést (ez az az uniós záradék, ami arra kötelezi a vevőt, hogy akkor is kifizesse a gáz árát, ha nem veszi át a teljes mennyiséget), mert a fel nem használt gázt még évekig felhasználhatja, és csak igénybevételkor fizet. Orbán ekkor bírálta először nyíltan az Oroszország elszigetelésére irányuló európai törekvéseket.

2016 februárjában ismét Orbán látogatott Moszkvába, ahol Paks II-t mint az évszázad üzletét jellemezte, megvédve a nemzetközi kritikáktól. A felek ekkor hosszabbították meg a gázszerződést egészen 2019-ig. Egy évvel később, 2017-ben ismét Putyin érkezett Budapestre. A már megszokott közös energetikai szerződések mellett Orbán itt kritizálta az EU energiapolitikáját, Magyarországra nézve kockázatosnak nevezte azt; az EU „energiaunióját” magyar szempontból rizikósnak titulálta. Még ugyanazon év augusztusában Putyin villámlátogatásra érkezett a dzsúdó-világbajnokságra, baráti gesztusként. Orbán 2018 júliusában, a futball-világbajnokság alatt is ellátogatott Moszkvába, ahol találkozójukon a megméretés rendezésén kívül szót ejtettek további beruházásokról. Ezt követte egy augusztusi, hivatalos moszkvai, majd egy 2019-es budapesti találkozó. Utóbbin a Török Áramlatról (a déli gázútvonalakról) is szó esett, illetve Ukrajna és Szíria helyzetéről s a Nyugat és Oroszország viszonyáról.

Az orosz-ukrán háború kitörése előtt nem sokkal, 2022 február 1-én Orbán a már-már ikonikussá vált ötméteres asztalnál hosszú órákon át tárgyalt Putyinnal Moszkvában, a fenyegető orosz–ukrán konfliktus árnyékában. Akkor is békemissziónak nevezte az utat, igaz, akkor még nem támadta meg Moszkva Ukrajnát. Putyin azonban már akkor is arról beszélt, hogy milyen biztonsági garanciákat vár a NATO-tól és az USA-tól. Három héttel később le is rohanta Ukrajnát.

A szinte minden uniós állam által elítélt orosz agresszió nem változtatott a magyar miniszterelnök álláspontján, aki továbbra is baráti és kétoldalú kapcsolatokat tartott fenn az orosz elnökkel. Igaz, a találkozások gyakorisága a háború miatt csökkent.

2023 októberében Pekingben, az „Egy övezet, egy út” fórumon találkoztak, aminek különös jelentősége, hogy Orbán az első (és egyetlen) EU-s kormányfő, aki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által kiadott elfogatóparancs után személyesen találkozott Putyinnal.

Orbán 2024 júliusában Moszkvába érkezett, ezúttal a „békemisszió 2.0”-val. Szimbolikus és szomorú, hogy a magyar miniszterelnök kijevi útja után utazott Putyinhoz, soros EU-elnökségünk első napjaiban. Orbán Putyin álláspontját kérdezte a béketervekről, de az orosz elnök megismételte feltételeit: ukrán csapatkivonásokat a négy, Oroszország által annektáltnak tekintett régióból, s a NATO-tagság elvetését. Orbán erre semmivel sem reagált. Az EU-ban és Kijevben is finoman szólva nehezteltek a lépésért, mert Orbán az Unió felhatalmazása nélkül beszélt Putyinnal, miközben az EU és a NATO éppen szankciókkal sújtotta Oroszországot.