Nagyra értékelem Frölich Róbert országos főrabbi és Szabó Györgynek, a Mazsök elnökének elkötelezettségét a belső-erzsébetvárosiak életminőségének javítása mellett. Terézváros számára a felvetésük megtisztelő, ugyanakkor ez olyan súlyú kérdés, amelyben egy esetleges sikeres erzsébetvárosi népszavazás után mindenképpen közvetlenül kell megkérdezni a terézvárosiakat a szándékaikról, szintén népszavazás útján - válaszolta a Népszava kérdésére Soproni Tamás VI. kerületi polgármester.
A polgármester szerint „nagyon komoly döntést” kell hoznia a VI. kerületnek, amikor elbírálja az Erzsébetvárostól elszakadni kívánó negyed kérését, de csak akkor kerülhet a testület elé az ügy, ha mindkét népszavazáson többségi támogatást kap a csatlakozás. Mint mondta, a népszavazás előtt az Airbnb-szabályozás bevezetését megelőző kerületi véleménynyilvánító szavazáshoz hasonlatosan be fogják mutatni a kerületieknek a pro és kontra érveket, hogy ezek ismeretében szavazhassanak.
A terézvárosi képviselő-testület is megszavazta, hogy 2026-tól ne lehessen Airbnb-zni a kerületbenA terézvárosi polgármester nem tagadja, nagy terhet vennének át a bulinegyeddel. Nagy kérdés például, hogy mi lesz a bulinegyedben még az előző kerületvezetés által több ezer fős szórakozóhelyek éjszakai nyitvatartására kiadott engedélyekre, a VI. kerületben ugyanis ez nem engedélyezett. – Erzsébetváros polgármesterét, Niedermüller Pétert tisztelem, semmiképpen nem akarok neki ártani – jelentette ki Soproni Tamás lapunknak, hozzátéve, hogy eddig nem beszéltek az ügyről. Szerdán azonban talán sort kerítenek rá egy Nagykörútról szóló fővárosi egyeztetésen.
Soproni egyébként úgy véli, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter, V. kerületi polgármester sem zárkózott el a két főrabbi által felvetett csatlakozástól, csak annyit mondott, hogy számára elsődlegesen Belváros-Lipótváros lakosainak jóléte a fontos. Nincs ezzel másként ő sem.
„Belső-Erzsébetváros valós és létező problémáit csak konstruktív együttműködéssel lehet megoldani, nem az irányítószám megváltoztatásával”Két rabbi kezdeményezi, hogy másik kerülethez tartozzon Budapesten a belső-erzsébetvárosi zsidónegyedFrölich Róbert országos főrabbi kérdésünkre megerősítette, hogy lefolytatták az első, kapcsolatfelvevő tárgyalásokat Szabó György Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke társaságában Soproni Tamás és Szentgyörgyvölgyi Péter polgármesterekkel az egyre közelebb kerülő népszavazás ügyében. Soproni Tamás biztosított minket arról, hogy “egy esetleges sikeres erzsébetvárosi népszavazás után mindenképpen megkérdezik a terézvárosiakat a szándékaikról, szintén népszavazás útján." Szentgyörgyvölgyi Péter hangsúlyozta, hogy ő maximálisan Belváros-Lipótváros lakóinak érdekeit veszi figyelembe. A két tárgyalásnak ezek voltak a lényeges konklúziói. Azt is hozzátette, hogy a polgárőrség szervezése már a finisben van, reményeik szerint a következő, egy-két héten belül megtartandó újabb lakógyűlésen már be is jelenthetik a megalakulását. Mivel nincs mögöttük semmilyen apparátus, így kicsit lassabban haladunk a tervezettnél.
Ahogy arról beszámoltunk a két rabbi a Belső-Erzsébetvárosban uralkodó áldatlan és tarthatatlan állapotok, illetve az önkormányzat ez ügyben tapasztalt semmittevése miatt bejelentette: népszavazást kezdeményeznek a negyed kiválása érdekében. A VII. kerületi képviselők – kivéve a Fidesz és a Kutyapárt – ezt követően indulatos lakossági felszólalásokkal tarkított ülésen - Niedermüller Péter (DK) kerületi polgármester javaslatára – határozatot hoztak arról, hogy ellenzik a bulinegyed kiválását. Niedermüller üres hangulatkeltésnek nevezte a felvetést. A kiválás szerinte rendkívül hátrányosan érintené Erzsébetvárost, jelentős bevételtől esnének el.
Magyar György szerint kezdeményezhetnek népszavazást a rabbik Belső-Erzsébetváros kiválásárólElfajult a vita Belső-Erzsébetváros kiválásáról, az országos főrabbi a legszívesebben feloszlatná a képviselő-testületA kiváláshoz elsőként a bulinegyedként elhíresült, Károly körút–Rákóczi út–Erzsébet körút–Király utca által határolt területen élőknek kell népszavazáson kinyilvánítani elszakadási szándékukat. Ezt követően lehet kiírni a „fogadó” kerületben a népszavazást. Ezt követően az érintett képviselő-testületeknek meg kell állapodni a területrészek átadásáról, amit közigazgatási szerződésben kell rögzíteni, amely tartalmazza az átkerülő terület határait, nagyságát, a vagyon megosztását. Ehhez az ott lakó választópolgárok többségi támogatása szükséges. Ezt követően dönt a kormány a kerülethatárok átírásáról. A folyamat több évig tarthat.
