fesztivál;turizmus;GKI;Sziget Fesztivál;

Több mint 30 milliárd forint veszteséget okozna az országnak, ha elmaradna a Sziget

A GKI szerint a fesztivál elmaradása a gazdaság számos szektorát érintő negatív sokkot, elveszett munkahelyeket és kieső adóbevételeket jelentene, és súlyos presztízsveszteséget vonna maga után, ami hosszú távon gyengítené az ország turisztikai vonzerejét és versenyképességét.

A Sziget Fesztivál esetleges 2026-os elmaradása nem egy izolált kulturális esemény törlését jelentené, hanem egy rendszerszintű, negatív gazdasági sokkot váltana ki. A közvetlen pénzügyi veszteségek a kieső turisztikai és vendéglátóipari forgalom, valamint az állami adóbevételek önmagukban is meghaladnák a 30 milliárd forintot – írja pénteki gyorselemzésében a GKI Gazdaságkutató.

A szakértők értékelése szerint a fesztivál több mint három évtizedes története során Budapest és Magyarország egyik legismertebb kulturális márkájává vált, elmaradásának leggyorsabban és legközvetlenebbül a turisztikai szektorban és az állami bevételekben jelentkeznének a negatív hatásai. A rendezvény egyhetes időtartama alatt a fővárosi turizmus ugyanis rendkívüli élénkülést mutat, amelynek hirtelen megszűnése azonnali és jelentős bevételkiesést a okozna a szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátóipari egységek és a kiskereskedelem számára.

„Ezt a sokkot a multiplikátor hatások tovább erősítenék, a GDP-re és a foglalkoztatásra gyakorolt teljes negatív hatás így lényegesen nagyobb lenne”

– állapítja meg a GKI.

Az elemzés szerint a pénzügyi károkon túl a fesztivál hiánya „súlyos presztízsveszteséget és a Budapest-márka értékének csökkenését vonná maga után, ami hosszú távon gyengítené az ország turisztikai vonzerejét és versenyképességét”. 

„Ha segíteni akarjuk a Sziget megmentését, ha kedvezményeket akarunk kiharcolni a budapesti fiataloknak, márpedig nekem ez a célom, akkor már igen kevés az idő. Arra talán még elég, hogy a mai rossz bizottsági döntést ki tudjuk javítani”– fogalmazott csütörtöki Facebook-posztjában Karácsony Gergely arra reagálva, hogy a Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bizottságának csütörtöki ülésén nem született döntés a Sziget Zrt.-vel kötött eddigi területhasználati megállapodás megszüntetéséről.

A bizottságban ugyanis erről a javaslatról a Fidesz képviselői nem szavaztak, a Tisza képviselői pedig tartózkodtak, így nem kapott többséget. „A dolog viszonylag egyszerű: új hatósági szerződést nem lehet kötni addig, sőt, kérelmet sem lehet jogszerűen benyújtani addig, amíg a régi hatósági szerződés hatályban van. Tudjuk, hogy a régi hatósági szerződés alapján a Szigetet a sokmilliárdos veszteséget felhalmozott külföldi tulajdonos jövőre már nem szervezi meg. Ha tehát akarunk jövőre új, magyar tulajdonosokkal Sziget Fesztivált, akkor a régi szerződést meg kell szüntetni, majd utána újat kell kötni” – magyarázta a főpolgármester. 

A Népszavának a napokban adott interjújában a Sziget Fesztivál alapítója, Gerendai Károly, aki a történetről elmondta, hogy ha valóban meg akarják menteni a rendezvényt, nincs sok idejük. „Októberben dönteni kell, hiszen ilyenkor már rég árulni kellene a jegyeket, bérleteket” – hangsúlyozta az egykori főszervező és tulajdonos, aki megegyezésre számít a jelenlegi tulajdonosokkal.

Csak a dunakeszi gyár megmentéséhez 40 milliárd forint kellene, amit lehet, korábbi ígéretei ellenére már az állam sem akar beletenni.