„Amit az Orbán-kormány tett, az pusztítás volt”

Meglepődtem, amikor igent mondott az interjúkérésünkre, hiszen aki ma őszintén beszél a nyugdíjhelyzetről, a kormány kikezdi. Legutóbb Simonovits András közgazdásszal is ez történt, aki magas nyugdíjak arányos csökkentéséről beszélt.

Nem normális, hogy semmiről nincs, és nem lehet valódi társadalmi konzultáció, sőt, továbbmegyek, nem lehet értelmesen vitatkozni sem. Simonovits Andrást is hazug propagandára használta fel a Fidesz, kitüntető figyelemben részesítette még a miniszterelnök is, és volt szíves azt mondani, hogy egy matematikus-közgazdász ne beszéljen bele a nyugdíjrendszerbe. Akkor mégis ki beszéljen róla?

Önre is ez a sors várhat.

Lehet, de engem nem zavar. 15 éve folyamatosan választási kampány van, nem maradhatunk csendben. Van egy alapelv, miszerint, ha gödörben vagyunk, akkor ne ássunk tovább. A kormány meg csak ás és ás.

Simonovits András mondatait kiforgatva, összevágva azzal riogat az Orbán-kormány, hogy a Tisza Párt megadóztatná a nyugdíjakat, miközben Simonovits András nem is a Tisza szakértője, és nem a nyugdíjak megadóztatásáról beszélt.

Így van, azt mondta, hogy a nyugdíjrendszer a magas induló nyugdíjak visszafogása nélkül fenntarthatatlan lesz. Amit a szakértő szakmai vélekedésével tettek, az a kocsmai anyázás szintjén van, ma már ilyen az egész kormányzati politika és kommunikáció. Azt is kijelenthető, hogy miközben ők azt mondják magukról, az adócsökkentések kormánya, ezt semmilyen adat nem támasztja alá, és ezzel a nyugdíjasokat is sújtják. Az adó- és járulékterhelést a bruttó hazai termék arányában mérjük. Nos, ez az arány 2010 óta minimális mértékben csökkent. Bizonyos adók csökkentek, mások nőttek és új adókat vezettek be. Az áfa mértéke világbajnok, 27 százalékos, de az élelmiszer áfa még ennél is több, hiszen azt még egy 4,5 százalékos különadó is terheli. A kormány ezt elég sajátos módon extraprofitadónak nevezi, miközben az élelmiszerláncoknak már nemhogy extra profitjuk, hanem profitjuk sincs. Pedig elég lenne egy kormányzati intézkedés az élelmiszerárak csökkenéséhez. Ha kivezetnék a 4,5 százalékos extra adót, azonnal ilyen mértékben csökkennének az élelmiszerek. Vagy például bevezették a tranzakciós illetéket, aztán ezt meg is emelték, és most már a valutaváltásra is illetéket vetnek ki, amit végső soron a fogyasztó fizet, de amit ráfognak az úgymond profitéhes multikra.

A miniszterelnök azt mondta, nem a brüsszelieknek csinálták a nyugdíjrendszert, hanem a magyar idősek javára, mert szerintük ez így helyes. Ön tud arról, hogy a rendszeren bármit dolgozott volna a kormány?

Nem, amit viszont tett, az pusztítás volt. Létezett egy jól működő rendszer, amit átvett 2010-ben. Ebből gyorsan lenyúlt 3000 milliárd forint magánnyugdíjpénztári vagyont. Kinevezett egy nyugdíjrendszerhez alig értő nyugdíjvédelmi kormánybiztost, egy országgyűlési képviselőt.

Selmeczi Gabriellát.

Igen, őt, aki a nyugdíjasoktól védte meg a nyugdíjvagyont. De itt nem állt meg a kormány, mert megszüntette a járulékplafont. Ez is órási hiba volt. Nemzetközi szinten nyugdíjjárulékot nagyjából az átlagkereset kétszerese, két és félszerese mértékéig kell fizetni. Magyarországon 2012 óta a munkavállalók a jövedelmük teljes összege után fizetik, ami egy burkolt második szja-kulcs. Akkor úgy számolt a kormány, hogy ez bevételt jelent majd az államkasszának. Azóta eltelt tizenhárom év, és most már olyanok mennek nyugdíjba, akik a teljes szolgálati idejük harmadában, negyedében plafon nélkül fizették a járulékot. Ennek az is a hatása, hogy jelenleg 70 ezer olyan nyugdíjas van, akinek 500 ezer forint felett van az ellátása. Ez a szám viszonylag gyorsan növekedni fog. Így a nyugdíjasok között is kialakul egy elit, amelynek nagyon magas lesz a járandósága, miközben még mindig 28.500 forint a minimálnyugdíj.

Mi azzal a baj, ha egyre több lesz a magas ellátásból élő nyugdíjas?

Nem az a baj, hogy jól élnek, ez természetes Európa más országaiban, az Egyesült Államokban vagy éppen Japánban. A probléma az, hogy a jóllét csak egy szűk kört érint. Akik ebbe a körbe nem estek bele, azok közül sokaknak elképesztően alacsony az ellátásuk. És ez a baj. Ez az, amivel semmit nem tett és tesz a kormány. Az átlagnyugdíj mindössze 240 ezer forint, a medián nyugdíj 200-210 ezer körül van. A 2 millió öregségi nyugdíjas fele 210 ezernél kevesebből él, egyharmaduk kevesebb mint 140 ezer forintot kap, és ebből már tényleg nagyon nehéz megélni. Az elmúlt 15 évben nagyon komolyan romlott az idősek életszínvonala. Ezt nem ismeri fel és el a kormány, az érdemi megoldás helyett mindenféle, a nyugdíjrendszerhez nem tartozó kompenzációt alkalmaz, teljesen véletlenszerűen.

Pontos elszámolás, hosszú barátság. Ezen nyugszik a kormány és a nyugdíjasok szövetsége – mondta nemrég Orbán Viktor. E szerint az alacsony nyugdíj is az egyén és nem a rendszer hibája. Kis kereset után kis nyugdíj jár.

Ez a hozzáállás leképezi a Fidesz politikáját. Csak a középosztály meg a felső középosztály érdekli őket, senki más. Lázár Jánostól tudjuk, mindenki annyit ér, amennyije van. Miközben a valóság az, hogy a nyugdíjasok jelentős része az ellátásukra alapot adó szolgálati időt 1990 előtt vagy akörül szerezte meg. Akkor egészen más jövedelmi és kereseti szintek voltak, nem volt 27 százalékos áfa sem. A nyugdíjasok jelentős része önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe, és ezért bizony ez a társadalompolitika felelős. A jelenlegi politikai vezetés nem érti, mi az, hogy szolidaritás. A nyugdíjrendszer bizony szolidaritási elemet tartalmaz. Most az lenne a legfontosabb, hogy az alacsony nyugdíjakat mondjuk 140-160 ezer forintig emeljék.

Magyar Péter azt ígérte, kormánya 120 ezer forintra emelné a minimálnyugdíjat. Ez egy jó irány?

Jó és szükséges irány. Nyilván ezt sem lehet ész nélkül csinálni, sok mindent kell megnézni, kell a finomhangolás. Mert nem mindegy, hogy valaki azért kap itthon kevés pénzt, mert 20 évet Németországban dolgozott, és az itthoni kevés ellátása csak résznyugdíj, vagy Magyarországon szolgált 40-50 év után tengődik elképesztően kevés pénzből. Sok olyan idős nyugdíjas pedagógus van, akinek százezer körül van a nyugdíja, miközben 30-35 évig dolgozott középiskolában vagy általános iskolában. Ez egyszerűen méltatlan és irreális. Ezért helyes elgondolás Magyar Pétertől a legszegényebbek ellátásának sávos emelése is. A másik dolog, ami legalább ilyen fontos és sürgős lenne, az előre hozott öregségi nyugdíj visszaállítása. Ez a legtöbb országban működik, egészen egyszerűen az élet-, munkaerőpiaci- vagy egészségi helyzetből adódhat, hogy erre szüksége van valakinek. Ez 2010 előtt működött is, aztán jött a Fidesz, és lerombolta.

Ilyesmi elven működik a Nők40 program.

Csak részben, és sokkal szerencsésebb, igazságosabb volna, ha ez egy általános, mindenki számára hozzáférhető lehetőség lenne. Azért mondom, hogy a pozitív diszkrimináció nem jó, mert az Európai Unióban mindenhol van arra lehetőség, hogy mondjuk három évvel a nyugdíjkorhatár előtt el lehet menni nyugdíjba. Nyilván ennek van egy anyagi következménye. Mint ahogy egyébként ez a Nők40-re is igaz, hiszen azok a nők, akik élnek vele, plusz két-három éves munkával akár 20 százalékkal magasabb ellátással mehetnek nyugdíjba. Ha ezzel mindenki tisztában lenne, nem biztos, hogy ilyen sokan választanák.

A 13. havi nyugdíj mellett a kormány a 14. havin is dolgozik, legalábbis ezt mondta a miniszterelnök. Erről mi a véleménye?

Egyelőre nem tudjuk, hogy ez mit jelent, most még csak egy szlogen, egy ígéret az egész. Lehet, hogy csak babonásak a fiúk, a 13-as számtól félnek, ezért akarják a 14-et. A viccet félretéve, látni kellene a konkrét terveket, például azt, van-e ennek maximuma. A 800 ezer forint ellátásba részesülő is megkapja majd az egész összeget? Mi indokolja a bevezetését, miből finanszírozzák, és hol van erre a keret?

Az ön meglátása szerint van ma nyugdíjpolitika?

A kormánynak úgy van nyugdíjpolitikája, mint társadalompolitikája, gazdaságpolitikája, egészségpolitikája. Egy kvázi rezidens vezeti az egészségügyi ágazatot, és az oktatást egy rendőrtábornok felügyeli, a nyugdíjpolitikáért meg a pénzügyminiszter utódjaként funkcionáló nemzetgazdasági miniszter felel. Vagyis kecskére bízták a káposztát. A világ minden országában a munkaügyért, szociális ügyekért, népjólétért felelős miniszter hatásköre ez a terület. Nem véletlen, ott tart ma a kormányzás, hogy az éjszaka megjelent közlöny után másnap reggel hatályba léphet bármilyen jogi szabályozás. Amit aztán kétszer kijavítanak a következő két hétben, mert már olyan ember is alig akad a közigazgatásban, aki képes lenne hibátlanul megalkotni akár csak közepesen bonyolult jogszabályt. Ez a helyzet a nyugdíjrendszerrel is. Feladat lenne bőven, de a változtatás alapja, vagyis a szándék, a hozzáértés, és az értő vita teljes mértékben hiányzik.