Ukrajna finanszírozása 2026-ra és 2027-re nem megoldott, mind a hadsereg mind az államigazgatás hatalmas költségvetési lyukkal néz szembe. Ugyanakkor Magyarországon kívül senki nem tartja az EU-ban elképzelhetőnek, hogy Ukrajnát az út szélén hagyjuk. A finanszírozás lehetőségeit számba vevő levelet küldött Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke a tagállami vezetőknek.
A Népszava birtokába jutott levélben a két évre a teljes hiányt az EB 135,7 milliárd euróra becsüli. Ursula von der Leyen hangsúlyozta, a pénzügyi segítségnek gyorsnak és rugalmasnak kell lennie, és az eddigi pénzügyi segítségekhez hasonlóan előre meghatározott feltételekhez, például jogállamisági elvek betartásához is kell kötni.
Ukrajna jóvátételi kölcsönt kaphat, egy aduval kevesebb marad Orbán Viktor kezébenAz egyik opció, hogy a tagállamok külön-külön megállapodást kötnének Ukrajnával, hogy hitelt vegyenek föl, amit közvetlenül Ukrajnának adnának. Ezen a módon két évben 90 milliárd eurónyi hitelt vennének föl, gazdasági erejük alapján súlyozva a tagállamok a GDP-jük 0,16 százalék és 0,27 százalék közötti összeget költenének erre. Igaz, a legtöbb tagállam már így is el van adósodva, ezért ez nem egy túl vonzó ajánlat. De nincs arról szó, hogy bármelyik tagállamot ilyen hitel felvételére akarna vagy tudna kényszeríteni az Európai Bizottság.
Az EU-ban már van olyan kör, ahol Orbán Viktornak nem osztanak lapot, csak Vlagyimir Putyin haragját kellene megúszniA második opció a közös uniós hitel. Ez az opció azért problémás jelenleg, mert ehhez szükséges az egyhangú döntés, vagyis Magyarország megvétózhatja azt, hogy a mostani hétéves (2021-2027) uniós költségvetés meglévő határain fölül vegyünk föl piaci hitelt. Ráadásul az újabb hitel a korábbi hitelköltségekre is hathatna a dokumentum szerint.
A harmadik opció, amelyről Ursula von der Leyen többször is úgy nyilatkozott, hogy a legvalószínűbb és legvonzóbb lehetőség, a befagyasztott orosz vagyonok használata egy jóvátételi hitel keretében. A háború elején ugyanis az EU befagyasztotta a területén lévő orosz állami vagyont, ezt a lépést a magyar kormány is támogatta. A befagyasztott vagyon legnagyobb része a belgiumi Euroclear cégnél van. A terv szerint az Európai Bizottság ez alapján adna pénz Ukrajnának, nagyságrendileg 140 milliárd euró értékben. Oroszország akkor kapná csak vissza a vagyonát a terv szerint, ha egy békekötés után jóvátételt fizetne. Ennek a tervnek a támogatásától állt el utolsó pillanatban a legutóbbi uniós csúcson Belgium, ragaszkodott hozzá, hogy mások is vele vállalják a kockázatot. Ugyanakkor itt sincs szükség Magyarország támogatására, a korábbi vétók miatt nem is vár senki Orbánra ebben az ügyben. A mostani információk alapján a különböző opciók kombinációja is lehetséges lenne, döntésre még idén szükség lenne.
