Az ukránoknak is méltányolniuk kellene, hogy Magyarország első számú villamosenergia-ellátójuk - ismételte meg egy héttel ezelőtti parlamenti beszédében az alig leplezett fenyegetést Orbán Viktor.
A tényadatok alapján ez a hazugság határát súroló csúsztatás. Az Enerdata adatai szerint az ukrán villamosenergia-igények az 1991-es, 230 terawattórás (TWh) csúcshoz képest 2022-ig 80 TWh-ra estek. Áramtermelésük, amiként mindig is, valamivel több, körülbelül száz TWh és az ív követi a fogyasztáscsökkenését. A Világbank adatbázisa szerint az ország tavaly 5 TWh-t vásárolt külföldről és 1 TWh-t adott el. Ezen belül másfél TWh-val kétségkívül Magyarország számított a legnagyobb eladónak. Ugyanakkor ez a mennyiség az ukrán összfogyasztáson belüli körülbelül 1 százalék. Fontos beszállítók még a szlovákok, a románok, a lengyelek, a moldávok és a belgák. Magyarország esetleges kiesése tehát könnyen pótolható lenne. Az adatok ugyanakkor szórnak. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint ugyanis Ukrajna teljes árambehozatala nem több fél százaléknál.
Orbán Viktor: Az Európai Unió a dögrovás jeleit mutatja, ne veszítsük el a józan eszünketHáború sújtotta északkeleti szomszédunk tavalyi gázigénye 18-19 milliárd köbméterre becsülhető. Ez jelentős visszaesés az 1991-es, 118 milliárdhoz, de még a 2021-es 27 milliárdhoz képest is. Elsősorban a szétlőtt vagy elcsatolt ipari igények estek. Az ország elvileg bőven el tudná látni magát: becsült föld alatti készletei 670 milliárd köbméterre rúgnak. Az IEA szerint tavalyelőtt igényeik négyötödét belföldről látták el. Ennek némiképp ellentmond, hogy a Világbank tavaly 13 milliárd köbméter beszerzéséről tudósít. Legnagyobb eladójuk eszerint 7,8 milliárd köbméterrel Svájc. Ez azért nem meglepő, mert számos uniós kereskedő, köztük a magyar többségű MET, svájci bejegyzésű. A második legnagyobb partnerük 2,4 milliárddal Magyarország, majd következik Ausztria 960 millióval, de partner Moldova, az Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emírségek, illetve jelképes mennyiséggel a szlovákok és a csehek is. A legolcsóbbak a moldávok, majd az emírségek, a svájciak, a csehek és a magyarok. Magyarország tehát Ukrajna gázigényeinek körülbelül tizedét fedezheti. Ezzel kiemelkedő és nem is drága, de a jelek szerint más szállítókkal szintén kiváltható.
Szélenergiával olcsóbb az áram, az új paksi orosz blokkok soha nem fogják behozni a tízezer milliárdos költségüketOlajfinomítás tárgyában viszonylag rosszul állnak. Az Enerdata szerint 8 millió tonnás üzemanyagigényükhöz képest finomítóik 2022-ben 674 ezret állítottak elő. Ez nem háborús hatás. A 67 millió tonnás igényű és 62 millió tonnás termelésű, 1990-es csúcsév után a két esés egymást követte. Bár 2010-ig a termelés közel állt a fogyasztáshoz, azt követően előbbi leszakadt.A Világbank szerint Ukrajna tavaly 7,5 millió tonna olajterméket - főleg üzemanyagot - vásárolt nem kevesebb mint 55 államtól. A legnagyobb beszállítók 1,6 millióval a görögök, a másodikok a lengyelek, a harmadikok a litvánok. Magyarország a listán 74 ezer tonnával a 19.
Magunktól féltjük az ukrajnai gyerekeket
Augusztus végén, miután Ukrajna hivatalosan is elismerte a Magyarországot és Szlovákiát Oroszországból ellátó Barátság kőolajvezeték orosz telepeinek bombázását, Orbán Viktor felvetette, hogy Ukrajna is kiszolgáltatott a Magyarország felőli gáz- és áramszállításoknak és ezek a csatornák is „bármikor” leállhatnak. A kormánypropaganda hosszan ismételgette a fenyegetést, de Szijjártó Péter illetékes miniszter időnként már úgy fogalmaz, hogy Magyarország nem akarja az Ukrajnában élő, akár magyar nemzetiségű, netán épp kényszersorozást átélt gyerekektől megvonni az energiát. Az EU történetében még sose fordul elő, hogy egy állam a területén szállított áruk kivitelét vélt vagy valós politikai okból megszakította volna.
A lengyeleknél olcsóbban adjuk a gázt
Az Eurostat szerint az Európai unióból messze a legtöbb földgáz – 2010 óta 26 milliárd köbméter – Magyarországról került Ukrajnába. Tavalyelőtt ez a szint 1,6, 2024-ben 1,9, idén júniusig 1,2 milliárd köbmétert tett ki. A szállítások 2017-től futottak fel egész a 2020-as, 4,6 milliárd köbméteres csúcsig. Igaz, közben érkezett is onnan ukrán fűtőanyag. A 2017-ben 2,5 milliárd köbméteren tetőző, 2022-ben 578 millió köbmétert elérő behozatal idénre elapadt. Az ukránok második legfontosabb uniós beszállítói eszerint az idén júniusig félmilliárd köbmétert küldő lengyelek; igaz, tavaly az adatbázis alig mutat forgalmat. Korábban kaptak gázt a románoktól, a szlovákoktól, a görögöktől és a bolgároktól is. Az árak alapvetően a holland tőzsdét követik. A magyarok általában olcsóbbak a lengyeleknél, bár a ritkán szállító bolgárok és a románok sokszor még kevesebbet kérnek.
