Az EU-ban már van olyan kör, ahol Orbán Viktornak nem osztanak lapot, csak Vlagyimir Putyin haragját kellene megúszni

A legfontosabb kérdésben egyetértés született, Ukrajnát továbbra is kész az EU pénzügyileg támogatni – hangsúlyozta az optimista olvasatot António Costa, az Európai Tanács elnöke csütörtök késő este az EU-csúcs végeztével. Nem tette hozzá, de az eredmény jócskán elmaradt a várakozásoktól, ugyanis nem született egyértelmű politikai döntés arról, hogy mihez kezdjen az EU a befagyasztott orosz állami vagyonnal.

Bart De Wever belga miniszterelnök ugyanis konkrét követelésekkel állt elő a csúcs előtt, hogy mik a feltételei annak, hogy a belgiumi székhelyű Euroclear cégnél lévő befagyasztott orosz állami vagyont Ukrajna támogatására használják föl. A szankciók miatt ugyanis majdnem 200 milliárd eurónyi orosz állami vagyon lett befagyasztva az EU területén, ennek legnagyobb része éppen a belga cégénél.

Mivel a háború végére egyelőre nincs remény, kérdés, hogyan lehetne továbbra is fönntartani Ukrajna katonai és költségvetési támogatását, ami évi szinten legalább 40-50 milliárd eurót jelentene. A tagállamok többsége már most is jócskán el van adósodva, ráadásul a növekvő orosz fenyegetés és az amerikai elköteleződés meggyengülése miatt nem látszik, honnan lenne pénz.

A tervek szerint a befagyasztott orosz vagyont egy jóvátételi kölcsön formájában adnák Ukrajnának, több lépésen keresztül. A pénzt csak akkor kellene visszafizetni Moszkvának, ha jóvátételt fizetnének az okozott károkért.

Belgium ugyanakkor úgy érezte, nem kap elég jogi és pénzügyi garanciát ehhez a manőverhez. Ha valamiért mégis fizetni kellene a Kremlnek, ne csak a belgák állják a 140 milliárd eurós számlát. Bart De Wever kérte, minden tagállam szálljon be a biztosíték nyújtásába. A Népszava információi szerint ugyanakkor a belga kormány sem érezte reálisnak, hogy Magyarország kivegye a részét ebből, ezért Orbán Viktor nélküli megoldást kerestek.

Ebben a körben Orbán Viktornak nem is osztottak lapot. Mivel a magyar kormányfő előre jelezte, hogy a korábbi alkalmakhoz hasonlóan nem fogja aláírni az Ukrajnáról szóló közös szöveget, így a magyar szempontok beemelése a kompromisszumos javaslatba nem is volt szükséges.

Egy másik problémás pont, amit Orbán Viktor is kiemelt a sajtónak nyilatkozva a csúcs után, hogy milyen ellenlépések történnének Oroszország részéről, vagyis, hogyan biztosítanák azokat a cégeket Vlagyimir Putyin haragja ellen, amelyek még most is Oroszországban üzletelnek. Ez viszont a balti országoknak lenne elfogadhatatlan, mert szerintük magára vessen az a cég, amelyik abban a háborús agresszor Oroszországban keres pénzt, ahol pontosan lehet tudni, hogy az elnök egy tollvonással bárkit bármilyen vagyontól megfoszthat.

Sajtóinformációk szerint az utolsó pillanatos kompromisszumból táncolt vissza De Wever, így az elfogadott szöveg csak annyit mond, hogy az Európai Bizottság vázoljon föl terveket, hogyan lehetne Ukrajnát segíteni, a vezetők pedig majd decemberben újra visszatérnek a témára. Emmanuel Macron francia elnök a találkozó végeztével viszont hangsúlyozta, az orosz vagyon felhasználást nem vetették el, csak elhalasztották.