Ezzel ugyanis elveszítenék azt a 20 perc előnyt, amit a pályafelújítással csökkenő menetidőn nyernének. Sőt a Budapest széléről utazóknak még hosszabb is lenne a városközpontba való bejutás, mint most.
A petíciót Mach Péter XX. kerületi önkormányzati képviselő indította, akinek 2019-ben egy ehhez hasonló akcióval sikerült elérnie a menetrendváltást, így a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonalon közlekedő szerelvények a KÖKI helyett jelenleg a Keleti pályaudvarra érkeznek. Már akkor kimutatható volt, hogy a Kőbánya-Kispest végállomás közlekedési zsákutca:
az utasoknak a főváros keleti szélére kellett kijutniuk ahhoz, hogy onnan visszautazhassanak a belvárosba. Az ingázók gyakorlatilag megkerülték fél Budapestet.
Mach Péter a Népszava kérdésére válaszolva arra is felhívja a figyelmet, hogy azóta kétszeresére-háromszorosára nőtt a forgalom a vonalon, sokan átültek a kocsiból a vonatra, ami a környezetvédelmet is szolgálta, hiszen a vonat jóval kevésbé környezetszennyező, a tisztább levegő, kevesebb a dugó.
A Pesterzsébetet is érintő 150-es számú, Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal a Dél-Pest és Dél-Pest megyei agglomeráció számára továbbra is a közösségi közlekedés legfontosabb gerince.
Egy 2025 májusában végzett – több ezer választ begyűjtő - civil agglomerációs felmérés szerint az érintett települések lakói 6:1 arányban a Keleti pályaudvari végállomást támogatják. A válaszadók között főként Budapestre járó munkavállalók, diákok, valamint a városból ingázó szolgáltatási dolgozók és hivatalnokok szerepeltek.
„A Keleti pályaudvari végállomás nemcsak a fővárosi elérhetőséget javítja, hanem a térség gazdasági, oktatási és környezeti kapcsolatainak szintjét is növeli. A 2016-ban egyszer már kipróbált Kőbánya-Kispesti csatlakozás szűk kapacitású és a belvárostól távol eső átszállóhely volt, amely sok utast bizonytalanított el, és jelentősen megnövelte az utazási időt. A menetrend fenntartása nem pusztán szakmai kérdés, hanem mindennapi életminőségi, közlekedési esélyegyenlőségi és klímavédelmi ügy is, amely több tízezer pesterzsébeti és dél-pesti agglomerációs polgár érdeke” – érvelt Mach Péter a XX. kerületi önkormányzat novemberi testületi ülésére benyújtott előterjesztésében. A kormánypárti képviselők kevésbé voltak bizakodóak, de végül abban maradtak, hogy a polgármester egyeztetéseket kezdeményez az Építési és Közlekedési Minisztériummal (ÉKM) és a MÁV-val. Ettől függetlenül a jövő héten a közel 1500 aláírással megtámogatott civil petíciót is eljuttatják az ÉKM-hez és a MÁV-hoz.
A téma terítékre került a dunavarsányi testületi ülésen is, ahol Veresegyházi Béla, a térségben civil felméréseket végző képviselő volt a téma szószólója. Az ülésen elhangzott, hogy az önkormányzat csak feltételekkel járult hozzá a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés műszaki átadás-átvételének megkezdéséhez. Keresztesi Balázs Dunavarsány polgármestere egy nyilatkozatot is kiadott, miszerint a város csak akkor járul hozzá a létesítmény végműszaki átadásátvételi eljárásához, ha a kivitelező megoldja többek között a zajvédőfal melletti területen a csapadékvíz elvezetését, mert most hatalmas tócsákba gyűlik a víz esőzéskor, megépíti a korábban ígért gyalogos aluljárót. A beruházó nevében Szeneczey Balázs - Budapest korábbi főpolgármester-helyettese Tarlós István idején –, a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. vezérigazgatója válaszolt és természetesen mindent újra megígért. Azzal nyugtatta a dunavarsányiakat, hogy a menetrend véglegesítése most zajlik, de a személyszállító vonatok „alapvetően a Keleti pályaudvarra fognak érkezni”.
Vitézy Dávid, a fővárosi Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke kételkedik ebben. Ahogy a Népszavának is elmondta:
„a novemberben kiírt HÉV tenderből törölték a vasúti átkötést, így 40-50 éves távlatban megszűnik az esélye, hogy a frissen felújított kunszentmiklósi (belgrádi) vonalról az elővárosi vonatok erre csatlakozhassanak.
Ez azt is jelenti, hogy a méregdrágán kínai hitelből felújított belgrádi vonal elővárosi forgalma a két vágányosra bővített pályán nem lesz érdemben sűrűbb, mint korábban, hisz a Keleti pályaudvar felé vezető vágányoknak nincs szabad kapacitása, a vonal fejlesztése és az elővárosi vonal sűrítése mindig is a HÉV integrációval számolt. Ez azért sem kis probléma, mert a belgrádi vonal kínai hitelének eleve elég gyatra megtérülési számaiban a legnagyobb hasznot az elővárosi vonal fejlesztése hozhatta volna - ez így most elmarad”.
Holott az eddig sem volt túlságosan kedvező. A teljes projekt összköltségét
1400 milliárd forintra becsülték, ebből a 160 kilométeres magyar szakaszét 750-800 milliárdra. A beruházás 85 százalékát kínai állami hitelből állja a magyar kormány. A hitelszerződést 2020-ban tíz évre titkosították.
A megtérülési időt így csak saccolni lehet, de korábban legkevesebb 130 évre becsülték. A szerb szakasz átadása majdnem egy évet csúszott, mivel tavaly november elsején leszakadt a kínaiak által átépített az újvidéki vasútállomás tetőszerkezete 16 ember halálát okozva.
Július elején átadnák a Budapest-Belgrád vasútvonalat, ám az újvidéki pályaudvari tragédia miatt ez sem biztos„A Budapest–Belgrád vasútvonalon várhatóan 2026 tavaszán indul meg a személyforgalom, amint az érintett vasútvonalon érvényes, újonnan bevezetendő menetrendről és vonatnemekről döntés születik”
– válaszolta a Népszava kérdésére az ÉKM. Mint írták: a településekre bontott eljutási idők, valamint a vonatok követési rendje még nem végleges. Ha a személyszállító vonatok tervezett 160 km/h-val közlekednek majd, a menetidő az elővárosi szakaszon nagyságrendileg 20 perccel, távolabbról bő fél órával csökken. Első körben nagyjából félórás követési rendet terveznek. Vizsgálják a Keleti pályaudvarra történő érkezés és indulás lehetőségét, „több érv szól emellett, így ebben nem várható változás”. Azt is hozzátették, hogy a teljes vonalon összesen 177 ezer négyzetméternyi zajvédő fal épült. A települések többletigényekként megvalósuló műtárgyak kivitelezése a jövőre kezdődhet meg.
Feljelentés nem számít, a NAV nem hajlandó nyomozni a Budapest–Belgrád vasútvonal sínei és az Orbán család érdekeltségébe tartozó kövek ügyébenSzijjártó Péter Mészáros Lőrinccel megnézte a Magyarországot eladósító, de az Orbán családot gazdagító Budapest-Belgrád vasútvonalat„Forduljanak a kivitelezőhöz” – Tanácsolta Orbán Viktor, amikor arról kérdezték, helyesnek tartja-e, hogy a Budapest-Belgrád beruházásból az édesapja gazdagodik