„Belső-Erzsébetváros valós és létező problémáit csak konstruktív együttműködéssel lehet megoldani, nem az irányítószám megváltoztatásával”

„Egy önkormányzattól elvárná az ember, hogy legalább a saját szabályait betartatja, de itt Belső-Erzsébetvárosban erre hiába várunk. Az utcákat elborítja a szemét, az emberi vizelet és ürülékszag már annyira beleitta magát a járdákba és a házfalakba, hogy szinte gázálarc kell ahhoz, hogy végigsétáljunk itt. A kerületvezetése ténykedése kimerül abban, hogy reggel összeszedik a szemetet és néha végigmegy egy vizes kocsi, de ez semmire se elég” – magyarázza a Frölich Róbert országos főrabbi, aki Szabó György Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnökkel közösen bejelentették: kezdeményezést indítanak annak érdekében, hogy „Belső-Erzsébetváros, azaz a nagymúltú zsidónegyed, amely az utóbbi években bulinegyedként híresült el, váljon le Erzsébetvárosról és csatlakozzon a szomszédos V., VI. vagy a VIII. kerülethez”.

Frölich Róbert főrabbinál saját megfogalmazása szerint az tette be a kaput, amikor szemtanúja volt részeg fiatalok „tobzódásának” a Klauzál téri holokauszt emlékművön. Mint számára később kiderült ez nem egyszeri és ritka eset, hanem hétköznapi történés. De már előtte telítődött a német vendégmunkások nem egészen Hölderlint idéző óbégatásával, vagy az angol dokkmunkás fiatalok nem Shakespeare-i mélységű danolászásával a Wesselényi-Kazinczy utca sarkán éjszakáról-éjszakára. A Népszava kérdésére válaszolva azt is elmondta,

Az is meglepte őket, hogy arra sem volt semmi reakció, amikor polgárőrség létrehozását kezdeményeztek és erről egyeztettek Terdik Tamással, Budapest rendőrfőkapitányával és Fabó Csaba kerületi kapitánnyal, akik egyébként üdvözölték a kezdeményezést.

„A bulinegyed problémái mellett jelentős felháborodást váltott ki a lakosság által fizetendő éves parkolási hozzájárulás összegének év eleji megemelése, majd a parkolók számának májusi drasztikus csökkentése, amelyről ráadásul senkivel nem egyeztettek előtte. A Vitézy Dávid által emlegetett alátámasztó közvélemény-kutatás aligha lehetett reprezentatív, ha senki nem hallott róla Belső-Erzsébetvárosban” – jegyzi meg Frölich Róbert, aki szerint nem az a gond, hogy csak három utcával arrébb találni parkolóhelyet, hanem az, hogy még távolabb sincs egy se. Az utcai parkolók megszüntetésével ugyanis nem épültek mélygarázsok vagy parkolóházak. A forgalomcsillapítás okán bevezetett intézkedések miatt az itt élőknek óriási vargabetűket kell leírni mindennap, hogy hazajuthassanak.

– válaszolta arra a kérdésünkre, hogy miért rabbiként jegyzik az alapvetően polgári kezdeményezést. Majd azt is hozzátette, hogy 2000 éves tanítás szól arról, hogy álljanak ki magukért és másokért. Ezt teszik most. Tisztában vannak vele, hogy hosszú és nehéz út áll előttük. Elsőként 2000-2500 aláírást kell gyűjteniük, hogy egyáltalán kezdeményezhessék a népszavazás kiírását. Úgy véli, ennyit nem lesz nehéz összegyűjteni, hiszen nap mint nap megállítják őt az utcán, hogy a támogatásukról biztosítsák. Van olyan kerület, amelynek vezetőjével már tárgyaltak is, nem zárkózott el. De arról hiába kérdeztük, nem árulta el, hogy kivel is egyeztettek eddig az ügyben.

Soproni Tamás, Terézváros polgármestere mindenesetre megtisztelőnek tartotta, hogy az általa vezetett kerület is felmerült, mint csatlakozási cél a rabbik kezdeményezésével kapcsolatban. De azt azért némi humorral fűszerezve sietve hozzátette: „egyetlen más kerülettel szemben sincsenek területi követeléseink, tiszteletben tartjuk az 1873-as határmódosításokat, de persze örülünk, ha megtörténik a történelmi igazságtétel, és több mint 150 év után legalábbis közelebb kerülünk Nagy-Terézváros történelmi határainak helyreállításához”.

Belváros-Lipótváros lapunknak küldött válaszában hosszan sorolta az elmúlt években tett intézkedéseit, amelyek eredményességének tulajdonítják, hogy más városrészek lakói is követendő példának tartják. Ezzel együtt „továbbra is mindenekelőtt az ott élők otthonaként tekintenek az V. kerületre és ennek jegyében hozzák meg döntéseiket”. 

A VII. kerületből kiválni szándékozók befogadásáról a VIII. kerületet is megkérdeztük, de egyelőre nem kaptunk választ. Erzsébetváros közleményben válaszolt kérdéseinkre.

– véli Niedermüller Péter polgármester, aki szerint párbeszéd kell nem hangulatkeltés. Visszautasítja, hogy kísérleteznének a közlekedéssel, gyalogosbarát utcákat alakítanak ki, ők költik a legtöbbet a közterületek takarítására. A biztonságérzet biztosítása rendőrségi feladat, a vendéglátóhelyek korlátozására átfogó szabályrendszert alakítottak ki. Niedermüller arra is felhívta a figyelmet, hogy az erzsébetvárosiak egy évvel ezelőtt arra szavaztak, hogy ezen az úton menjenek tovább.

– rajzolt jogi hátteret lapunk kérésére Magyar György ügyvéd. Az adott ügyben az önkormányzati törvény alkalmazható, miután a budapesti kerületekre nézve nincs külön szabályozás.

Az érintett képviselő-testületek megállapodhatnak egymással határos területrészek átadásáról, ezt közigazgatási szerződésben kell rögzíteni, amely tartalmazza az átkerülő terület határait, nagyságát, a vagyon megosztását. Lakott terület esetén egy előkészítő bizottságot is létre kell hozni. A tagok felét az érintett településrész önkormányzati képviselői vagy választópolgárai közül kell megválasztani. A megállapodáshoz az ott lakó választópolgárok – helyi népszavazással kinyilvánított – többségi támogatása szükséges.

A rabbik kezdeményezése nem példa nélküli. 1992-ben a helyi lokálpatrióták kezdeményezésére tartottak népszavazást a XX. kerületben, amelynek eredményeként létrejött az önálló Soroksár. Budapest XXIII. kerülete hivatalosan 1994-ben alakult meg. Ez azonban egyszerűbb helyzet volt, mivel önálló új településrész jött létre. Jelen esetben a képviselő-testületek megállapodásán túlmenően helyi népszavazást kell tartani mindkét érintett kerületben.