Nem hazugság, és nem álhír, hogy a KSH 9,5 százalékról 20,9-re módosította a gyermekszegénységi rátát, egészen pontosan a gyerekekre vonatkozó relatív jövedelmi szegénységi adatot az idén végrehajtott revízió hatására. Ennek pontos időpontja szeptember 29-e volt, így igaz az az állítás, hogy minden 5. gyermek szegénységben él Magyarországon, és ezt támasztotta alá lapunk érdeklődésére Gábos András, a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezető kutatója.
Gábos Andrást azt követően kerestük, hogy Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó azt írta Orbán Viktor ATV-nek adott interjúja után: a riporter tévesen kérdezett a gyermekszegénységről, amikor azt állította, hogy a KSH 9,5 százalékról 20,9-re módosította a gyermekszegénységi mutatót, és ez az „Európai Unióban is kirívóan rossz adat, minden ötödik gyermek mélyszegénységben él". Szalai Piroska szerint ebből semmi nem igaz, az egész álhír, a KSH soha nem állított olyat, hogy 9,5 százalék lenne a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő gyermekek aránya hazánkban. (A kérdésre egyébként Orbán Viktor az interjúban elismerte, hogy igazak a statisztikák, hogy minden ötödik gyerek mélyszegénységben él vagy az fenyegeti, „ami sok, de attól függ, honnan nézzük.” Szerinte a helyzet nem jó, de jobb mint volt, vagyis javuló a tendencia, „a pálya szegénység ügyben jó”. Egyébként Orbán megjegyezte azt is: „olyan gyermek, akit a családtámogatás nem ér el, Magyarországon nincs”, és szerinte meg kellene nézni, hogy cigány vagy magyar gyerekekről van szó, budapestiekről vagy vidékiekről).
Orbán Viktor: Amikor Donald Trump azt mondta, hogy Magyarország nem kap szankciómentességet, akkor már tudtam, hogy megadjaLapunk kérdésére Gábos András fontosnak tartotta tisztázni, hogy a gyermekek körében mért relatív jövedelmi szegénységi ráta, és a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek aránya nem ugyanaz a mutató, a „félreértést” ez is okozhatja. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők mutatója egy összetett mérőszám, annak egyik eleme a relatív jövedelmi szegénységben élők száma, ahogy ide tartozik a súlyos anyagi és társadalmi deprivációban (nélkülözésben), vagy munka nélküli háztartásban élőké is. A revízió alapvetően csak a relatív jövedelmi szegénységi mutatót érintette, a másik kettőt nem.
Tehát arra a kérdésre, hogy hány gyerek él szegénységben Magyarországon, nem lehet egyértelmű és pontos választ, vagy vitathatatlan számot mondani. A politikai döntéshozók az adatokat monitorozásra, a folyamatok nyomon követésére használják, a vitában érdekelt felek pedig arra törekszenek, hogy a maguk számára kedvezőbb számokat emeljék ki. Véleménye szerint az összetett mutatókra nem lehet politikai beavatkozást építeni, annak az egyes komponensei által jelzett problémákra kell keresni a választ. Mindegyik fontos mutató és ezeket együtt érdemes vizsgálni, de azt a szakértő szerint ki lehet jelenteni, hogy amikor szegénységről beszélünk,
akkor az alatt hagyományosan a relatív jövedelmi szegénységi rátát értjük. A gyerekekre vonatkozóan ez Magyarországon azt jelenti, hogy a KSH által is igazoltan 20,9 százalékuk, tehát minden 5. gyerek jövedelmi szegénységben él.
Mint arról beszámoltunk, Gábos András az a szakember, aki kollégájával, Tátrai Annamáriával áprilisban írt elemzést arról, hogy a KSH éveken keresztül olyan szegénységi adatokat közölt, melyek minősége, megbízhatósága kérdéses volt. Több évben, például 2021-ben is közvetlenül a szegénységi küszöb környékén, jellemzően afelett olyan jelentős jövedelemcsoportosulást láttak, ami általában a jövedelemeloszláshoz kapcsolódó okkal, sem társadalmi folyamatokkal, sem adminisztratív intézkedésekkel nem volt magyarázható.
„A KSH szegénységi adataival kapcsolatos aggályokat megerősíti, hogy azok nem mutatnak összefüggést a hivatal saját jövedelmi adataival sem”A Központi Statisztikai Hivatal egyébként A háztartások életszínvonala - A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya néhány társadalmi jellemző szerint – című fejezetében azt írja: a 18 év alattiak szegénységi helyzete változatlan maradt, arányuk 2023-ban és 2024-ben változatlanul 22,9 százalék. Ez a szám 2016-ban 38,6 volt, a legmagasabb, 43,9 százalékos értéket 2012-ben érte el.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány legutóbbi éves jelentésében, a Gyermekjogi Civil Koalíció pedig idén márciusi nyilatkozatában hívta fel arra a figyelmet, hogy az Eurostat adatai szerint a gyerekek nagy számban érintettek a szegénység kockázatával, miközben 17 éve nem emelkedik a családi pótlék. Eszerint a felmérés szerint a súlyos nélkülözésben – a medián jövedelem 40 százaléka alatti szinten –, vagyis szegénységben élő gyermekek száma folyamatosan nő.
A 18 éven aluliak körében 2014-ben 118 ezer gyermek, a 0-17 évesek 7 százaléka élt ilyen körülmények között, 2023-ban már 13,1 százaléka, ami 224 ezer gyereket jelentett.
Az 5 éven aluliak körében 2014-ben 47 ezren, 2023-ban 76 ezren tartoztak ebbe a jövedelmi csoportba.
Ezek a gyerekek olyan háztartásokban nevelkednek, amelyek átlagjövedelme nem haladja meg a havi 150-170 ezer forintot.
Óriásiak a vagyoni különbségek Magyarországon, a háztartások leggazdagabb felső tizedénél koncentrálódik a teljes lakossági vagyon 72 százalékaKSH: a Covid–19 okozta a szegénységi adatok torzulását