A szeptemberben indult tanévben rekordot döntött a külföldön tanuló magyar diákok száma, a középiskolás diákok mentorálásával és felvételire való felkészítésével foglalkozó Engame Akadémia tegnap bemutatott adatai szerint 18 391 fiatal jár más ország egyetemeire. Ez a szám 2017-ben még 14 ezer fő körül volt, ami 30 százalékos emelkedést jelent hét év alatt. A növekedés azért is meglepő, mert ezzel párhuzamosan a magyar felsőoktatási intézményekben is emelkedett a felvettek száma, idén a több mint 129 ezer jelentkezőből 95,9 ezret vettek fel. Összességében a külföldön tanulók aránya a teljes magyar felsőoktatási hallgatói populációban 7 százalék körül alakul, vagyis minden tizennegyedik magyar egyetemista külföldön tanul.
A fenti adatok hivatalosan csak becslésnek számítanak, a magyar állam ugyanis nem összesíti ezeket a számokat (legalábbis elérhető adatbázisban biztosan nem), az Engame immáron nyolcadik éve a fogadó országok nemzeti oktatási hivatalainak statisztikáiból dolgozik, így ezek a legpontosabb számok, amit a témában tudni lehet. Az akadémia idén tavasszal arról is végzett egy kutatást 504 külföldi felsőoktatási intézményben tanuló vagy már végzett diák körében, hogy mi motiválta őket a döntésük meghozatalakor. Ebből az derült ki, hogy 48,8 százalékuk a magyarországi politikai és társadalmi környezet miatt döntött más ország egyeteme mellett. 36 százalékuk a külföldi diplomával elérhető munkalehetőségeket, 33 százalékuk a magyar felsőoktatás színvonalát, 29 százalék a magyar képzések szemléletét, módszereit jelölte meg okként. Emellett harmaduk a kalandvágyat és közel ugyanennyien a magyar megélhetési körülményeket is megnevezték döntésük egyik katalizátoraként. A nyugati egyetemek vonzerejét növeli, hogy már sok olyan alapszak is elérhető, amihez hasonló itthon nincsen, például a mesterséges intelligencia, vagy a fenntartható fejlődés témakörében, és jellemzőek az első hallásra meglepően különböző tudományterületeket magukba foglaló interdiszciplináris képzések.
Rosszabbak a magyar fiatalok kilátásai, mint a szüleiké voltakMint azt Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatási vezetője elmondta a kutatásuk bemutatóján, a magyar diákok célországai között jelentős átrendeződés figyelhető meg az elmúlt években. A változás mögött elsősorban a fogadó országok politikai szabályozásai, a szigorodó felvételi követelmények, a „természetes telítődés” és más helyi sajátosságok állnak. A legnépszerűbb ország a magyar diákok körében a földrajzi közelségnek, stabil, kiszámítható közegnek és az ingyenességnek köszönhetően Ausztria, ahol 4218 magyar diák tanul. A második helyezett Németország 3139 diákkal, ahol az alacsonynak számító (3000 euró körüli szemeszterenként) tandíj mellett az erős kutatási háttér és széles képzési kínálat jelenti a fő vonzerőt. A trendek változását Hollandia előretörése jelzi, ahol jelenleg 3340 magyar tanul, az alacsony tandíjaknak és sok angol nyelvű képzésnek köszönhetően. Bár az országban lakhatási válság van, és a holland diákok egy része szívesen látná, ha kevesebb lenne a nemzetközi diák (vagy legalább megállna a növekedés), az állam bőkezűen támogatja a tanulás mellett munkát vállaló diákokat, így akár az anyagi önfenntartás is lehetséges a magyarok számára.
2020 óta az Egyesült Királyság felsőoktatását választó magyar diákok száma meredeken csökken, így már csak a negyedik legnépszerűbb ország, körülbelül 1500 tanulóval. A Brexit óta a megemelkedett tandíjak, a vízum- és bevándorlási szabályok szigorodása és a diákhitel lehetőségek megszűnése szinte lenullázta a Kelet-Európából érkező diákok számát, a magas tandíjakat kizárólag a legjobb elitegyetemekért hajlandók kifizetni azok, akik megtehetik. Az ötödik helyen pedig Dánia található, 838 magyar diákkal, itt a mérleg egyik serpenyőjében a sok angol képzés van és ingyenes oktatás van, viszont magasak lehetnek a megélhetési költségek.
Gyorsuló ütemben növekszik a külföldi egyetemeken tanuló magyar diákok számaViszont Nádas Rita azt is hangsúlyozta: új célpontok is megjelentek a magyar diákok érdeklődésének fókuszában az utóbbi időben, és ez az átrendeződés az egész világon megfigyelhető. Elég csak a régebben világszerte álomcélpontnak számító USA kormányzatának külföldi diák-ellenes lépéseire gondolni, melynek során több ezer diákvízumot vontak vissza. A Brexit és a Trump kormányzat politikája miatt a hazai diákok körében egyre népszerűbb Írország, Belgium, Svédország, Finnország, Spanyolország, Olaszország és Svájc is, emellett feljövőben vannak a nem USA-n belüli amerikai egyetemek. Ilyen a Magyarországról elüldözött bécsi CEU, a Bard College Berlinben, a NYU Abu Dhabi, a The American University of Paris és a budapesti McDaniel College is, amelyek az említett akadályok nélkül nyújtanak amerikai diplomát. Összességében Nádas Rita szerint a nemzetközi ranglistákon betöltött előkelő helyezések helyett a családok a földrajzilag közeli, magas közbiztonsággal rendelkező, anyagilag is vállalható célpontokat kezdik keresni a gyerekeik számára
Egyre több a külföldi egyetemista idehaza
A 2024/2025-ös tanév őszi félévében már 45 755 külföldi hallgató tanult magyarországi egyetemeken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. Ez 2618 fővel több, mint egy évvel korábban, és a hazai felsőoktatásban tanulók 13,9 százalékát teszi ki. A legtöbben (3383 fő) Németországból érkeztek, de sokan érkeztek Kínából (2769 fő) és Iránból (2142 fő) is.
A statisztikákban a magyar állampolgársággal nem rendelkező hallgatók, továbbá a nem Magyarországon született kettős magyar állampolgárok minősülnek külföldinek. A szomszédos országok közül Romániából (3083 fő), Szerbiából (1827 fő) és Szlovákiából (1817 fő) származik a legtöbb, magyar egyetemi képzéseken tanuló hallgató.
A külföldi hallgatók száma jelentősen emelkedett az elmúlt tíz évben: 2014-ben még 24,6 ezren tanultak magyarországi egyetemeken, vagyis tíz év alatt, 2024-re több mint 21 ezer fővel emelkedett a számuk. Az egyik legnagyobb növekedés a kínai hallgatók számában következett be, 2014-ben még csak 725-en voltak, 2024-ben pedig már majdnem négyszer ennyien. Az iráni hallgatók száma 991 főről több mint 2100 főre, az indiai hallgatóké 97 főről 1279 főre, a pakisztáni hallgatóké 78-ról 1395 főre emelkedett tíz év alatt. Ugyanakkor például a Brazíliából származó hallgatók száma csökkent, 1362 főről 230 főre.
Milliárdokba kerülnek az államnak a keleti nyitás jegyében ide csábított külföldi diákok, de Szijjártó Péter így is ajánlgatja a helyeketA magyarországi egyetemek azért is vonzóak a külföldi hallgatók számára, mert itt lényegesen olcsóbban lehet tanulni, a tandíjak és a megélhetési költségek is sokszor alacsonyabbak, mint más nyugat-európai vagy észak-amerikai államokban. A külföldi hallgatók számának növelését az állam is támogatja a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogrammal, amellyel a külföldi hallgatók tanulmányait és lakhatását is támogatják. A Népszava tavaly novemberben számolt be arról, hogy a program finanszírozására annak 2013-as indulása óta több tízmilliárd forintot költött az állam. Ennek ellenére a Tempus Közalapítvány idén májusban publikált felmérése szerint a külföldi hallgatók is egyre jobban érzik a magyarországi gazdasági nehézségeket: a kutatásban résztvevő hallgatók 63 százaléka jelezte, mentális jóllétüket negatívan befolyásolja a jelenlegi gazdasági környezet.
Az Oktatási Hivatal adataiból az is kiderült, hogy a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók körében az orvos- és egészségtudományi képzések számítanak az egyik legnépszerűbbnek, a 2024-es őszi félévben 12 324-en tanultak ilyen képzéseken. Ugyancsak népszerűek körükben a hazai gazdaságtudományi (5891 fő) és az informatikai (3652 fő) képzések. Az említett időszakban 34 204 fő, vagyis a külföldi hallgatók mintegy 75 százaléka tanult önköltséges, vagyis tandíjas formában.
