Aláírta Vlagyimir Putyin azt a törvényt, amely megkönnyíti a hatóságok számára, hogy büntetőeljárást indítsanak a „külföldi ügynököknek” minősített személyek és szervezetek ellen. Az orosz elnök ezzel is tovább szigorította az ellenzékére vonatkozó korlátozásokat – közölte pénteken a The Moscow Times és a Novaja Gazeta Europe. Mindkét lap, akárcsak a Meduza, emigrációban működik, külföldi ügynöknek számít Oroszországban.
A külföldi ügynöktörvény Vlagyimir Putyin 2000-2008 utáni elnöki visszatérése, 2012 óta van hatályban Oroszországban. Azóta többször szigorították és bővítették azok körét, akiket érint. Az Ukrajna elleni háború 2022. február 24-i kezdete óta a „külföldi ügynök” minősítés hatálya kibővült. Az orosz igazságügyi minisztérium egyoldalúan „külföldi ügynöknek” nyilváníthat valakit, akkor is, ha az adott személy soha nem kapott külföldi finanszírozást, a jelenlegi szabályozás szerint elég az, hogy „külföldi befolyás alá kerültnek” tekintik. A „külföldi ügynökök” listájára kerülők nem részesülhetnek állami finanszírozásban, és nem vehetnek részt oktatási vagy közérdekű tájékoztatási tevékenységekben. A listán szereplőknek negyedévente részletes pénzügyi jelentéseket kell benyújtaniuk az igazságügyi minisztériumnak, minden publikációjukon és közösségi médiás bejegyzéseiken jól látható módon fel kell tüntetniük, hogy az egy „külföldi ügynöktől” származik.
Jelenleg mintegy ezer személy és szervezet szerepel az orosz igazságügyi minisztérium külföldi ügynök listáján.
Nem tud megállni az elnyomásban a Kreml, már külföldi ismerősök miatt is büntetné az oroszokatEzt a szabályozást szigorítja tovább a Vlagyimir Putyin által most aláírt módosítás. Eszerint a „külföldi ügynökökre” vonatkozó szabályok egyetlen adminisztratív megsértése is elegendő lesz ahhoz, hogy a hatóságok büntetőeljárást indítsanak ellenük. Korábban csak két adminisztratív szabálysértés után lehetett büntetőeljárást indítani egy éven belül. Mostantól a „külföldi ügynökökre” akár két év börtönbüntetésre is kiszabható, ha nem teljesítik a jelentéstételi kötelezettségüket, vagy más módon megsértik a tevékenységüket szabályozó törvényt. (Az egyik ilyen legemlékezetesebb eset az volt, amikor a mérgezése után németországi gyógykezeléséről 2021. januárjában hazatérő Alekszej Navalnijt azért vették őrizetbe az orosz hatóságok még a repülőtéren, mert elmulasztotta külföldi ügynök kötelezettségét, és nem jelent meg az orosz hatóságok előtt az előírt időben. A kamuváddal letartóztatott ellenzéki vezér ellen aztán sorra indították az eljárásokat, amíg végül tavaly februárban – azóta nyugati laboratóriumok által igazoltan – mérgezés következtében hunyt el egy szibériai büntetőlágerben.)
Vállalta sorsát, a börtönt, a meghurcolást – Alekszej Navalnij portréjaFinoman szólva is furcsa dolgok történtek a börtönben azon az éjszakán, amikor Alekszej Navalnij meghaltAz orosz törvényhozók idén júliusban indítványozták a szigorítást, a pénzügyminisztérium már az év elején javasolta, hogy a „külföldi ügynökökre” 30 százalékos átalányadókat vessenek ki, és tagadják meg tőlük a legtöbb adókedvezmény és juttatás igénybevételét.
Eközben a legismertebb ellenzékieket már sorra terroristának és szélsőségesnek minősítette a Putyin-rezsim.
A Kreml az utóbbi napokban több látványos megtorló intézkedést hozott az emigrációban élő orosz ellenzékiekkel szemben. Büntetőeljárást indítottak az emigráns Orosz Háborúellenes Bizottság minden tagja, köztük Vlagyimir Putyin egykori miniszterelnöke és potenciális utódja, Mihail Kaszjanov ellen. az emigráns oroszok egyik vezérének tartott, terroristának minősített Vlagyimir Kara-Murza ellen pedig körözést adtak ki.
