Orbán Viktor a nemzeti ünnepen tartott Békemenetről csak késő délután érkezett meg Brüsszelbe, szavazatát addig átruházta Robert Fico szlovák kormányfőre, hogy képviselje a magyar érdekeket is. Igaz, Magyarország előre jelezte, bármi lesz is a vita vége, nem írja alá a közös zárónyilatkozat Ukrajnára vonatkozó részeit. E témák megvitatása azonban az estébe csúszott, cikkünk megjelenése idején is tart.
Délelőtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is csatlakozott az uniós tagállamok vezetőihez, ahol a megtámadott ország pénzügyi és fegyveres segítéséről egyeztettek. A legnagyobb kérdés a jóvátételi kölcsön ügye volt, amiben egyelőre nem született meg a politikai döntés. A háború elején befagyasztott orosz állami vagyon egy jelentős része a belgiumi Euroclear cégen keresztül volt lekötve. A lejáró kötvényekből származó nyereséget hosszas huzavona után már átadják Ukrajnának, havi 2-3 milliárd euró értékben, de az eredeti vagyonhoz eddig nem nyúlt az EU.
Orbán Viktor helyett Robert Fico fogja kérni az EU politikai vezetőit, hogy Magyarország nélkül fogadják el a csúcstalálkozójuk Ukrajnáról szóló zárónyilatkozatátMivel egyelőre nem látszik a háború vége, újabb tervek születtek, hogyan is lehetne ezt a pénzt Ukrajna számára elérhetővé tenni. Az Európai Bizottság az eddig ismert tervek szerint jóvátételi hitelként adná át Ukrajnának a hamarosan befektetés nélkül álló pénz legnagyobb részét, mintegy 140 milliárd eurót.
Ezt úgy oldanák meg, hogy a befagyasztott vagyon értékében kvázi hitelt adnának a kijevi vezetésnek, ezt a hitelt viszont csak akkor kellene visszafizetni, ha Oroszország egy békemegállapodás keretében háborús jóvátételt fizet Ukrajnának. Szükség volna azonban valamilyen biztosítékra is, hogy ha valami miatt mégis vissza kéne adni az Oroszország tulajdonát képező vagyonokat, akkor azt ne egyedül Belgiumnak kellene állnia. Ilyen kockázat lehet egy bírósági döntés, vagy ha egy tagállam nem egyezik bele a befagyasztás félévente esedékes meghosszabbításába. Magyarország korábban már fenyegetőzött ezzel, és bár fontos szempont, hogy az Európai Bizottság „Orbán-biztos” megoldást találjon, sok kérdés van még függőben.
Egy EU-s terv szerint Ukrajna 140 milliárd eurós hitelt kaphatna a befagyasztott orosz vagyonból, a legnagyobb kockázatot Orbán Viktor jelentiCsütörtökön tehát Bart De Wever belga miniszterelnöké volt a főszerep, aki megpróbált a csúcstalálkozón teljes körű támogatást elérni az országa által követelt jogi, politikai és pénzügyi biztosítékokhoz.
Volodimir Zelenszkij elnök a brüsszeli sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, ha a pénz elérhető lenne, abból Ukrajnában és az EU-ban gyártott fegyvereket vásárolnának. Emellett bizonyos eszközökért, például a légvédelmi beszerzésekért az Egyesült Államokhoz fotdulnának.
„Magunk közt szólva én nem látok semmilyen tervet Ž mondta az ukrán elnök azzal kapcsolatban, hogyan alakul a béke ügye. Első lépésként szerinte Vlagyimir Putyinnak bizonyítania kéne, hogy tárgyalni akar, de most ehelyett ukrán gyerekek és civilek ellen harcol a világ állítólag második legerősebb hadserege.
Új szankciók: globális kerülőutak és orosz diplomaták
Az EU tagállamai tegnap hivatalosan is elfogadták az Oroszország elleni 19. szankciócsomagot, miután Szlovákia is beadta a derekát energiapolitikai ígéretekért cserébe. Az intézkedések egy része már túlmutat az orosz cégek és személyek szankcionálásán, a hangsúly átkerült azokra, akik kerülőutakat biztosítanak az orosz hadigépezet támogatására. Így bizonyos tádzsik, kirgiz, kazah, hongkongi és egyesült arab emírségekbeli cégekkel és bankokkal is tilos lesz uniós feleknek üzleti kapcsolatba lépni. Több kriptovalutával kereskedő céget és egy, a Kreml hathatós támogatásával létrehozott kriptovalutát is betiltanak az EU-ban.
Az eddigi energetikai szankciókat kijátszó nemzetközi hálózatra is újabb csapást kíván mérni az EU, így az ún. árnyékflottából újabb 177 hajót listáznak, valamint két olyan kínai finomítót is kizárnak az európai kereskedelemből, akik eddig az orosz olajat kerülőutakon a globális piacokra szállították, a G7 országok által megszabott ársapka alatti áron.
Mostantól a schengeni övezetben dolgozó orosz diplomaták mozgását is korlátozzák. Erre azért került sor, mert az egyik országba diplomataként akkreditált orosz kémek eddig zavartalanul mozoghattak az övezet más országaiban is, és a jelek szerint bizonyos szabotázsakciókat is fedésben dolgozó orosz ügynökök követtek el. Innentől minden orosz diplomata köteles lesz előre bejelenteni, ha hivatalos állomáshelyétől eltérő országba kíván belépni, a tagállamoknak pedig lehetőségük lesz a belépést előzetes engedélyhez is kötni.
