Hosszú vita bontakozott ki a Belső-Erzsébetváros forgalomcsillapítását célzó előterjesztésről. A kérdés már hónapok óta napirenden van, miután a VII. kerület vezetése erősen nehezményezte, hogy Vitézy Dávid a Podmaniczky Mozgalom vezetője a megkérdezésük nélkül tett javaslatot több erzsébetvárosi utca gyalogosbaráttá tételére. Niedermüller Péter (DK) kerületi polgármester fel is szólalt az ülésén, azt kérve, hogy ne alattvalóként, hanem partnerként tekintsenek a kerületi önkormányzatokra. Azóta több körben is egyeztetett javaslat szerint az autósok elől teljesen lezárják a Liszt Ferenc teret, a Csányi utcát, a Kazinczy utcát, a Dob utcát, a Madách Imre út egy darabját, illetve az Anker köz egészét. Csak behajtási engedéllyel rendelkező autósok célforgalom jelleggel hajthatnának be a Király utca, a Dob utca, a Madách Imre tér meghatározott részére.
Vitézy Dávid felhívta a figyelmet, hogy az általuk megrendelt közvélemény-kutatás szerint az erzsébetvárosiak 60 százaléka támogatja az autósok kiszorítását a belső negyedből. Ebből az is kiderült, hogy az ott élők 80 százalékának nincs autója, miközben a közterületek 80 százalékát autósok használják.
Úgy vélte, hogy jó módszer lett volna a tesztüzem bevezetése, majd a tapasztalatok alapján való döntés. Budapesten a létrejött sétáló utcák közül egyet sem kellett felszámolni. A sikeres európai városok úgy tudták megállítani a népességfogyást, hogy az erőteljes forgalomcsillapítással, minőségi közterekkel és zöldítéssel élhetőbbé tették.
Döme Zsuzsanna a Kétfarkú Kutyapárt képviselője szerint gerilla módon valójában már sétáló utcák a kijelölt közterületek, így az autósok érdeke is, hogy ezt legalizálják, hogy ne ott kapjanak agyvérzést három percenként. Jó lenne, ha kisebb vendéglátóipari vállalkozások teraszengedélyét is támogatná a kerületvezetés.
A színházi megállapodás farvizén a cirkusznak mégis sikerült kiharapni egy darabot az állatkertből a Fővárosi Közgyűlésen„Azok a városok amelyek elveszítik a maguk történelmi belvárosát, azoknak nemcsak múltjuk nem lesz, hanem jövőjük sem. Budapest belső kerületeinek népessége az elmúlt évtizedekben megfeleződött. Az egész város érdeke, hogy ezt az elvándorlást megállítsák. Ehhez hozzá kell nyúlnunk a megrögzött szokásainkhoz” – emelte ki Karácsony Gergely, a főpolgármester szerint kerülni kell a lakosság és a vendéglátósok mesterséges szembeállítását. Fontosnak tartja az éjszakai élet szabályozását is a főpolgármester.
Az átlátható működésről szóló önkormányzat megalkotására tett főpolgármesteri javaslathoz rendkívül sok módosító indítvány érkezett, így a vitát ugyan megkezdték erről az áprilisi ülésen, de döntés ezek feldolgozása után a következő ülésen hoznak. A vitában a Podmaniczky Mozgalom felvetette a vagyonnyilatkozatok, fővárosi képviselők fizetésének nyilvánosságra hozatalát, a rendeletek könnyű kereshetőségét, a hirdetések átláthatóságának biztosítását, illetve a felügyelő bizottságok döntéseinek és jelentéseinek elérhetővé tételét. A Fidesznek erről is az ülésről hiányzó Kollár Kinga jutott eszébe, de most már hazaárulóként emlegették. Radics Béla fideszes képviselő ezután egy trófeát tett „Brüsszel szolgájaként” említett Kollár Kinga asztalára, amit azon nyomban el is távolítottak a Tiszások.
Összeférhetetlenségi eljárás megindítását kezdeményezte a Fidesz fővárosi frakciója Kollár Kinga ellen„Moszkvázásra nem készültem” – szabadkozott Döme Zsuzsanna, aki a kétfarkúak nevében támogatta az átláthatóságot. A Tiszások nevében Porcher Áron fontosnak tartotta, hogy a közpénz ne veszítse el közpénz jellegét, belenyúltak a magyar adófizetők zsebébe. A Fidesz intézményesítette a korrupciót. A kirohanás után ő is üdvözölte az átláthatósági kezdeményezést. A DK a frakciók költését és szerződéseit is nyilvánossá tenné.
A közgyűlés napirendjén szerepel a fővárosi bérlakás program bővítése magántőke bevonását célzó javaslat. Kissé meglepő fordulatként az évek óta eladhatatlan Rimaszombat úti kollégium adná az első pilot program alapját. (A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) legutóbb 6,5 milliárd forintért hirdette a több mint 27 ezer négyzetméteres ingatlant.) Ha a képviselők támogatják az elképzelést, akkor ismét meghirdetik az épületet, ezúttal 5,5 milliárd forintos fix kikiáltási áron, ahogy az is alap, hogy az ingatlanon kialakítható cirka 1000 lakásból 150 darab 1,5-2 szobás, 50 négyzetméter körüli ingatlant legalább 10 évre át kell adni a fővárosnak, amely azokat a Fővárosi Lakásügynökségen keresztül megfizethető lakásként adja bérbe a piacinál olcsóbban. A licit nagyjából abban áll, hogy mely befektető enged át több lakást a fővárosnak. „Vagyonvesztés nem történhet, mivel az ingatlan árát kifizeti a befektető. A megfizethető lakásokra tett vállalás ezenfelül értendő” – sietett tisztázni a közgyűlési vitában Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója.
Vitézy Dávid javaslatára két körös pályázat lesz egy urbanisztikai egy ingatlanfejlesztői. Mint mondta: ez egy kísérleti modell. A fővárosi önkormányzat eddig nem próbálkozott ilyennel. Mindez jó tapasztalatgyűjtés lehet Rákosrendező-projektre, amelynek a megfizethető lakáskérdés központi eleme lenne. A Rimaszombati úti ingatlan az első, amikor konkrét ingatlanról határoz a megfizethető lakások ügyében a Fővárosi Közgyűlés és nem csak elvi döntést hoz. A Fidesz nem bérleti jogot, hanem tulajdont szeretne a Rimaszombati úti magántőkés beruházásban megvalósuló ingatlanban.
