A 17 éven aluli fiatalok 22,9 százalékát, a nyugdíjasok 21,3 százalékát fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata 2023-ban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felülvizsgált adataiból. Az előbbi magasabb, az utóbbi alacsonyabb a korábban 2023-ra publikálthoz. A KSH ugyanis adatrevízió alá vette a szegénységi adatait, miután azok hitelességét több társadalomkutató is megkérdőjelezte.
A felülvizsgálat után az Eurostat által is auditált, újraszámolt friss adatok alapján mintavételi hibahatáron belül korrigálni kellett a szegénységi adatokat. Eszerint 2018-ban a magyarok 21,1 százalékát fenyegette szegénység, a mutató 2023-ra 19,3 százalékra csökkent. Az első adat 1,1 százalékkal magasabb a korábban közöltnél, a legfrissebb 2023-as adat azonban 0,9 százalékos csökkenést mutatott az előző adatfelvételhez képest – ismertette Tóth Tamás, KSH elnökhelyettese, a szervezet sajtótájékoztatóján. A KSH a jövedelmi szegénység, illetve a szegénységi kockázatok felmérését az Eurostat módszertana szerint egy 7000–8000 elemű mintán végzi el minden évben, ezeket vizsgálták felül a 2022-es népszámlálási eredmények ismeretében, ami egy jóval szélesebb adatbázis – hangsúlyozta a KSH elnökhelyettese.
A KSH visszautasítja, hogy manipulált volna, de kész felülvizsgálni a gyanúsnak tartott szegénységi adatokatMár tartott az adatrevízió, amikor több kutató arra hívta fel a figyelmet, hogy a KSH szegénységi adatbázisába olyan jövedelmi adatok is kerültek, amelyeknél felmerült az adatkozmetikázás lehetősége. Kiugróan sok ember jövedelme került épp a szegénységi küszöb fölötti jövedelemkategóriába, ráadásul arra is volt példa, hogy az emberek nettó jövedelme magasabb volt a bruttónál – ami a magyar adórendszerben elképzelhetetlen. A kutatók szerint ezzel a KSH szegénységi adatfelvételének hitelessége kérdőjeleződött meg, hisz az adattorzulások eredményeként az jöhetett ki, hogy a szegénységgel fenyegetett, alacsony jövedelmű családok száma kisebb a ténylegesnél.
A KSH az első pillanattól tagadta a manipulációt, sőt, továbbment: a kutatók valós problémafelvetését politikai töltetű támadásnak értékelte. Most elmondták, hogy a 2021-es adatfelvételbe – a Covid-lezárások miatt – nem megfelelő adatok kerülhettek. Ugyanis a nyugdíjasok nem engedték be lakásaikba a felmérést végző szakembereket, ezért a mintába került nyugdíjasok jövedelemadatait más statisztikákból vették be. Ilyenkor az átlagos nyugdíjjal, átlagos nyugdíjas jövedelmekkel helyettesítették az adatokat, ezért keletkeztek a jövedelmi skálán több helyen is kiugró értékek a normális, megszokott eloszlás helyett. Tóth Tamás szerint az csak véletlen, hogy az egyik ilyen jövedelemtorlódás éppen a szegénységi küszöb felett alakult ki.
Évek óta nem kapnak prémiumot a Központi Statisztikai Hivatal dolgozói, lakhatási támogatás vagy szolgálati lakás sem jár„A KSH szegénységi adataival kapcsolatos aggályokat megerősíti, hogy azok nem mutatnak összefüggést a hivatal saját jövedelmi adataival sem”Az adatfelülvizsgálat során népszámlálási adatok segítségével ezek a kiugró jövedelmi csoportosulásokat kisimították, javítottak a jövedelemadatok pótlási rendszerén, a bruttósítási algoritmuson. Mind a régi, mind az új módszertant ellenőrizte az Eurostat – vagyis azokat érvényesnek tekinti. Tóth Tamás hangsúlyozta, hogy bár szükség volt újraszámolásra, a korábbi KSH-adatok is megfelelő alapot biztosítottak szegénység mérésére, vagyis szakmai hiba nem történt.
